A hosszú és minőségi élet (nem) titka

Tudtad, hogy:

… a túl sok B3-vitamin májkárosodást és toxikus bacik elszaporodását okozhatja, a cink pedig önmagában réz hiányt okozhat?
... lehet diétázás nélkül, megfelelő életmóddal fogyni, egészségesnek lenni, amihez semmilyen terméket nem kell megvenned és még 10-20%-ot spórolhatsz is az élelmiszer árakon? A nasit eldobva, vehetsz az árán akár vitaminokat, ásványi anyagokat is.
… nem kell koplalnod, vasfegyelemmel megerőszakolnod önmagadat (csak tápláló ételt érdemes enned), nem kell az édességről lemondanod (ő mondd le rólad, mert alapból keveset fogsz kívánni belőle, mert az inzulin rezisztencia jele, ha evés után kívánod az édeset és a cukor helyett van másik egészséges alternatíva).

... ha nagy levegőt szívsz be, azzal kevesebb oxigén lesz a szervezetedben, stressz üzemmódban élve, felületesen mellkasba lélegezve hamarabb véget érhet az életünk és folyton feszültek leszünk ok nélkül? Nem jó választás a teljes hasunkat sem megtölteni levegővel.

… az „alvászavar” is megszüntethető néhány szokás megváltoztatásával?
… kalcium lerakódik, sclerotikussá teszi többek között az ereket, de a D3 + K1, K2 önmagában A-vitamin és magnézium nélkül nem működik, mert valójában a magnézium segít a csontszövet növekedésében?
… a kalcium és A-vitamin többletünk van általában alapból és az A-vitamin D-vitamin nélkül csontritkulást okoz?
… növekedési hormonnal (tejsavfehérje) vagy antioxidánssal a daganatos sejtek növekedését megnöveljük?

… megfázáskor, influenza alkalmával a D-vitamin a legfontosabb, persze C-vitaminra is szükség van, ami fertőzések ellen is véd (a B3-vitamin pedig ilyenkor is bekavarhat) és van speciális  megoldás, amivel  a torokfájdalom (ill. vírusok) „elszaporodását” lehet azonnal nyakon csípni és megakadályozni az enyhe torokfájás tüneteit tapasztalva?
… a test öngyógyító, csak normális mikro és makro tápanyagokra és mozgásra van szüksége a mérgek helyett, ebből következik, hogy az összes civilizációs betegség (rák, cukorbetegség, inzulinrezisztencia, szívhalál, elhízás, demencia stb.) többnyire a helytelen életmód következménye?

… felszabadító, jó érzés könnyedén, energikusan egészségesnek lenni és ezt megtartani, mintsem betegséggel és egyéb allergiás és hasonló állapotokkal küzdeni?
… egy egészséges út van, arra fókuszáljunk és a többi sok ezer betegséggel tarkított állapotot, sajnálkozást likvidáljuk életünkből a tünetkezeléssel együtt.
… a cikk számtalan egyéb érdekességet tartalmaz.

Vágjunk bele, gyere velem, megmutatok mindent (de lassan, türelmesen), ahogy a költő mondaná (Különbéke).

Sok hiteles út van, talán ez az egyik…

Szeretném kihangsúlyozni, hogy két kutató munkáját vettem alapul és foglaltam össze a lényeget, de ettől függetlenül továbbra is vallom, hogy amíg nem lesz minden ember egyforma, addig mindenkinek a saját útját kell megtalálni és követni. Duális világunkban az ellentmondások természetesek. Egyik ember A teória mellett voksol, a másik pedig B mellett kardoskodik mondván, hogy az az egyetlen, működő út. Érvek és ellenérvek cikáznak a fejben és mindenkinek igaza van. Éppen ezért szeretném kihangsúlyozni, hogy az indiai ayurvédikus gyógyászat és komplex rendszer biztos, hogy szintén hatásos és több ezer éves bölcsessége segítségével nemcsak a kiegyensúlyozott elmét, hanem a betegségeket is hatékonyan megelőzi, gyógyítja, természetes módon vegán étrenddel (lásd részletesen a fenti linken). Mielőtt azt mondanánk ez jó vagy rossz, gondoljunk bele abba, hogy mindent lehet jól és rosszul is csinálni és nyitottnak kell lenni arra, hogy akár ellenvéleményeket ütköztessünk egymástól tanulva, tiszteletben tartva kutatási eredményeiket és nemcsak egy szemüvegen keresztül azt elfogadni, ami alátámasztja az igazunkat. Feltéve, hogy az igazság érdekel minket…

Ha olvasási fóbiád van éppen, vagy nincs ennyi időd, hogy elolvass egy hosszú cikket, ami minden lényeges dolog össze lett szedve, megindokolva, akkor a cikk végén megtalálod az összefoglalás részben a lényeget 1 oldalon. Nem is tudom minek írtam a többi betűkombinációt.

A hiteles forrás

Elmélet (pro és kontra), mint égen a csillag… És a kritika (megoldás nélkül) felesleges energia és időpocséklás és demotiváló. Nekem nagyon tetszik az a megközelítés, hogy a (hiteles kutatásban ismertetett) evolúciós fejlődést vesszük alapul, mert ami butaságszámba ment/megy az úgyis kirostálódik idővel. Emellett – a sajnos már kihalóban lévő – természeti népektől is sokat tanulhatunk.

Tanulmányoztam „egyszemélyes” elméleteket, melyeket egy ember talált ki (aki tévedhet és önjelölt módon nevezte ki magát gurunak), de a nagyszámú kutatási mintavétel (amik ráadásul ellenőrizve vannak) és a tudományos alapú kísérletek, amik nem pénzorientáltak és objektívek, nagyon hasznosak. Főleg, ha ezeket ráadásul sok százezer ember (a gyakorlatban is) visszaigazolja.

Egy egészséges (helyes út) van, ami azonban egyénenként változó lehet és a többi torzulás. Ezért születnek napról napra az újszerű diszfunkcionális elváltozásokról új betegséggel kapcsolatos elnevezések, mentális és fizikai szinten egyaránt (lásd BNO kódok).

Kihagyom a félelmet keltő betegség címkéket és pozitív, felhájpolt tulajdonsággal bíró étrend kiegészítőket (sokszor, ha ebből minden igaz lenne, amit sokan írnak, akkor sosem halnánk meg). És igyekszem integrálni (egyfajta metaanalízisre törekedve) két hiteles kutató (Szendi Gábor életmódra, táplálkozásra vonatkozó intelmeit és Szabó Gál Bence, lásd GAL-vitamin) eredményeinek, meglátásainak a lényegre törő esszenciáját, ők sok hasznos és működő kutatási eredményt foglaltak össze, fordítottak le. A jó hír, hogy ezek a meglátások többnyire összhangban vannak egymással. Bár kb. 18  éve telefonon beszélgettem Gáborral, de nem szóltam nekik erről a cikkről és semmilyen üzleti viszonyban nem állok velük.

A cél, hogy akinek nincs ideje esetleg számtalan interjút, több tucat könyvet, sok száz cikket, fordítást elolvasnia az is gyorsan képbe kerüljön, mert mindenkinek joga van egészségesen és sokáig élnie. Illetve, aki szeretne jobban elmélyedni benne vagy utánanézni a dolgoknak, az most kedvet kaphat ehhez. Kérem, hogy mindenki saját felelősségére fogadjon meg mindent ebből az írásból és előtte konzultáljon orvossal, hiteles szakértővel, mert én nem vállalok felelősséget látatlanban más ember döntései tekintetében.

Senki nem fog minket megmenteni, megoldani a dolgokat helyettünk, használjuk ezt a tököt a nyakunkon, ha már odanőtt és többszöröse lett a mérete a majmokéhoz képest a koleszterinnek köszönhetően. Nem kell feltétlen a tömeget követni, főleg, ha rossz irányba tartanak…

A működő és hatékony életmód lényege

A rengeteg cukorbevitel (szénhidrátból is cukor lesz) 20-30 év után maradandó károsodást okozhat (Szendi megközelítése). Eddig küzd szegény szervezetünk, hogy megpróbáljon szemétből megélni. Fontos, hogy erős immunrendszerünk legyen, melyben az is sokat segít, ha gyakran élünk társasági életet, megfelelő étrenden vagyunk, rendszeresen sportolunk, minimális stresszt élünk meg, meditálunk, imádkozunk (Keresztes) és a megfelelő ásványi anyagokat, vitaminokat is magunkhoz vesszük nap, mint nap. A legjobb, ha azt csináljuk, amit szeretünk és nem a pénz megszerzése, hajszolása a fő szempont (motiváltság) és igyekszünk flow-ban lenni (de ez már egy másik téma).

Ne a tünetekre koncentráljunk

Ne a különféle tüneteket kezdjük el kezelni, kísérletezve… Váltsunk életmódot, hogy az összes problémát megelőzzük / megoldjuk (ne csak tüneti szinten kezelve mindezt, időlegesen).

Mit együnk? 

A cikkben az ételfogyasztás kapcsán Gábor útmutatását ismertetem, a vitaminok leírása, alvászavar kapcsán Bence meglátásait ecsetelem, aki nem tartja ördögtől valónak a nem túl sok szénhidrát (nem finomított élelmiszer formájában), édesburgonya, fehér rizs, hüvelyes fogyasztását sem, de a tejtermékek (megfelelő vitamin pótlása mellett) és cukor kerülése fontos szerinte is. Kell a fehérje, de a túl sok hús véleménye szerint a vesére nincs jó hatással. Tojás esetében inkább a tojássárgáját tartja elfogadhatónak. Például húst zöldséggel ehetünk ebédre, legfeljebb minimális szénhidráttal és 20-30 perccel ebéd után, akár édességnek keményítő és a nem cukor alapú szénhidrát nagy részét megehetjük (lehetőleg párolva): főtt édesburgonya, akár (makadám) dióval, mézzel, vagy édesburgonya sóval, vajjal, vagy olívaolajjal, glicinnel édesítve lefelezzük a vércukor szintet stb. Jó választás lehet: hajdina, zab, édesburgonya. A finomított liszttel az a gond, hogy megemeli a vércukorszintet és acelluláris szénhidrát (elvész a sejt teljes struktúrája a finomítás miatt).

Illetve érdemes nem túl sok zsírt bevinnünk. Az „élni és élni hagyni” elv alapján, szerintem ez is egy követhető út. Tapasztalataim szerint amúgy is a hús, zsír jobban hízlal, mint a szénhidrát és a kalória értéke is csekélyebb és reálisnak tűnik az a kutatás, mely szerint túl sok zsírt nem érdemes bevinni, legfeljebb természetes formában pl. olajos magvak formájában. A zsír ugyanis rendelkezésre áll a zsírsejteinknek köszönhetően, ha pedig vékonyak vagyunk (nagyon alacsony BMI érték esetén), akkor be kell vinni a megfelelő kalória mennyiséget, hogy ne az izomszövetből kezdjünk el fogyni atrófizációs folyamatként.

A másik megoldás (Szendire visszatérve) a hal (később részletezve Bence meglátásaival), hús, keményítőt nem tartalmazó zöldség (kivéve hüvelyes, ami WGA-t tartalmaz) és kevés paradicsom (lektint tartalmaz), gyümölcs (módjával a gyümölcscukor miatt az édesebbekkel), gomba és olajos magvak mértékkel (kivétel földimogyoró, melyet érdemes elkerülnünk) történő fogyasztása. Az olajos magvak fitinsavtól történő megszabadulás célzatával áztatás van a segítségünkre. Mellőzük a krumpli, rizs, kukorica, gabona (kenyér), cukrok, finomított élelmiszer, készétel, gabonaszármazék, tejtermék fogyasztását (esetleg néha a hosszan érlelt kemény sajt kivétel lehet).
Mindent nem sorolok fel, amit nem kellene enni, lásd szója, zab, teljes kiőrlésű búza, lisztek stb, mert már ismertettem, hogy mit ehetünk e feltételezés alapján. A fruktóz ugyan nem emeli az inzulinszintet, cserébe pusztítja a májat.

