Gandhi életéről, a szándék erejéről és a természetes gyógyításról – megszállottság, démonok, szellemek elűzése

 In Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek), jóga és pszichoterápia

 

Forrás: Szvámi Ráma, Élet a Himalája mestereivel

 

Gandhi életéről, filozófiájáról, melyet bárki alkalmazhat és egy híres Gandhi idézet

Fantasztikus ember lehetett Gandhi, aki talán soha nem emelte fel hangját és türelmével, kitartásával egy országot szabadított fel. Mindig azt mondta, hogy ő nem az angolok ellen van, hanem az indiaiak mellett. Hihetetlen példája annak, hogy a szeretettel és erőszakmentességgel milyen nagy erőt lehet életre hívni. Gandhi azt mondta, hogy ha a fogat fogért, szemet szemért filozófiáját követjük, akkor idővel vak és fogatlan emberek világában fogunk élni… – Gandhi élete, természetes gyógyítás, szándék, démonok, szellemek elűzése, szellemek, megszállottság, ihlet.

Egyébként a Rádzsa-jóga nyolc szintjéből, az első a kerülendő dolgokat tartalmazza (pl. hazugság, lopás stb), a második szint pedig azokat a tételeket, amiket érdemes követnünk: pl. erőszakmentesség (ahimsa). Sokszor igyekszünk gyorsan bejárni ezt a létrát és a nyolc lépést elsajátítani, de nyilván nem az a lényeg, hogy ötszáz technikát alkalmazzunk és egyszerre ötven területen dolgozzunk magunkon stb. Hanem a mélység és a szisztematikus munka. Erről szól a jógatudomány. És Gandhi egy jó példa arra, hogy valaki úgy is elérhet magas szinteket, ha csupán a második szinten lévő egyik tételt alkalmazza az öt közül. Történetesen az erőszakmentességet. Ezekről a szintekről a fenti linken helyeztem el információkat.

Gandhi rengeteg energiával rendelkezett és 2-3 órát aludt naponta és mindig jó kedéllyel, teljes energia bedobással végezte feladatát, küldetését. A jógik képesek napi 2-3 óra alvással létezni: Napi 2-3 óra alvással is kialudhatjuk magunkat, ha a pszichénk jól funkcionál – alvás fázis, alvás, túl sok alvás, mély alvás, kevés alvás, rossz alvás ellen, sok alvás, pihentető alvás, REM alvás, jóga nidra, Mándúkja Upanisad

Gandhitól Swami Rama a himalájai jógi is sokat tanult szerzetesként. naplójában felírt néhány dolgot, amikor Gandhi ashramjában járt, többek között ezeket:

– Az erőszakmentesség a gyávaság hiányának felel meg és a kettő együtt nem fér össze egymással.

– Nem a tetteinket, hanem a jutalmát, gyümölcseit kell feladni. Lásd a karmáról és azok fajtáiról szóló részt.

 

 

A természetes gyógyítás, vagy bármilyen segítés kárt okozhat, ha… – a szándék ereje

Mindent a szándék dönt el, mely ha nem tiszta, akkor kárt okozhat abban, aki kapja és abban aki adja. Jóllehet a hasonló a hasonlót mindig megtalálja, mint zsák a foltját. Így tudunk tanulni egymástól. Ha azonban alacsonyabb tudatszinten vagyunk (ahol még az én-tudat, önzőség megtalálható), akkor a spirituális erő helytelen használata következhet be (iccsá shakti). Aki magasabb tudatállapotba kerül az nem önmagára gondol elsősorban. Hanem egységet él meg. A gyógyításnak három szintje van a himalájai jógik szerint:

– testi

– gondolati

– szellemi

A megszabadult ember a keleti pszichológia szerint, akár a karmikus szinten is képes gyógyítani. Ám nem helyettünk oldja meg a problémát (inkább csak segít felfedni, lehozni olyan tudati, megfogható szintre, ahol már mi is meglátjuk mi okozta azt), ugyanis a leckét nekünk kell megtanulnunk, amit egy betegség hordozhat magában. Ám Swami Rama felhívja a figyelmünket arra, hogy nem minden pszichoszomatikus. Vannak fertőzéses betegségek is. És tanulmányaimban azt vettem észre, hogy a keleti pszichológia beszámol karmikus betegségekről is, ahogyan az előbb már utaltam rá. Ezeket sem szabad figyelmen kívül hagyni. Tehát nem szabad mindenre ráfogni, hogy pszichoszomatikus azért, mert néhányszor úgy tapasztaltuk a dolgot, mert így az objektivitás rovására cselekszünk. Mindig kételkedőn érdemes megvizsgálni az adott szituációt és nem előre eldönteni, hogy milyen helyzet áll fenn csak azért, mert a múltban az történt…

 

A jógatudomány a 3.-ból a 0. dimenzió felé tart

Az egyetlen tárgyra való összpontosítás (ékág ratá) lényege, hogy a három dimenzióból fokozatosan nulla dimenzióra váltunk. Mint a lézersugár összpontosítjuk a figyelmet, illetve az energiát. Világunkban azonban nagyon sok minden elviszi a figyelmünket és a figyelem megosztható a pszichológia szerint. Nem véletlen, hogy már jó pár éve arról számoltak be a reklámpszichológiai tanulmányok, hogy naponta háromezer marketing impulzus ér minket. De elég, ha egy zsúfolt város zajaira, ingerei gondolunk. Ez megterheli az idegrendszert is. És mivel a tudat az érzékszerveken keresztül kapcsolatba lép a világ tárgyaival: megszületik az öröm és a fájdalom. Ha megtanuljuk, hogy ne lépjünk kapcsolatba a világ tárgyaival, akkor megszabadulunk a külső hatásoktól.

Megszállottság, démonok, szellemek a vallások és pszichológiai megközelítések egyesítése által

A megszállottság (megszáll minket valamilyen negatív entitás) a szellemi egyensúly hiánya a himalájai jógik szerint. Jungtól tudjuk, hogy a démonjainkat, ördögeinket tudattalan elfojtásainkkal hozzuk létre. Általában ezekben a helyzetekben szexuális, hisztériát eredményező elfojtás van a háttérben vallja Swami Rama a himalájai bölcs. Erről Freud jutott eszembe, hiszen ő világított rá arra, hogy abban a korban, melyben ő tevékenykedett a hisztéria volt a jellemző társadalmi kortünet. Úgy, ahogy később a szexuális frusztrációt az egzisztenciális frusztráció (Mi ad nekünk biztonságot, egzisztenciát?) váltotta fel, ahogy ha jól emlékszem Frankl mondta, a híres pszichiáter és neurológus. De, ami a lényeg – visszatérve a megszállottságra -, hogy sok vallásban hajtanak végre ilyenkor vallásos rituálékat. Sok gyógyító (vakja) ilyenkor eljátssza, mintha őt is megszállná ez az entitás, de ez csak színlelés csupán és az ő esetükben jó szellemről (déva) van szó. Így próbálják kizökkenteni az embert a megszállottság állapotából.

Belső hang (intuíció) a művészetekben és az ihletettség létrehozása

A belső hang (anahad nada), magasabb tudatállapot (para bhava) a művészeteken keresztül is megnyilvánulhat. Gondoljunk a nagy művészekre, ők ilyenkor úgy is mondhatjuk, hogy egy meditációs állapotban vannak. Erről pedig az jut eszembe, hogy az ihletettség nem spontaneitás kérdése, hanem ez a fajta tudatállapot létrehozható meditációk segítségével bennünk.

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

Segítsd kérlek támogatással a honlap fenntartását, kutatómunkámat

20 év munka, több, mint 800 cikk (köztük van több 30 oldalas írás is), mely letesztelt, gyakorlati megoldásokon alapszik. Segítesz egy nemes ügyben, hogy minél több embernek segíthessünk megtartva az objektivitást?

Cikk kategória (angol, magyar)

AJÁNLOTT CIKKEK
ősi irat, könyvHimalája