A zöldség, gyümölcs tele van számunkra mérgező növényvédőszerrel (alapból, ami nagyobb mennyiségű, mint amivel permetezik), de ezt le tudjuk bontani, sőt kis mennyiségben még egészséges is. Ergo, nem kell attól félni, hogy a sok zöldség és gyümölcs bevitellel több vegyszert viszünk be, ami egészségtelen, pont az ellenkezője az igaz.

Használjunk sütéshez, főzéshez állati zsírt, hidegen sajtolt olíva olajat és kókuszzsírt. Bence a kókuszszírt és ghít javasolja erre a célra, a hidegen sajtolt olíva olajból kisebb mennyiségben, a saláta meglocsolása jó ötletnek bizonyul (zsírban oldódó vitaminok is fel tudnak oldódni). Az állati zsírt is sütéssel hozzák létre (liba-, sertés- , kacsazsír), ami növeli az 5000 érték feletti káros AGE értéket, ráadásul a palmitinsav is magasabb benne a kókuszzsírhoz és olívaolajhoz képest, ami sok szénhidrát fogyasztás esetén lehet káros és omega-6 tartalma is magasabb az állati zsíroknak. A növényi olajokban magasabb omega-6 van (az olívaolaj kivétel, abban ugyanis kevesebb) és ez az omega-3 nélkül nem vált ki túl jó hatást a szervezetünkben (konkrétan rák és gyulladáskeltő és vérrögképző).

A kerülendő ételek elfogyasztása hullámvasútra küldi a vércukor, illetve inzulin szintet és ez egy idő után betegséget eredményez. Szénhidrát másban is van, de nem mindegy, hogy mennyi idő alatt szívódik fel (glikémiás index). Emellett 2-3 millió év alatt kialakult szokásrendszerhez adaptálódott a testünk. Így működik. Pont. Ez a lényeg, viszontlátásra! De, mélyíthetjük tovább is a tudásunkat, így leírok még egy-két gondolatot.

Édesítőnek használhatunk stevia-t, erytritet vagy glicint (ez utóbbi elvileg csökkenti a vércukorszintet). Szénhidrátmentes étkezés után 1-2 órával érdemes bevenni. Ehetünk állati zsírt, sőt szükséges is. Ha több millió évig nem okozott gondot, akkor most sem fog.

Időszakos böjt és ketogén folyamatok lényege

Az időszakos böjt is csodálatos dolog (például napi 16 óra szünet az étkezésben vagy más formája) és minél kevesebbszer és kevesebbet enni. Tévhit, hogy lassítja, valójában felgyorsítja az anyagcserét. Az autofágiának több fajtája van, de ez nem indul be 24 óra alatt (emiatt nem biztos, hogy érdemes kihagyni a reggelit, talán a fogyás szándéka lehet kivétel, de akkor is egészségesebb reggelizni) és a ketontestekre jelmolekula szintjén is figyelnünk kell, a kávé például fokozza a ketontestek számát. A ketogén gyógydiéta komolyabb betegség esetén – kiegészítve a megfelelő vitaminokkal, ásványi anyagokkal -, időszakosan jó megoldás lehet és kevesebb izomszövetet emészt fel a normál (cukoralapú) táplálkozáshoz képest.

A ketózis lényege, hogy egy másik anyagcsere-állapotba, ketózisba kerülünk. A lényeg, hogy szervezetünknek energiára van szüksége a működés fenntartásához. A nyugati étrend általában túlnyomórészt  szénhidrát alapú, amit alap elemeire, glükózra bont a szervezet (cukor). Ez daganatos megbetegedéshez, magas vérnyomáshoz, cukorbetegséghez vezethet.

A felesleges szénhidrátot, amivel a szervezet nem tud mit kezdeni, zsírrá alakítja át és a zsírszöveteinkben tárolja. A túlsúly pedig rengeteg betegséggel és egészségügyi kockázattal jár. A ketogén diéta a zsírokra helyezi a hangsúlyt a szénhidrát helyett. A szervezet, ha ketózisba kerül, akkor a glikogénraktárak helyett a zsírraktárhoz fog nyúlni. Ez lesz az új üzemanyag a számára. Lecsökken a vércukorszint, felgyorsul a zsírégetés. A máj a zsírokból ketontesteket gyárt. A vér ketonszintje megemelkedik és létrejön a ketózis állapota.

Szerintem, ha csak paleora áttérünk, akkor mivel nem vagyunk egyformák, felléphet fáradtság, amit lehet, hogy rosszullétnek könyvelünk el. A szénhidrát megvonásával ugyanis a glükózkészleteink kimerülnek. Alap esetben ugyanis a máj  és az izom alakítja a glükózt glikogénné és tudja rövid ideig eltárolni, illetve később mikor energiára van szükségünk, akkor a glikogénból glükózt is elő tud állítani a máj (glikogenolízis). De ez különféle, már jelenlévő anyagcsere zavarnak is betudható, részletesen lásd a fogyás résznél.

Mikor cukor helyett húsban, zsírokban gazdag étrenden vagyunk, illetve ketogén diétában, a cukorszállításáért felelős inzulin helyett a zsírbontó hormon (glukagon) kerül előtérbe. Ketontesteket a máj más esetben is létrehoz, de nagyobb mennyiségben, hogy ebből nyerjen energiát, csökkent inzulin és glükóz szint esetén pörgeti fel ezt a folyamatot.

Visszatérve a normál étrendre: a reggeli kávé, akár MCT olajjal (igaz elég felhájpolt dolog és a teavajban, kókuszzsírban kb. 10-15%-ban megtalálható), de az inzulin és vércukor szintet csökkenti és növeli a ketontestek számát (akkor is, ha szénhidrátot eszünk). Ha bevisszük a kollagént (csontleves is jó lehet vagy körömpörkölt, kocsonya) és csak olyan gyümölcsöt, zöldséget eszünk, aminek nincs fehérjetartalma, az édesburgonya, rizs is mehet, zsiradék kihagyva, a húst, halat, tojást, akkor hasonló hatást érhetünk el bizonyos értelemben, mintha egy hete böjtölnénk.

Emellett metabolikus flexibilitásunk nem nagyon van, mert folyton eszünk. Mit jelent ez? A sejtek hatékonysága és hatásfoka, gyorsasága a váltás terén, lásd ketontestek, glükóz, zsírsavak terén kifejezik ezt a flexibilitást. Aki rendszeresen van ketózisban és normál cukor üzemmódban, egyre könnyebben, gyorsabban tud váltani. Időszakos böjtben is érdemes legalább legyen 1,5 óra szünet az étkezések között.

Az időszakos böjt alatt a magnéziumot bevihetjük, de a C-vitamint (antioxidáns) érdemes nem ekkora időzíteni. A biszglicinát eredetű magnéziumot pedig gyakorlatilag mindegy mikor, mivel visszük be (étkezés előtt, közben, után, fölött, mögött). Az időszakos böjt alatt cukros italokat se igyunk, meg amúgy se tegyük ezt. A folyékony forma miatt az édes italok amúgy jobban hízlalnak, mert megtévesztőek (például gyümölcsöt önmagában együk, ne turmix formájában).

Nagyjából az étkezés során 20-30 percenként duplázódnak (ez egy átlag, van ami hamarabb, van, ami később duplázódik) a bélrendszerünkben lévő baktériumok, gombák (szubsztrátokon, lásd amiket a bacik megesznek például zsírsavakon, aminosavakon fermentálódva). Minél lassabban emésztődik meg a tápanyag az emésztőrendszerünkben, annál tovább férnek hozzá. Ha nincs tápanyaguk, ugyanígy 20-30 percenként feleződik a csíraszáma a baktériumoknak. Ha példának okáért vacsora után reggelig nem eszünk 12 órán keresztül, akkor ezt 30 perces intervallummal elosztva és négyzetre emelve láthatjuk hozzávetőlegesen a baktériumok csökkenésének a számát.  Ezért van az, hogy a reggeli étkezés során a legkevesebb emésztési problémát tapasztaljuk, ha egyáltalán van ilyen jellegű problémánk. Most már láthatjuk, hogy a túl gyakori evés miért lehet negatív hatással ránk.

Az elementáris diéta segítségével (Gál) 2-3 hét alatt „kikoplaltatható” elsősorban a vékonybél csíraszáma a baktériumok tekintetében, de a vastagbélre is hat. Ez is egy jó megoldás lehet, ha pre- és probiotikum kapcsán problémánk van, akár abban az esetben is, ha az antibiotikumos kezelés sikertelen lefolyásúnak bizonyult. Ez olyan, mintha intravénásan kapnánk a tápanyagot, kikapcsolva az emésztőrendszerünket. Szükség van fehérjére (aminosavak), szénhidrátra és zsírra (ezek a makro tápanyagok) és mikro tápanyagokra (vitaminok, ásványi anyagok). Minél gyorsabb a felszívódása a véráramból, annál kevésbé van lehetősége a baktériumoknak elérnie ezeket a tápanyagokat. Ez a lényege az elementáris diétának. Például a (glükóz, más néven dextróz, azaz szőlőcukor) hamar felszívódik a monoszacharidok közül. A fruktóz is ebbe a kategóriába tartozik, de lassan szívódik fel, a májnak glükózzá kell alakítania először és a „rossz” baciknak kedvez. Ezért glükózt fogyasszunk szénhidrátból a kúra során.

A fehérjék pedig szabad aminosavak formájában, vagy 8000 dalton alatti tömegűek legyenek a peptidek. Az aminosav lánc is rövidebb, azaz jobban elő van emésztve és peptid csatornákon is fel tud szívódni. Kollagén-peptidek például 5000 dalton alatt vannak, ráadásul a kéntartalmú aminosavak száma is viszonylag kevés. Általában hosszú láncú zsírsavakkal rendelkező zsiradékot fogyasztunk el. Azonban a kúra alatt közepes (ebből a teavaj és kókuszzsír 20%-ot tartalmaz, mert élettanilag kell nézni és nem a laurinsavat kémiailag, de az MCT olaj 100%-ban tartalmazza ezt) és a rövid láncú zsírsavak a nyerők, mert ehhez nem kell a májnak epét termelnie az emésztéshez és egyéb emésztőenzim sem kell hozzá. Ráadásul antibakteriális, antivirális és antifugális hatásúak, gyorsan felszívódva a véráramban. Pici kókuszzsír vagy ghí belefér, de MCT olaj lesz a befutó.

Ezzel fedezzük a kalóriabevitelt és szükséges a vitaminok és ásványi anyagok, só (4-5 gramm), kálium-citrát vagy kálium-klorid pótlása (pár gramm naponta) is és az esszenciális zsírsavak bevitele borágómagolaj vagy ligetszépemagolaj vagy kendermagolaj plusz egy kis kanállal, vagy egy kapszulával halolaj formájában. A glükózt ne a zsiradékkal együtt fogyasszuk el. A menü úgy fest, hogy beviszünkk napi 3-5-ször egy italt: ami 10-25 gramm kollagén-peptid összekeverve 20-25 gramm szőlőcukorral, akár sóval. Ezt megisszuk de legalább egy órát várjunk előtte és utána fél órát a zsiradékfogyasztást illetően, lásd MCT olaj, kókuszzsír vagy ghí fogyasztása. A vitaminokat ezzel együtt is beszedhetjük. Az első napokban elhaló Gram-negatív baktériumok sejtfalából LPS-ek szabadulnak fel, amik rosszullétet okozhatnak: fejfájás, émelygés, hasmenés, láz, hányinger, görcsök, depresszió hatását okozhatja (angolul Die off reakciónak hívjuk).

Az aktív szén az LPS-eket megköti (patikából beszerezhető napi 50 db segíthet, napi 5-15 gramm), de még jobb, ha napi 10 db-ot szedünk be és mellé bentonint használni (Neurosan Entero például, mert megköti az epét) az első héten és legalább fél órát várni a vitaminbevitelt illetően. Az elementáris diéta nem működik azoknál, akiknél a kéntartalmú szubsztrátokat redukáló baktériumok túlszaporodásával van a bibi, mert a keringő epe kén tartalmú és megnő ezen baktériumok száma. A kénhidrogén baktérium megoldásra az útifű maghéj vagy Bimuno jó választás lehet, akinek ezzel van problémája.

Ilyenkor kevesebb zsírt kell bevinni és több szőlőcukrot fogyasztani. Ezután 20 perccel a vércukor ne menjen 7-es érték fölé. Aki vaskosabb felépítésű, akár felesleges kötőszövettel bír (értsd el van hízva), annak célszerű napi 1000-16000 kalóriával számolnia és azért, hogy az izmainak se intsen búcsút, fogyassza az italt 1-1 gramm leucinnal. Mehet 5-5 gramm glicin és 2-5 gramm lizin is a koktélba (ha csökkenteni kell a vércukrot, mert megdobja a kevés szőlőcukor is). Sportolás alkalmával, akár 2000 kalóriával is számolhatunk naponta.

Az e diétának köszönhetően  „jó” kommenzális baktériumok aránya nő (amik születésünk óta, illetve az anyatejjel belénk került állományt képezik) a „rossz”, opportunista baktériumokhoz képest (amik a helytelen étkezés miatt látogattak meg minket). Emellett mindkettő csíraszáma lecsökken. A diéta után fokozatosan érdemes egy-egy új ételt megennünk, a legideálisabb 3 naponta. Ha bekavar, akkor elvetjük és mást eszünk hetente.

Szemi-elementális diéta megoldásként (ez kevésbé szigorú) pedig csinálhatjuk azt is, hogy főétkezésként keveset eszünk naponta egyszer: alacsony FODNAP tatalmú, kevesebb szilárd ételt választva, például zöldsaláta, tojássárgájával vagy májjal vagy rákkal (ez könnyen emészthető, szilárd étel) és ezt kiegészítjük a fent leírt metódussal.

Elhízás, túlsúly esetén már nem vagyunk teljesen egészségesek és fittek

A metabolikusan egészséges elhízás (MHO) nem létezik. Elhízottan nem lehetünk egészségesek. Miért is? Többek között azért, mert akik normális méretű adipocitákkal (zsírraktározó sejtekkel) rendelkeznek, azoknak kevesebb elhízási szövődménnyel kell kalkulálniuk a jövőben, mint azoknak, akik megnagyobbodott és gyulladt adipocitákkal vannak megáldva. A fibrózistól, az érelmeszesedésen, a káros szervi elváltozáson és cukorbetegségen át, a szív- és érrendszeri kockázatig sok minden felmerülhet.

Az örömteli mozgás és a kalória csökkentése

A természeti népek nem sportolnak, hanem az élelem megszerzése célzatával nagyjából napi 10 km-t sétálnak, ebből 1-2 km-et futnak intenzíven. Intenzív, több mozgás esetén jár a pihenő, így az izmok is regenerálódnak. Kb. úgy tekintenek a futásra, ahogy Székelyföldön rámnézett egy székely, mikor futottam. „Miért szaladok, kerget a medve?” „Nem, én kergetem őt.” feleltem, aztán nevettünk egyet.

A futás (kardio), súlyzózás (izomgyarapítás) egy nagyon jó dolog (30 év felett jelentős izomzatot vesztünk el folyamatosan), ha nem akarunk naponta 3-4 órát futni, mert az már a ló másik oldala lenne. Ez más sportra is igaz. És nem az eredmény, hanem az öröm dominál (élsport ezért egészségtelen, a doppingról nem is beszélve).

A sport, mozgás mindenkinek kötelező, ami hosszú távon gyulladáscsökkentő és megóv a sejtekben található mitokondriumok károsodásától (többek között), ami szintén a hosszú és minőségi élet titka, ahogyan a kalóriacsökkentés is. Ez csak pár szó, de mivel ez a cikk esszencia, lehet elsiklunk mellette. A kalóriabevitel csökkentése meghosszabbítja az életünket jelentős mértékben.

A fehér izomrost kifárasztása a glikogén raktár kiürítése miatt fontos. Napi 5-10 perc intenzív mozgás ebben segít és ezáltal az inzulin kontrollunk jobb lesz. Lehetőleg mozogjunk sokat, minél kevesebbet üljünk, feküdjünk. Nagyjából 10 percenként 2 percig álljunk fel, mozogjunk kicsit. Ha állva dolgozunk, sütünk, főzünk, akkor legalább helyezzük át a testsúlyunkat, álljunk picit egy lábon stb.

Alváskultúra

A természeti népek nem kényelmes fotelekben tartózkodnak, hanem térdelve, guggolva. Az izomzatunk állva és csak alváskor oldalfekvésben alvás közben lazul el teljesen, ami nálunk széken ülve azonnal bekövetkezik (ezért nő a triglicerid szintünk). A hanyattfekvés alvás esetében rosszabb légzést, horkolást eredményezhet, a hason fekvés talán ennél is rosszabb. A bölcs természeti népek 10 órát is eltöltenek ülve naponta, de körülbelül 10-15 percenként megszakítják ezt, felállnak, sétálnak stb. Cserében semmilyen civilizációs betegséggel nem rendelkeznek, amíg nyugati kosztot nem kezdenek el enni (lásd USA indiánok). 5 óránál kevesebb alvás naponta egyébként dupla kockázatú szív- és érrendszeri halált okozhat a hiteles kutatások alapján.

Pápá, zsírmáj

Kialakulhat a zsírmáj (nemcsak alkohol, hanem a cukorfogyasztás miatt is, angol irodalomban NAFLD néven hivatkoznak rá), ami szintén gyulladást okoz. A máj kolin nélkül a zsíroxidációt nem tudja elvégezni és felhalmozódik a (felesleges) zsír. Az elhízással kezdődik minden probléma gyökere. 20 körüli BMI, éhgyomri max. 4,5-4,7-es vércukor lenne az ideális (Szendi véleménye, Gál szerint lehet magasabb). De nemcsak a látványos zsírról beszélünk, ami sok esetben feldolgozatlan cukor, mellyel a szervezet nem tud mit kezdeni, hanem a viszcerális zsír is gondot okoz. Ezzel sovány ember is rendelkezhet. Például a máj körül felhalmozódik a zsír (belső szervekben) és ez csak például ultrahangos röntgen felvételen látható.

Nagyjából napi 4 db tojás (sárgájában lecitin van, ami tartalmaz kolint) fedezi a kolin szükségletünket. Ha vajat eszünk, akkor kb. 30%-kal több kolin kell, de a zsírfogyasztáshoz is kell a kolin. Az alaszkai vadlazacban is van kolin de ne komplikáljuk a dolgokat és nem kell szórni a pénzt feleslegesen.

Az egészséges étrend beszerzése olcsóbb és le is fogyunk általa

Együnk rendszeresen belsőségeket, májat (hetente 1-2x, így fedezve az A vitamin szükségletet). Ha elmegyünk zöldségeshez és idény zöldséget, gyümölcsöt veszünk és henteshez és kinézünk hiteles paleo-s recepteket, akkor rájövünk, hogy 10-20%-kal csökkenthetjük az élelmiszerkiadást, nem kell elhízva alultápláltan pótlékként nasit venni és folyton zabálni, éhesnek és szomorúnak lenni. Lelkileg is jól fogjuk magunkat érezni és remélhetőleg nem lesz szükség később gyógyszerekre sem. Inkább hasznos vitaminokra költsük a pénzünket, ami egy hosszú távú befektetés. A házunkra, autónkra egy csomó pénzt elköltünk, ennél nem lenne fontosabb (az ugyan kezdetben nem külsőségben megnyilvánuló) egészségünkre költeni?

Nyilván a genetikai állomány és egyéb dolgok is befolyásolják az életminőségünket és azt, hogy meddig élünk, de ha naponta mérgezzük magunkat, annak meglesz a hatása. Na, finomítsuk tovább a képet. A sok dohányzás (vitaminok felszívódását gátolhatja), csökkenti a C-vitamin mennyiséget a szervezetünkben, az alkoholfogyasztás gyulladást okozhat stb.

Környezetváltással lehet életmódot váltani, hogy ne csak egy ideig-óráig tartó erőltetett diéta legyen belőle. Lefogyni kalóriacsökkentéssel lehet, a sport önmagában kevés lesz. A paleoban az a jó, hogy nem kell éhezni (hosszú távon anhedóniát okoz), ehetünk nyugodtan nagyobb mennyiséget.

Nem szükséges bio ételeket enni (természetesen ez jó dolog, de elég drága), nem kell különleges liszteket, egyéb élelmiszereket venned, idény, hazai dolgokra fókuszáljunk, így abszolút megoldható a dolog az exkluzív dolgok megvásárlása nélkül. De természetesen, ha van rá igényed, pénzed, kedved, akkor ezeket is megveheted.

A nyolcvanas években nem volt ennyi elhízott ember, mert nem ettünk ennyi mindent és ennyiszer. Emellett ma már nincs az ételeinkben elég vitamin, ásványi anyag. Ha ezeket nem pótoljuk az olyan, mintha csak a testünk felét használnánk. Mi történik egy autóval, amibe rossz minőségű olajat, cukros benzint teszünk bele? Ez nem atomfizika, könnyű megérteni a lényeget.

Elhízás és gyulladás, azaz a nyugati étrend következménye és tipikus szindrómák, betegségek

A bennünk lévő gyulladás szintjét a CRP megmutatja, ami férfiak esetében 0,5 nőknél 1 alatti érték esetén az ideális. Én esetleg a vörösvértest (Vvt) süllyedését és egyéb faktorokat is megnéznék. Főorvostól tanultam, hogy ezek a referencia értékek hogyan változtak/változnak meg folyton…  Az elhízással (túl sok cukor) kezdődik el minden: gyulladás, metabolikus szindróma, magas vérnyomás, áteresztő bél szindróma, vér-agy gát sérülése, autoimmun betegség, afta kialakulása, Alzheimer, Sclerosis multiplex, demencia, ízületi problémák, autizmus, rákos megbetegedés, inzulinrezisztencia, cukorbetegség, szív és érrendszeri problémák, infarktus, reflux, allergia, hiperaktivitás, figyelemzavar, köszvény, depresszió, skizofrénia, paranoia, bőrproblémák, intenzívebb öregedés stb.

Röviden, így nyilatkozik a vitamin és ásványi anyagok szószólója

Nem beszélek arról, hogy a szívbetegségben meghalt embernek már hiába mondanánk, hogy B6 és B12-vitaminok hiánya okozta a problémát. Ha egy embernek megreped az elmeszesedett aortája, nem K2-vitaminhiányra fogunk hivatkozni, de a rákhalált sem fogjuk a D-vitaminhiánnyal összefüggésbe hozni. És nem fogunk az elhízás, krónikus gyulladás következtében létrejövő több tucat betegséggel sem foglalkozni, amit a helytelen étrend alakított ki.

Milyen vitaminokra van szükség és mikor nem ér semmit az egész? 

Döbbenet mikor szembesülünk a kutatóorvosok által írt eredményekkel, hogy a fenti étrend, illetve vitaminok, ásványi anyagok, sarkítva 30-40%-ban gátolják a cukorbetegség kialakulását vagy egy másik hatóanyag, életmód 20-30%-ban gátolja a daganatos betegség, szív és érrendszeri problémák kialakulását, mert tévedés azt hinni, hogy a hasnyálmirigyrák 6 hónap alatt alakul ki. Nem, csak ekkor vesszük észre. 15 év kell neki. Hihetetlen… Tehát sok száz tudományos eredmény becsatolása helyett felhívom a figyelmet, hogy itt nem 1-2%-ról szól a fáma.

Egészséges embernek általában szüksége lesz A, D3, E, K2 és 2, C, B1, 9, 12, cink, jód, bór, réz, króm, szilícium, szelén, molibdén, magnézium és omega3-ra. Ez utóbbi étrendfüggő és lehet cifrázni kollagénnel (erről még lesz szó), esetleg taurint bevinni stb.

Na, de milyen mennyiségben vegyük be? Ez függ attól, hogy hány évesek vagyunk, milyen testsúllyal rendelkezünk, mit eszünk stb. Például, ha hetente 1-2x májat eszünk, akkor az A–vitamin bevitelt ehhez kell igazítanunk. Aki nem vega, annak nem biztos, hogy pótolnia kell az A-vitamint, de a D mellé legalább 1:1 arányban kelleni fog az A vitamin.

Vegáknak kelleni fog A vitamin, B12 mindenképpen és sok minden más is…  Az A-vitamin túladagolása gondot fog okozni. A D-vitamin hasznosuláshoz kell magnézium is. A hatékony kombó: D3, K2, A vitamin és magnézium. Ha túl kevés mennyiséget viszünk be, az kb. semmit nem ér.

Ha K2-t szedünk, akkor nem mindegy, hogy MK-4 vagy MK-7-es, mert az MK-4-ből jóval több kell, hogy valóban felszívódjon és hasznosuljon, bár az EU-ban csak MK-7 forgalmazása engedélyezett. A legjobb a K1 és K2-ből is bevinni megfelelő arányban (Gál szerint). Szóval szakértővel beszéljünk és minőségi terméket válasszunk, különben lehet semmit nem ér az egész. Gond lehet például a vese probléma, vagy magnézium nélkül a D-vitamin nem hasznosul stb. Vérteszttel lemérhetjük a D-vitamin szintünket. Sőt, ez gyakorlatilag nem is vitamin, hanem hormon, ami előállítódik a testünkben…

A magnéziumnál sem mindegy, hogy mit választunk. Ha például a multivitaminban nincs C-vitamin és magnézium, akkor ezt külön megvehetjük. Sok egyedi dolgot is figyelembe kell vennünk. Például a magnéziumhiány általában káliumhiánnyal is jár. Ne egy vitaminra koncentráljunk, hanem egységben gondolkodva minden egymással együttműködve legyen meg a szervezetünkben. Ezen kívül a folsav szintetikusan előállított, a folát a természetben előforduló változat. A lényeg, hogy a fent leírt legfontosabb vitaminok jó minőségű, kellő mennyiségű beszerzését (egészséges embereknek, alap szükséglet), omega-3-mal együtt konkrétan, jelenleg 9-10 e Ft / fő / hó áron ki lehet hozni. Persze, hibás étrend és életmód mellett valószínűleg felesleges vitaminokat vásárolnunk.

Ha azonban szemetet szeméttel eszünk és egy nagy bevásárlóközpontban bűntudatból veszünk „valami” vitamint (tanulmányozás nélkül), az valószínűleg semmit nem fog érni. Pontosabban annyit, hogy kevesebb pénzed lesz és erősíted egyes cégek gazdasági helyzetét a piacon. Egyrészt, ha a mikrobiom nem megfelelő, akkor nem fog felszívódni a vitamin. Másrészt nem mindegy, hogy melyik vitamint választjuk. Volt már a piacon olyan multivitamin, ami több A-vitamint tartalmazott, mint D-vitamint. Nem jó dolog A-vitamin mérgezést kapni. A vitaminok adagolását a gyártó leírja, de van, amikor nagyobb dózis bevitele is javasolt.

Mikrobiom, pre és probiotikumok

Emellett a másik fontos dolog a mikrobiom rendezése. Fenntartásaim vannak a prebiotikumokkal, amiket könnyen elpusztít a gyomorsav és kevesebb baktériumtörzset tartalmaznak (sokszor még a címkére felírt értékek sem hitelt érdemlőek).

Ugye vannak a probiotikumok (maga a baktérium) és prebiotikomok, a tápanyag, ami szaporítja őket. Kutatási eredményeket sem találtam túl sokat az eredményességről.

Az egészséges bélflóra, nagyon fontos és tudjuk, hogy mikrobákból, baktériumokból állunk. Több baktérium van bennünk, mint emberi sejt… Ezért a túlzásba vitt fertőtlenítéssel pont az ellenkezőjét érjük el, mint amit szeretnénk. Ha a természetben felemelek egy követ, nyüzsög alatta a baktérium, hála Istennek… Emellett császármetszéssel történő születés esetén pont a fontos baktériumokat nem kapjuk meg, mert a szülőcsatornán nem megyünk végig a születés alkalmával.

Probiotikumokban 400 milliárd szám esetén van esély arra, hogy megtelepszenekk bennünk, de ki tudja milyen immunágat stimulálnak? Lehetnek olyanok, melyek gondot okoznak és antibiotikummal sem írthatók ki később, probléma esetén, akkor mi lesz? Esetleg úgy van értelme bevinni, hogy kis csíraszámban, nem élő, nem spóraképzőt használunk fel belőlük.

Prebiotikum nemcsak a rossz, hanem a jó bacikat is szaporíthatja, kivétel Bimuno rost, ami az anyatejben is benne van. Szelektív, a jó baktériumokra hat csak és tejfehérjementes (nem allergén). Hasmenés esetén ez működhet hónapok, évek alatt.

A magam részéről a napi fermentált zöldség elfogyasztását javaslom a pre- és probiotikum pótlására. Ezt házilag elő tudjuk mi is állítani.

Emellett a placebo hatás erejét sem szabad lebecsülni. Ha követjük a zöldség, gyümölcs étrendet, a fent leírt életmódot, akkor a bélflóra valószínűleg magától rendeződik. Ráadásul a féregnyúlványban lévő hasznos baktériumokat még az antibiotikum sem nyírja ki, így onnan vissza tudja építeni a szervezet a megfelelő baktériumflórát, ha nem volt appendicitis acuta-ád és nem kapták ki, lásd féregnyúlvány gyulladás (hibásan vakbélgyulladás).

A vitamin

Az A-vitamin, ha retinil-palmitát és retinil-acetátból van, akkor azt mind elraktározza a szervezet és többletünk lehet belőle. Az állati belsőségekben van preformált A-vitamin. Érdemes a vegyes karotinoidot választani (ami nem túladagolható) étrendkiegészítő esetén, így nem adagoljuk túl, de ha cinkhiányunk van, akkor nem tud megfelelő A-vitamint előállítani a szervezetünk. A túl sok A-vitamin, kevés D-vitaminbevitellel csontritkulást okoz. A cink önmagában pedig réz hiányt eredményezhet.

Omega-3, omega-6 és kókuszzsír

Sok omega-3 és omega-6 nem jó a PUFA (többszörösen telítetlen zsírok, polyunsaturated fatty acids) magas értéke miatt, mert így az oxidatív terhelés magas lesz. Legyen kevés az omega-6 bevitel, vigyünk be omega-3-at és legyen arányban ez a kettő. Általában sok omega-6 van bennünk, mely főleg a növényi olajokban találhatók meg, valamint omega-3 hiányunk van.

Ezért érdemes hidegen sajtolt olívaolajat és kókuszzsírt használni az egyéb növényi olajok helyett. Az omega-6 a teavajban (bár tejterméket nem javaslok), kókuszzsírban 1-3%, liba, sertészsírban 15% és liba és kacsazsírban, olívaolajban 8-10%. Tehát viszonylag alacsony. A szőlőmagolaj nagy része fel sem szívódik a mag miatt, és 80-90%-a omega-6 tartalma, maximum külsőleg lehet jó megoldás, ha úgy gondoljuk szükségünk van rá.

A napraforgó olajban horror 50-60% az omega-6, szója olajban 80%, mákolajban 80-90%, amiből egy teáskanálnyit megenni nem probléma, de evvel sütni az nem jó ötlet. Kendermagolaj szintén rengeteg omega-6-ot tartalmaz. Az omega-3 és omega-6 aránynak 1:1 max. 1:3-nak kellene lennie és az összes kalóriabevitel 4%-át kellene maximum tartalmaznia. Amikor azzal érvelnek, hogy a repceolajban van omega-3, akkor az azért hibás, mert egyrészt csak alfa-linolénsav van benne, és emellett rengeteg omega-6-ot tartalmaz.

A palmitinsav magas a vérben szinhidrátos étkezés során. Ezért a különféle folyamatok által hamar a telített zsír témánál vagyunk (mTOR és a többi jelenség miatt) és hibásan elkezdjük szidni a kókuszzsírt, annak ellenére hogy 8% körüli a palmitinsav tartalma és ez alacsony az olajok között.

Az olajos magvakból az omega-6 miatt csínján fogyasszunk, egyébként viszonylag kevés omega-6 van a kesudióban, szóval érdemes ilyen szempontból is megnézni őket.

Az omega-3-ban gazdag tengeri herkentyű minél zsírosabb, annál jobb: makréla, lazac, szardínia, szardella, de kevesebb omega-3 van a kagylóban, rákban és a mélyfagyasztott tárolás teljesen rendben van. Ebből naponta kellene bevinni, ha külön nem szedünk omega-3-at. Általánosan igaz, hogy minél tovább él egy hal, és minél magasabb szinten van a táplálék láncon, annál toxikusabb. Így nem érdemes ezeket enni.

Ha halolajat eszünk, akkor az EPA és DHA zsírsavak értékét adjuk össze (ez építi a sejthártyát) és ez 500 milligramm körül legyen. Bár ezt sajnos nem kötelező feltüntetni a gyártónak. Az etilészter formájú nem az igazi… A krill olaj helyett a halolaj (EPA és DHA van benne) jobb választás.

Tévhit, hogy csak a címkén lévő infó a lényeg, például az omega-3-ra vonatkozóan, mert a cél, hogy egy hét alatt mennyi omega-3-at és omega-6-ot pakolunk bele a testünkbe és hogy az omega-3 miből van pontosan. A sejthártyába csak a megfelelő omega-3 épül be. A kérdés, hogy az arachidonsav (AA vagy ARA) hogyan aránylik a DHA, EPA és DGLA tekintetében.

Omega-3 van a dió, lenmag, repce olajban, de ez növényi, azaz alfa-linolénsav (ALA). Ez átalakul egyikből a másikba (például EPA lesz belőle), melyhez enzim is kell és egymással versengenek, ezért a növényi omega-3 nem az igazi. Ezért alfa-linolénsavból elég kevés és inkább EPA és DHA kellene bevenni. A sok alfa-linolénsav, oxidálódik, azaz oxidatív terhelést okoz, melyet, ha szedünk tokoferolt, taurint, C-vitamint, Q10 (zsírban oldódik), azok valamelyest megvédenek bennünket.

A férfiak esetében a DHA-ból 1%, az EPA-ból 10% hasznosul, a nőknél ez az arány magasabb. Transzzsírok keletkeznek 160 celsius fokon, ha nem megfelelő olajat használunk. Sütéshez kókuszzsírt vegyünk le a polcról és egy kanál halolajat rakhatunk rá a végén. Ha a sok napraforgó és repceolajat kis halolajjal ellensúlyozzuk, rosszul leszünk, nagyobb problémát okozunk magunknak. Egyébként a ghí (tisztított vaj) is jó megoldás lehet fogyasztásra. 500-3000 omega zsírsavra lenne naponta szükség, de alga eredetű megoldás is lehet megfelelő választás.

Magnézium

Enélkül az ATP nem aktiválódik. Elemi magnéziumra van szükség. Hiába szedünk magnézium-oxidot, ha csak 4%-a szívódik fel, az semmi. Például a magnézium-citrát 25-30%-os felszívódással már jobb lehet. Biszglicinát, magnézium-citrát (a magnézium citromsavval alkotott sója) vagy magnézium-laktát (a magnézium tejsavval alkotott sója) jó választásnak tűnik. Ennek semmi köze a tejhez és tejsav sincs tejben, az például a fermentáció alatt képződik. Az L-laktát a legjobb (vannak olcsóbb, kevésbé hatékony megoldások). Ebből naponta 2-3 gramm mehet.

Részletezve, a kellő mennyiségű magnézium transzdermális (bőrön át történő bevitele) bőrirritációt okozhat (áztatás vagy spray). Orálisan beszedve azonban lakszatív (gyomornyugtató) hatású. A magnézium-oxid, magnézium-szulfát, magnézium-karbonát nem túl jó választás. Hasmenést okoz, azaz gyorsan átmegy rajtunk és nem túl sok minden szívódik fel belőle. A magnézium-klorid is inkább bőrön át hatásos, de nem mindegy mekkora a molekulamérete. Erről nekem mindig eszembe jut, hogy ilyenkor a máj méregtelenítő szervünket elkerüli.

A D3-vitamin alakul aktív formává, a D2-vitamin át tud D3-má alakulni, de csak D3-at érdemes szedni. A tőkehalmájolaj azért nem biztonságos, mert sok retinol van benne és ehhez képest kevés a benne lévő D-vitamin. A sok D-vitamin gátolja az A-vitamint és fordítva. Megfázásra 1-2 napig a D-vitamin csodákra képes, nagy dózisban egyszerre beszedve, 50.000 NE egység bevitellel influenza, légzőszervi érintettségű megfázás esetén. Télen amúgy is érdemes 2-3-szoros adagot bevenni.

A D-vitamin előállítása

B-vitamin

B1, B9, B12 bevitele a fontos. Belsőség, tojás, nem vega koszt elfogyasztásával a többit bevisszük. A B1 hiánya fáradékonyságot, brainfrog-ot (agyködöt) okozhat, példának okárt nem jut eszünkbe egy szó. Ez pár hónap alatt megoldódhat. Ilyenkor 50 milligramm naponta mehet belőle.

A B9-vitamin a folsav, de valójában folátok vannak a természetben, zöld színű levelekben (ezeket a zöldségeket érdemes fogyasztani). Azonban nem stabilak, így folsavat szoktak használni, de ezt érdemes elkerülnünk. A folsavval sok embernek problémája van, ráadásul az élelmiszereket is folsavval dúsítják, ez általában felhalmozódik a szervezetünkben és rákkeltő. Ezért inkább felejtsük el a folsavat.

B12 (cianokobalamin), nem hatásos (kerüljük el), a metilkobalamin és hidroxokobalamin a hatásos. Gyenge gyomorsavra, fáradtságra jó megoldás lehet, 100 milligramm naponta, az ideális adagolás mértéke jegyében. Mondjuk a fáradtság tünetének kialakulása kb. minden vitamin hiányára igaz. Hangsúlyzom, hogy minden esetben először szakértővel konzultáljunk mielőtt bármilyen vitamint, ásványi anyagot kiválasztunk.

B6-vitamin, 25 milligramm (de nem kellene ennyit bevenni belőle) felette zsibbadást okoz. Piridoxin-hidroklorid és Pyridoxal 5′-Foszfát (P-5-P) jó választás lehet, de a piridoxin-hidrokloridot inkább kerüljük el.

A B3 (niacin), mindenben van, nem kell pótolni és a patogén baktériumok tápanyaga ha naponta elfogyasztjuk, 16 milligrammnál többet nem érdemes bevinni belőle. A túl sok B3 májkárosodást okozhat.

A kolin is B-vitamin, 200 milligramm mehet belőle a szervezetbe naponta, ha tojást, májat nem eszünk rendszeresen.

K-vitamin

Ismétlés: D3 vitamint K1, K2, magnéziummal, A vitaminnal érdemes szedni. Kalciumtúladagolásban vagyunk általában, ami koszorúér (szív saját érrendszere) és lágyszöveti meszesedést okoz, mert K2-t nem szedünk, de sok kalciumot viszünk be alapból az élelmiszerekből. A K2 viszi jó helyre a kalciumot. K2 velőben van nagyobb részben. Ezt nem szoktunk túl gyakran enni.

A K2-vitamin esetén az MK-4 hatásosabb az MK-7-nél, de abból sok kell, így az MK-7 a legjobb választás. A K1-vitamin zöld leveles zöldségben található többnyire, ez kell nagy dózisban 500-1000 mikrogramm mennyiségben minimum és kevesebb K2 Mk-7 45-200 mikrogramm együtt elég jó kombó.

Jelenleg Szendi ajánlja a K2-t, Gál azonban a K1 fontosságára (és legfeljebb kevés K2 fogyasztásra) hívja fel a figyelmet, mert a túl sok K2 káros lehet (K2 MK-7 kiszoríthatja a K2 Mk-4-et és K1-et). A túl nagy adagolás bármiből okozhat nem kívánt károkat.

A D3 segíti a kalcium felszívódását. D és K-vitamin nélkül az ételből származó kalcium bevitel is káros, mert rosszul épül be. A magnézium jobban erősíti a csontokat, mint a kalcium, ezért ez utóbbit nem érdemes szedni.

Kollagén

Kollagént tartalmaznak többek között a ízületek, porcok, zsigeri szerveink. Nemcsak 3 formája van, hanem legalább 28. Az I-es típusú III-ast is tartalmaz nyomokban, így sokszor akár marketingfogásként ráírhatják a címkére, hogy III-ast is tartalmaz. Nagyjából a kollagén 90-95%-át I-es tartalmazza, a maradék 2-3%-át a II-es és III-as lefedi és a többi kb. 25 féle kollagén 1-2%-át adja. Elég az I-es és II-essel foglalkoznunk.

Az I-es (hidralizált) kollagén: ízületi (synoviális) folyadék növelésére, ami „súrlódás” esetén jelentkezhet, kiváló megoldás. De ebből tud a szervezet bármilyen kollagént, akár porcot előállítani, emellett a bőrre is pozitív hatással van, a nyálkahártya, szívbillentyű, erek stb. tekintetében is előnyös választás. Ezt a kollagént bőrből, csontból nyerik. Segít (főleg időskorban fontos) az izomtömeg minőségének és mennyiségének a megtartásában. Ha ízületi problémánk van, akkor a sportolás előtt egy órával szedjük be.

A II-es (részben hidralizált és nyers) típusú kollagén: kimondottan porcunkra van jó hatással a részben hidralizált változat, de az ízületi folyadék feltöltésére inkább az I-es kollagén javallott. Csirke vagy halporcból nyerik ki. Ezekben a porcra is ható táplálékkiegészítőkből jól ismert hialuronsav, metil-szulfonil-metán (MSM) és kondroitin-szulfát található. Reumára kiváló megoldás.
Van egy másik típusú II-es kollagén (nyers, UCII), ami azért tartalmaz speciális sót, hogy az eredeti szerkezete megmaradjon. A nyirokrendszerbe (vastagbélből) szívódik fel és segít a rheumatoid arthritis, osteoarthritis-szel szemben, mert ezek autoimmun eredetű betegségek.

C-vitamin
Aszkorbinsav, illetve 2000 óta L-aszkorbinsav kapható, az állatok is ezt a C-vitamint szintetizálják. Nagyon régen, mi is ezt tettük, aztán ez kimaradt és megnőtt a húgysav tartalom a szervezetünkben. A köszvénynek semmi köze a sok húsfogyasztáshoz, de ez egy másik story. Naponta, több részletben mehet a C-vitamin, a liposzómás változatot nem kell 2 részletnél gyakrabban bevinni, de ez drágább és sokszor kamu. 200 milligrammonként szívódik fel a legtöbb a C-vitaminból egyszerre, napi 4000 milligramm mehet belőle (Gál). A bélrendszer egyszerre 1-3 gramm C-vitamint tolerál, elég lehet a 3 gramm naponta (Szendi) a C-vitaminból, elosztva. Antioxidáns, így időszakos böjt alatt azonban ebből a szempontból nem mindig jó bevinni.

A C-vitamint éhgyomorra a legjobb bejuttatni a szervezetünkbe (ne a magnéziummal együtt) és több részletben, mert ez is hamar kiürül a szervezetből. Kortyolgatva is mehet a dolog, de 4 órán belül igyuk meg, mert feloldódik a vitamintartalma ennyi idő alatt a vízben. A levegővel történő oxidáció és fogzománcra gyakorolt hatás miatt (ha nem extra érzékeny a fogunk, fognyakunk) nem kell félni. Különben meg a szívószál és gyors hörpintés csodákra képes ebben az esetben.

A C-vitamin a fertőzések ellen is véd. Millió pozitív dolgot lehetne írni a vitaminokról, ásványi anyagokról, de most ezt kihagyom ebből a cikkből. Megfázás esetén intenzíven, többször C-vitamint használjunk. Ha túl sokat fogyasztunk el belőle, akkor hasmenésünk lesz tőle. Megfázásnál szokták ezt a határt elérni, hogy minél több C-vitamint tudjanak bevinni a szervezetbe akár fél óránként.

E-vitamin

Az E-vitamin d-változata található meg a természetben, a gamma pedig hatásosabb. Ha alfa tokoferolt szedünk, akkor a gamma kiszorul. Ez nem szerencsés, mert a gamma jobb.

Taurin

A taurin nyugtató hatású és egészséges, érdemes naponta bevinni. Húsban van, de tízszeres mennyiségben található a kagylóban, rákban, tengeri herkentyűben. Ezt kellene naponta enni, ha külön nem visszük be. Fülzúgásra is jó megoldás lehet és érdekes módon cukorbetegeknek alacsony a taurin szintjük.

A vitaminok adagolása és a kávé

Sportolás előtt C és E-vitamint ne szedjünk be. A multivitaminra történő áttérés esetén, ha abban jód található, akkor előtte 2-4 hétig nem árt rendezni a szelén, C-vitamin és magnézium szintünket. Nyilván ez a cikk általános infókat tartalmaz egészséges emberek számára, de beszéljünk első körben szakértővel. Ha például valaki pajzsmirigy problémával küzd, akkor óvatosan a jóddal vagy ha véralvadás kapcsán szed (régebbi fajta) gyógyszert, akkor ugyanez igaz a K-vitaminra is, illetve gondot okozhat a D-vitamin szarkoidózis vagy granulomatózus betegség esetén. A kávé, csoki, tej, teljes kiőrlésű liszt kihajtja a szervezetből a vasat.

Az A vitamin adagolása kapcsán a természetben is együtt vannak jelen az A, D, K vitaminok, így együtt, kis mennyiségű zsírral beszedhetők. Nagy dózisnál lenne az igaz, hogy külön kellene beszedni őket, ilyenkor bevehetjük például az E-vitamint külön. De a lényeg, hogy nem fognak egymással versengeni. A K-t akár naponta kétszer be lehet vinni.

Lehetőleg ne kávéval szedjük be a vitaminokat, de a kávé egészséges (cukor, tej nélkül). Kókuszból csinálhatunk tejet, ha szükséges, vagy stevia, erytrit, glicin segíthet az édesítésben. Napi 3 kávé fejti ki a legjobb hatást (az ennél kevesebb kávémennyiséghez mérten), és hihetetlen sok pozitív hatása van.

Hatásos fogyás jojó effektus és csalódás nélkül

Egyedül mozgással, sporttal nem működik hosszú távon a fogyókúra. Csökkenteni kell a kalóriabevitelt és normális ételeket kell enni, hogy ne éhezzen a testünk (ez akkor is bekövetkezik, mikor el vagyunk hízva). Az életmódváltás a jó és hatásos megoldás. Egy szó: paleo vagy a szénhidrát mértékletes fogyasztása is járható út szerintem. Keressünk ilyen recepteket. Ahogy fent írtam, nem kell húst hússal enni. Azt esszük, amit nagyjából nagyszüleink is ettek: hal, hús, zöldség, gyümölcs, gomba. Nem kell ezeket mindig nyersen enni, a természeti nép (nem ősemberek) is főztek, sütöttek, ez segít az emésztésben. A korábbra hozott (minimális) vacsora vagy annak elhagyása sokat segíthet a fogyásban.

De ami mindig működik hosszú távon: kevesebb kalóriatartalmú étel bevitele és esetleg több sport. Ugyanis energiahiányos állapot miatt, azaz mitokondriális légzés gátoltságából is fakadhat a probléma. Ilyenkor zsírként raktározódik el a kalória, ahelyett, hogy energiaként elégetné a szervezet. De ez sem mindig igaz, mert sokszor nem azért hízunk, mert túl sokat eszünk, hanem azért, mert a szervezetünk nem megfelelően működik és nem tudja a zsírt elégetni és ezért raktározza el testzsír formájában. A szervezet elkezd más rendszereket alul szabályozni, amik működése kevésbé fontos a létfenntartás szempontjából, például pajzsmirigy. Ezt támasztja alá az is, hogy ha valóban túl sok kalóriát viszünk be, akkor miért vagyunk fáradtak elhízás esetén?

Sőt, normál testsúlyú emberek is rendelkezhetnek az ATP-t termelő Krebsciklus működés anyagcsere zavarával, így agyködöt, fáradtságot, hormonális zavart, rossz hangulatot fognak megtapasztalni.

A megoldás az anyagcsere felgyorsítása és az endotoxin és a többszörösen telítetlen zsírok (PUFA-k) likvidálása. A Gram-negatív baktériumok endotoxin termelése megakadályozza a táplálék energiává alakulását. Emellett állítsuk helyre a bélflórát, lásd pre és probiotikumok résznél. Az ATP-ben lévő blokkok áthidalására a metilénkék, niacinamid segíthet, ha valóban ez a helyzet áll fenn.

A másik: „Nem megy a fogyás, hiába eszem keveset és mozgok sokat” problémára a lehetséges válasz a Firmicutes baktériumok okozta elhízás. Mikor a sovány egereknek beadták ezt a baktériumot, elhíztak. És ez is okozhatja az elhízást: szivárgó bél szindróma, mely állapot gyulladás és anyagcsere-problémákat is okozhat. Ebben az esetben a Bifidobaktériumoknak prebiotikumokra (rostokra) van szükségük. Ezek pitypang zöldjéből, hagymából, fokhagymából, cikóriagyökérből és gumós növényekből származnak, mint pl. a csicsóka. A másik hatásos dolog az oligofruktóz és az inulin rosttípus tanulmányozása, melyek cikóriagyökérben, fokhagymában, hagymában, gyermekláncfű zöldjében, jamgyökérben, banánban és a csicsókában, póréhagymában vagy a jicamában vannak jelen.

Hormonális probléma (lassú anyagcsere, alacsony pajzsmirigy, tesztoszteron, növekedési hormon stb.) legfeljebb 10-20%-kal kevesebb kalóriamennyiség bevitele esetén produkálják ugyanazt az eredményt, mintha nem rendelkeznénk ilyen problémával. Magyarul, ha például napi 1500 a kalóriaigényünk a testsúlyunk fenntartása tekintetében és ehelyett csak napi 1000 kalóriát viszünk be (feltéve, hogy jól számoltuk ki), akkor mindegy mit eszünk (de érdemes a megfelelő mikro és makro tápanyagokat pótolni), hosszú távon fogyni fogunk.

Nem olvad le a has környékéről a zsír?

Az emberek pár nap vagy pár hét után, paleozás alkalmával fogyásról számolnak be, de én kaptam olyan infót, ahol a súlyállandó dominál, illetve nehezen megy a hasi zsír „leolvasztása”, szerintem ez azért is lehetséges, mert a zsír rendesen hízlal, főleg a szénhidráthoz képest, ami jóval laktatóbb.

Kezdjük azzal, hogy ez miért baj? Többek között azért, mert ez a metabolikus szindróma egyik jelzése, ami az új kutatások szerint, szinte már maga az inzulinrezisztencia, ami a cukorbetegség „előszobája”. A nem-alkoholos zsírmáj pedig az inzulinrezisztencia következménye. A magas vércukorszint miatt a szívizomsejtek is inzulinrezisztenssé válnak, valamint nem jutnak a mitokondriumok tápanyaghoz (lásd bal szívkamra kitágulása). Árulkodók a szívelégtelenség különféle tünetei: a fáradékonyság, az alsó végtagok ödémái, légszomj, arrhythmia (szívritmuszavar) stb. Más károkat is okoz az elhízás, amiről már volt szó.

A dolgok összefüggnek egymással, mert a fiatalság, azaz egészség megőrzésének egyik titka a mitokondriumok segítése. Aki egészségtelen életmódot folytat, két oldalon égeti a gyertyát, az hamarabb megöregszik. Nyilván itt is a génektől kezdve más is befolyásolja mindezt, a legfontosabb tényezőn, az életmódon kívül. A mitokondriumokat, a sejtekben lévő „erőműveket” táplálják a megfelelő vitaminok, ásványi anyagok és ezt írtja ki a nyugati étrend. Az AMPK (adenozin-monofoszfát-aktivált protein kináz) enzim szintén pozitív hatással bír a mitokondriumokra.

Az AMPK aktivitása gátolja az érelmeszesedést, a szívinfarktust, szívkamrák megnagyobbodását (ventrikuláris hipertrófia) és a szívelégtelenség, sztrók (stroke) kockázatát, illetve elhízás, daganatos és autoimmun betegség kialakulása és annak megléte esetén magát a kimenetelt előnyösen érinti a szintentartás tekintetében. Itt kell felsorolnunk továbbá a demencia és egyéb neuro-degeneratív betegség megelőzésében a fontosságát, illetőleg a csontok, porcok egészséges működésének kialakulására vonatkozó hatását, mely szintén az AMPK-nek köszönhető.
Idővel az AMP aktivitása csökken és az öregedés folyamata felgyorsul. Emellett gyulladáscsökkentő és az autofágiát („hulladék” fehérje kitakarítását) segíti, mely a valódi böjtre is igaz (1 hét után biztosan beindul, de ez nagyon sok idő, orvosi felügyelettel szoktak hosszabban böjtölni az emberek).

Tehát megint levonhatjuk a következtetést, hogy egyetlen egészséges állapot van és ami jó (helyes életmód), az mind ebbe az irányba mutat. Megértem, hogy sokan úgy vannak vele, hogy „hagyjuk a sok infót, a lényeget mondd, mit tegyek”, de meg kell értenünk az összefüggéseket, ahelyett, hogy csak tüneteket kezelnénk, melyek újabbakat hoznak létre.

Az AMPK csökkenti a vércukorszintet, segíti a zsíranyagcsere zavarok megfelelő működését, emellett fiatalon tartható az agy és az érrendszer is általa. Az AMPK enzimeket aktiválja többek között a metformin (cukorbetegség elleni gyógyszer). Ez is egy érdekes összefüggés, mely miatt a fenti magyarázó részt leírtam. A metformin összetevője a hesperidin (citrus flavonoid) és a Gynostemma pentaphyllum (kínai gyógynövény kivonat). Csökkenti a hasi elhízást (beleértve a fenti következményeket) ugyanis gyorsítja a zsírégetést és akadályozza a zsírlerakódást.

A G. pentaphyllum kivonat tartalmú teák is segíthetnek. A vércukorszintet hosszú távon a hemoglobin A1C szint alapján vizsgálhatjuk meg. A hesperidin flavonoid egyébként koncentráltan a különféle citrusfélék héjában található meg. Akik pedig hesperidint szedtek, csökkent a gyulladás a szervezetükben (lásd C-reaktív fehérjék mennyisége).

A metformint orvos írhatja fel és B12-vitamin hiányát okozhatja. Azonban az Orvosi kecskeruta tea vagy por is hatásos lehet, de a vérhígítók hatását fokozza. A metformin mellett a berberin is nagyon hatásos, de a metforminhoz hasonlóan, puffadást, hasmenést okozhat.

A mitokondrium energiatermelése citrát- vagy Krebs-ciklusban zajlik le. Azonban sok mindenre szükség van ahhoz, hogy a zsírsavból, szénhidrátból és aminosavból ATP jöjjön létre. Például a NAD+ (nikotinamid adenin dinukleotid) az egyik legfontosabb tényező. A szívizom esetében ennek 70%-a a mitokondriumokban található meg. Mi segíti a NAD-szintézist? Az időszakos böjt, a kalóriacsökkentett táplálkozás, illetve a mozgás, de NR és NMN bevitellel lehet ellensúlyba hozni. Nagyobb mennyiségben a B3-vitamin és a Nikotinamid különféle mellékhatást hoz létre, mely nem fokozza a NAD-szintézist.

Az NMN segíthet neurodegeneratív folyamatok és szívbetegség esetén, sőt az izomerőt is fokozza. Ez a megállapítás NR esetén is helytálló. Azzal azonban számolni kell, hogy ráksejtek is használnak energiatermelésre mitokondriumot, emiatt a NAD+ növelése serkentheti a daganatok fejlődését.

Az oxidatív hatásokkal szemben véd a Melatonin, illetve az Astaxanthin, mely magát a mitokondriumot védi és a korral járó izomtömeg-csökkentés ellen is jó megoldások. A szervezetben a glutathion szintézis előanyaga a N-acetil-ciszteint, így annak szedése is indokolt lehet, mely szabad gyököket semlegesít. Az R-Alfa-liponsav pedig mitokondriális tápanyag, mely annak légzését is segíti, valamint memória, neuropátia és az oxidatív hatás védelmét is ellátja. 

A telomerek, hosszú élet és fogyás kapcsolata

A kromoszóma végén lévő szakaszt telomernek nevezzük, mely egy védőkupak a DNS szál két végén (védve a fontos információkat osztódás és kiolvasás alkalmával), de sajnos minden osztódáskor megrövidül, így szép lassan elkopik. Ekkor a DNS károsodik, így a sejt nem tud osztódni, ezért az halált vagy rákot okoz. Létezik telomeráz enzim, mely funkciója a „lekopott” telomer visszaépítése. A hosszú élet titka az, hogy minél hosszabban tartsuk a telomert. A kulcs a fiatalítás kapcsán a telomer hosszának a növelése és nem a telomerrövidülés lelassítása. A csökkentett kalóriájú étrend például  hosszabb telomert eredményez. A növényi olajok pedig megrövidítik a telomereket, a nyugati étrenddel egyetemben (tej, vaj, zsíros sajt, feldolgozott hústermék, cukros italok). Azonban a sok rost, a különféle diók, mogyorók, magvak, az omega-3, zöldség, gyümölcs, kávé (nem a koffein tartalma), tea fogyasztása lelassítja a telomerek rövidülését. A magas D-vitaminszint, a C-vitamin, a multivitaminok, az E-vitamin és a folát szedése védelmet biztosít a telomerek rövidülését illetően, de ide sorolható a metformin és berberin is. A kávé és tea egyébként a telomeráz enzim aktivitását fokozza, ez visszaépítő hatással bír.

Hatásos CR mimetikum és szintén élethosszabbító a spermidin, mely a friss zöldpaprika alkotóeleme, de karfiolban, brokkoliban, gombában és egyes sajtokban, búzacsírában, nagy számban szójában (lásd natto, shitake gomba, de a „keleti”, eredeti szója a keresendő, mert azzal nincs probléma) is benne van, de ez utóbbi három nem paleos étrendű élelmiszer, így kerülendő. Amarántban is van, de annak hatása még nem ismeretes, de szedhetjük kivonat formájában a CR mimetikumokat (gabonacsírából vonják ki, így glutént tartalmazhat), melyek vérnyomás csökkentő hatással is bírnak.

Az Astragalus membranaceus kínai gyógynövény kivonat (lásd TA-65 elnevezésű hatóanyag) megemlítendő, mely hatékony szív- és érrendszeri betegségek esetén is, ráadásul rákellenes hatású, immunmoduláló, és jótékony hatással bír a neurodegeneratív betegséget illetően.

Óva intek mindenkit attól, hogy „össze-vissza” mindenféle „csodaszert” megvásároljon és beszedjen, ugyanis a ráksejtek azért osztódnak, mert intenzíven telomerázt termelnek, vagy kijavítják a telomereiket. Úgy tűnik a telomeráz szintjének növelése nem hoz létre rákot és genetikai stabilitást eredményez. Azonban a telomeráz közvetít az onkogén folyamatokban, az enzim újraaktiválása kapcsán a tumor progressziójában részt vesz, ezért daganatos megbetegedés esetén (ami akár a múltban zajlódott le) nem ajánlott a szedése.

A CR mimetikumok kimondottan rákellenes hatással bírnak, azokkal nyugodtan lelassítható az öregedés folyamata és az elhízás negatív hatásai, ha megfelelő kalóriacsökkentett étrendet életmódként követünk.

További érdekességek: a fogyást segíti, ha jó érzéssel tölt el az étel. Kutatások alapján a finom, akár egészségtelen étel jobban felszívódott, mint a „muszájból” lenyelt természetes változatú elemózsia. Elmés szinten elég nagy mértékben befolyásolta a hasznos felszívódást ez a tudat. Használhatunk kisebb tányért is. A szokásainkon változtatva, ha példának okáért felállunk étkezés közben (ahogyan egy telefonhívás is félbeszakíthatja az evést) lehet, hogy pár perccel később, már nem is lesz annyira fontos folytatni az evést és kevesebb étellel is beérjük.

A kalóriaszámolást felejtsük el, amit hőhatás alapján számolnak, de a testünk nem így működik. Az elsődleges szubsztrátból (zsír, glükóz és fehérje) származik a kalória, de ebből nem azonos mennyiségű ATP termelődik. A hastérfogat, illetve a csípő és derék térfogat közti különbség a BMI, súlyunk alapján tudunk következtetni az éppen aktuális szintre és arra, hogy mennyire vagyunk közel a metabolikus szindróma kialakulásához.

A gyors anyagcsere fontossága és mérése

Tévhit, hogy a lassú anyagcsere káros lenne, éppen ellenkezőleg a reaktív oxigénfaj keletkezése miatt, mely a szöveteket is kevésbé károsítja. És ez esetben a kalóriaszámolás is használható nagyjából, ugyanis a pulzus, testhőmérséklet alapján határozható meg az anyagcsere gyorsasága.

Lassú anyagcsere: ha például 2000 kalóriát kellene elégetnünk szintentartáshoz, de 1500 a bevitel és nem fogyunk, akkor vélhetően lassú az anyagcserénk. Ébredéskor 36,6°C alatti testhőmérséklet vagy 37°C alatti érték délután. 0,5-1 °C  fokkal alacsonyabb testhőmérséklet kevesebb szabad gyök termelődésével jár együtt. Erőnléttől függően 70-80 közötti nyugalmi pulzus. Anyagcserétől függetlenül minél alacsonyabb a pulzusunk, annál jobb a szív- és érrendszeri fittségünk.

A sóról

Sós vízből származunk, vizek mellett éltünk mindig és szeretünk víz mellé menni nyaralni, vajon miért? Szükséges a sóbevitel, gondoljunk a vesére és a visszaszívó tevékenységére (reabszorpció), ezért együnk jó minőségű sót (ami nem hamisított, mert ilyen is van)! Reméljük az ehhez szükséges káliumot is bevisszük (ami a hülyeség híresztelésével ellentétben védi a szívet) zöldség, gyümölcs formájában.

Hogyan aludjunk?

Tévhit, hogy 8 órát úgy kellene minden nap aludnunk, mint akit fejbe vertek előtte. Volt idő (mielőtt lámpával elkezdtük megzavarni a melatonin termelést, melyet minden sejtünk termel, csak a mitokondriumok használnak el) mikor 2 x 4 órát aludtunk és közben egy órát beszélgettünk, dolgoztunk. A régebbi korokban vigyázni kellett a tűzre és védeni kellett a törzsünket, így a 2-3 órás alvás és ébrenlét szakaszok váltakozása abszolút természetes volt. Ha mégis szeretnénk aludni, kialakítani a saját ritmust, akkor alvás előtt 2 órával mehet be a glicin, illetve nyilván nem este fogunk enni és vitaminokat bekapdosni, sportolni és erős fényben leledzeni.

Fontos a megfelelő táplálkozás, mikro és makro szinten. Emellett rendelkezünk cirkadián ritmussal is. Reggel például más hormonok működnek aktívan, mint este. Talán a hagyományos kínai gyógyászatban is ezért van minden második órában más szerv az energiamaximumán, amikor az könnyebben stimulálható. Az inzulinszint is reggel a legmagasabb, amint a fény megjelenik a természetben és felkelünk és ez csökken a nap folyamán. Ezért szokás reggel többet enni és idővel egyre kevesebbet (ha nem hagyjuk ki a reggelit az időszakos böjt miatt). Vannak bagoly és pacsirta típusú emberek, még akkor is, ha a reggel 8 órás kezdés uralkodik sok helyen és ezt felnőttnek, gyereknek egyaránt be kell tartania. Sőt, a dolog idővel változhat és lehet, hogy a másik irányba tolódunk el mondjuk bagoly létünkre vagy fordítva. Ahogy fent már írtam, ha nem is stabil, de oldalfekvésben érdemes aludnunk. Ha hanyatt fekve horkolunk, varrjunk a pizsama hátára egy kis labdát, vagy felejtsük el a párnát, esetleg aludjunk kisebb párnával, így automatikusan az oldalunkon fogunk aludni.

Alvászavar nélkül, fitten és egészségesen

Folytatom a fenti gondolatmenetet. A bagoly típusból könnyen lesz pacsirta, ha ezt a menetrendet követi, amit most leírok. Ezután jobb hangulata lesz és könnyebben fog tudni koncentrálni egy hatékony kísérlet szerint. Reggel termesztés napfény legyen az első, amivel találkozunk és ne a lámpa, telefon fénye. 5 percig (nem baj, ha felhős az idő), menjünk ki, de a teraszra is kiülhetünk. Utána (ha nem hagyjuk ki a reggelit az időszakos böjt miatt) reggelizzünk, amint lehet. Az ebéd ugyanakkor legyen, legkésőbb 19 előtt vacsora, 23 óra előtt irány az ágy. Lehetőleg délelőtt sportoljunk. A lényeg, hogy 4 órával lefekvés előtt már ne együnk, ne sportoljunk, lehetőleg erős fényektől tartózkodjunk.

Az ayurvéda is azt mondja, hogy a tűz (Agni) az emésztés kapcsán olyan erős, ahogy a Nap az égen flangál. Ha lement, kialszik, ilyenkor már nem jó enni, mert lassabban emésztjük meg az ételt és nem szerencsés az erjedés, rothadás irányába mennie a dolognak. Antioxidánsokat, gyulladáscsökkentőket este bevenni nem az igazi és sok fehérjét sem ekkor kellene magunka pumpálni. A kollagénnel nincs gond.

A kék fény, ami most nem a híradó

Este a kék fény megzavarja a bioritmusunkat. Az energiatakarékos lámpák (pontosabban kompakt fénycső) még inkább ilyen jellegű fényt bocsátanak ki, mint a régi, nagy fogyasztású normál villanykörték, melyek ebből a szempontból kedvezőbbek. Ugye, hogy mindennek több oldala van? Napközben is a sok természetes fény lenne a nyerő számunkra és ha pici vagy ablak nélküli szobában vagyunk, akkor a világítás is segíthet. A lényeg, hogy a szemen át a fény eljut az agyunkig (jobb esetben), de este lefekvés előtt 4 órával visszamenőleg ez már nem nyerő a tévézéssel együtt, a gyertyafény lenne ideálisabb. Monitorra, okos telefonra léteznek ingyenesen letölthető programok, emellett speciális kék fény blokkoló szemüvegek (borostyán színű lencsénél a vörös még hatékonyabban szűr), amik csökkentik a kék fény hatását és ideálisak a fenti eszközökön kívül a TV nézéshez is. Ezen kívül a hidegebb 16-18 celsius fokos hőmérséklet is segítségünkre van éjszaka. Kb. 4-5 fokos eltérés jelentős hatású. Ez a 4-5 órás intervallum a sportra is igaz, azaz elalvás előtt ennyi idővel már ne sportoljunk.

Teszteltem kék fény „áteresztőség tekintetében” napszemüveget, ami természetesen ugyanúgy megszűri ezt a fajta fényt, ugyanis a Napból is ilyen fény árad ki. Átlátszó vagy narancs színű biciklis szemüveg is megfelelően vizsgázott le, ami 2-3 e Ft-ért elérhető. Napszemüvegnél pedig látszanak a sérülések is a lencsén, ami idővel alakul ki (lekopik a lencséről) és gondot okoz, mert a „napsugár fényének letompításával” a pupilla mérete megváltozik, sérülékenyebb, ám a fény a napszemüveg sérüléseinek résein ugyanúgy eléri a szemet. Ez egy másik téma…

Stressz

Mindig is volt és lesz… Szerintem az a legstresszelőbb, mikor ránk akarják erőltetni, hogy legyünk stresszmentesek. Sportolásnál pozitív eustressz állapotába kerülünk (Selye). A testünknek fura lehet, hogy miért futunk vagy úszunk intenzíven fél-egy órán keresztül, mint egy őrült. Támadnak, kergetünk valamilyen zsákmányt, valami baj van? Nem, ez sport, kérem szépen. A mozgás fél egészség!

Napozzunk bátran

Amíg nem égünk le addig naptej nélkül nyugodtan napozhatunk (többek között D-vitamin forrás), ez valójában a melanoma kockázatot nem növeli, hanem csökkenti. Érdekes tény az is, hogy a kilyukadt ózonréteg alatt élő nép kevésbé lesz melanomás és még a szolárium is pozitív hatással van ránk. Mondjuk a modern szoláriumban tudtommal UV-A sugárzást használnak, így az már nem az igazi e tekintetben. Aki hamar lesül (leégni nem szabad), az hamarabb szintetizálja a D-vitamint, de a dörzsöléssel, meleg vízzel, szappannal lemossuk magunkról… Informálódjunk hiteles forrásból.

Nincs baj a mikróval sem?

Sok tévhit, butaság kering a neten, például a mikro káros hatásairól (jóllehet sütés, főzés helyett, melegítésre szolgál ez a ketyere). Tarthatunk tőle egy kis távolságot és, ha kilyukadt, akkor ne használjuk (Gál). Én azért tiszteletben tartanám az ajurvéda megközelítését, mely szerint a mikrohullámú sütőben a prána (életenergia) károsodik az ételekben. Szerintem nélküle is teljes életetet lehet élni.

Biorezonancia? 

Elektroakupunktúrás gépet akupresszőrként sokat tanulmányoztam, levizsgázva a különféle tanfolyamokon (visszajelezve a helyes használatot), kimérve az akupunktúrás pontok alapján a szervezet működését. Nagyjából erre épül a biorezonancia is. Azonban egy valamilyen szoftver által, valamilyen bőrellenállás alapján a belső szervek állapotának feltérképezése számomra így aggályos, mert a masina általánosít. Nem kell hozzá ismerni az akupunktúrás pontokat sem. Általános és sok infó közül ember legyen a talpán, aki tudja, melyik fontos és melyik nem az, amit a kütyü közöl velünk. Maradjunk a szervgyógyászati diagnózisnál. Ez az én véleményem a tapasztalataim alapján, amit Gál Bence is megerősít.

Az idősek ne álljanak le a mozgással

Mivel évente jelentős izomvesztés következik be kb. 30 év felett (és ez a szám folyamatosan nő), ezért az időseknek a heti pár óra súlyzózás (vagy gumi szalagozás), kardió (séta, futás) és mozgáskoordinációs feladatok elvégzése kötelező (jóga, tai-chi, pilates). Különben nyálcsorgatva ülhetünk egy intézetben, szedhetünk tonnaszámra gyógyszert, ami kezel és nem gyógyít (tisztelet a kivételnek). Tényleg nem az a lényeg, hogy meddig élünk, hanem az, hogy milyen minőségű életet tudhatunk magunkénak. Mindenre nem hathatunk, de amire igen, arra érdemes… Érdekes kutatási eredmény, hogy a természeti népek körében az idősebbek sokszor még erősebbek is, mert nem csüggnek rajtuk a gyerekek, több idejük van stb. Egy nagymama képes komoly cipekedésre. Az izom normál körülmények között 6 hét alatt megnövelhető, ahogy az izom leépülése (atrofizálódó folyamat) is hasonló időintervallumhoz köthető. Gondoljunk egy begipszelt végtagra.

Méregtelenítés és tiszta víz

Főleg a nehézfémek kapcsán szokott ez felmerülni. Sokféle eljárást tanulmányoztam és próbáltam ki az indiaitól az olajos májtisztító megoldásokig. A lényeg, hogy a verejtékezés (sport, infraszauna, mely kevésbé terheli meg a szervezetet és mélyebben hat) sokat segíthet ebben. De úgy tűnik a nehézfémek a zsírban raktározódnak el (a fogyás sem csökkenti le a mennyiségét), így nem tudom, hogy a verejtékezés elég-e ehhez a metódushoz, hogy ezektől megszabaduljunk, attól függetlenül, hogy ez is nagyon fontos lenne. A szelén és koriander zöldje azonban segít a nehézfémek kivezetésében. Az amalgám fogtöméstől a szervezetbe kerülő higanygőz miatt érdemes megszabadulni.

Mindenestre az biztos, hogy a vese szűri ki a nehézfémeket. Érdemes ezért is odafigyelni a megfelelő vízfogyasztásra és a kávé nem hajtja ki a vizet a közhiedelemmel ellentétben. Fordított ozmózisos vízszűrő jó megoldás lehet, de az ásványi anyagokat kis citromlével vagy például sóval érdemes pótolni. Sokszor és sok helyen mértem a vizet és ezek a szűrők kb. 20-30 ppm értékű ásványi anyagot tartalmaznak csupán a 300-600 ppm érték helyett, kiszűrve a csapvízből a gyógyszermaradványoktól a rozsdáig sok mindent, amiért nem kár. A többi ásványi anyagot pedig úgyis bevisszük a zöldség, vitamin stb-nek köszönhetően.

Ha sok vizet iszunk, kimossuk a fontos káliumot. Nem mindegy, hogy nyár vagy tél van, hány kilósak vagyunk, mennyit mozgunk stb., de a vizeleten látszik, ha túl átlátszó vagy túl sárga. Mindkettő kerülendő (a B-vitamin is megszínezheti, erre ügyeljünk). Ne károsítsuk a vesénket, és figyeljünk a szomjúságra, vizelési gyakoriságára.

Alumínium bevitel és különféle edények használata

Jó dolog az alimínium, de nem a testünkben, vagy a vízben, verejtékezést gátló dezodorokban. Mázos, alumínium edény, fólia, egyes gyógyszerek is vétkesek lehet e tekintetben. Egyes szakmákban használatos vegyszerek, például festék is bekavarhat. A legjobb megoldásnak tűnik az időnkénti vagy rendszeres kovaföld vagy szilícium sav szedése. Emellett nem mindegy, hogy nap, mint nap milyen edényeket használunk főzésre, sütésre…

Antioxidánsok

A szabad gyökök kapcsán felmerült hipotézis meg lett cáfolva. Ezek a molekulák ugyanis megfelelő mennyiségben védik a szervezetünket. A sportolás során oxidatív stresszre az izomsejtek természetes antioxidánsok termelésével reagálnak. Emellett rákos kórkép esetén az antioxidánsok szedése ártalmas. Az antioxidánsok a szabad gyököket visszafogják. A sok szabadgyök káros. De a túl kevés is rossz.

Íriszdiagnosztika

3 neves, tapasztalt szakértő kiindulási infóként megkapta, hogy veseprobléma kapcsán kell vizsgálódni. Sajnos az eredmény tragikus volt. Korábban tanulmányoztam a témát és csodálkoztam mikor sokan beszélgetés közben réslámpa nélkül elkezdtek diagnosztizálni.

Elektroszmog

Érdemes éjszaka áramtalanítani mindent, a wifi-t is beleértve, hogy pihentető alvásban legyen részünk nekünk és szomszédainknak is. Emellett tanulmányozhatjuk a földelést és egyéb eszközök elektroszmog hatását (épület biológia), töltés közben megnőtt elektromos eszközök elektroszmog mértékét, de ezekről már írtam korábban.

Első levegővételre azt hiszem a legfontosabb dolgokat leírtam, hosszas tanulmányozás után, hogy másnak is segítség legyen. Hajrá!

Mit ettek őseink korábban?

A Miocén korszakban vegetáriánusok voltunk (lásd 6 millió éve álltunk két lábra), de emésztési rendszerünk korábban kialakult mint hogy emberszabásúvá váltunk. Későbbi korokban minimális transzzsírokat, illetve konkrétan gyümölcsök, zöldségek, diófélék, rovarok, lárvák, vadállatok húsa (ebben kevesebb telített zsír volt, mint ami a mai háziállatok húsában megtalálható), halak és a tenger gyümölcsei (omega-3 tartalma magasabb volt, mint manapság) és magas keményítő tartalmú gyökérzöldségek, gumók voltak az ételeink (amiláz enzim a nyálban ennek kezdeti megemésztésére szolgál és fogazatunk is ennek könnyűszerrel történő rágására utal). Változatosan táplálkoztunk, nem egyfajta dolgot ettünk folyton. A gabonával ellentétben oldható rostokban gazdagok voltak a zöldségek, gyümölcsök, mely az anyagcserére kedvezőbb hatással van. Nem könnyű vadászni és veszélyes is, sok energiát visz el, így például a gyökérzöldségek sütve kapóra jöttek.

Afrikai őseink pedig leginkább érett gyümölcsöket, bogyókat, és virágokat, hajtásokat, bimbókat és zsenge leveleket, emellett húst, illetve belsőségeket, csontvelőt, halakat, tengeri élőlényeket, rovarokat, lárvákat, tojást, gyökereket, hagymákat, dióféléket és nem fűféle magvakat fogyasztottak el. Nem ettek cukrot, tejterméket, finomított zsiradékot és élelmiszert, fűféléket (búza, rizs és kukorica) és hüvelyesek magjait sem (bab, borsó, lencse) a földművelés előtti korszakban. A fogazatunk alapján mindenevők voltunk.

A héjasok, diófélék fogyasztása az őskortól datálódik, de például a mandula nem volt ennyire édes és jellemzően a gyümölcsök sem, ezek már a “kitenyésztett” változat, amit mi fogyasztunk el. A gyümölcs egy külön fejezet, például nagyjából annyi kálium van a banánban, mint a brokkoliban, de négyszeres a kalóriatartalma.

Tejtermékek nélkül?

A tejtermékben megtalálható kalcium helyett (ami meszesedést okozhat az erekben) a D3, K1, magnézium és A-vitamin gondoskodik a valódi kalcium előállításáról és megfelelő helyre történő elszállításáról. Amúgy is a spenót kalciumsűrűsége magasabb, a csökkentett zsírtartalmú tejhez képest. Ha az energiaegységre eső érték alapján vizsgálódunk, akkor egy egységet alapul véve a spenót annyi fehérjét tartalmaz, mint amennyit a túró, ráadásul többet, mint a bab. Azonban spenótból 10 dkg-ot kell elfogyasztanunk ahhoz, hogy annyi fehérjéhez jussunk, mint 2 dkg túróból.

Ellentmondások?

Valamire való igazság mindig paradox.:) Beszéltük, hogy kerüljük a rizs fogyasztást (Szendi), de lehűtve, 24 óra után glikémiás indexe nagyban lecsökken. A gesztenye szénhidrát és glikémiás értéke magasabb a rizsnél. Emellett a szénhidrátok kapcsán valójában a keményítők hatását kell vizsgálnunk. A glikémiás értéket eleve egy ételre állapítják meg, de mi keverten étkezünk. Emellett a fehér ember számára a sok rost problémát okozhat a fekete emberekhez képest, a vékonybél működése miatt. Ha rossz a bélflóránk (emésztési zavaraink vannak) akkor gyorsan felszívódó tápanyag a nyerő, de ezek magas glikémiás indexszel bírnak, például a frissen elkészített, puha ételek stb. Ezáltal ugyanis kevés ideig tartózkodik az emésztőrendszerünkben az étel és így a rossz bélflórát nem tudja túl sokáig táplálni.

Ugyanabból a lisztből készülő kenyérnek és tésztának különböző a glikémiás indexe, így ez összetett téma, nem mindegy, hogy mit mivel eszünk. Például hús fogyasztása zöldséggel (esetleg minimális szénhidráttal) és ezután 20 perccel történő fő szénhidrát bevitel, akár 30%-ban csökkentheti az inzulin és cukorszintet ahhoz képest, mintha a hússal együtt ettünk volna meg a jelentős mennyiségű szénhidrátot.

A protáz inhibitorok a babfélékben, gabonamagvakban találhatóak meg és gátolják a fehérjebontó enzimeket bennünk, ez a növény védekezőrendszerének része hasonlóan a fitinsavhoz (gabonamagvakban, babban található meg és megköti a foszfort és egyéb ásványi anyagokat, nyomelemeket). Megemlíthetjük a cianogén glikozidot is, amit a köles, babfélék, édesburgonya is tartalmaznak. Szóval repkednek pro és kontra az érvek…

A növényi lektin (szénhidrát megkötő fehérje) inaktiválására bab esetén a kuktában történő főzés jó alternatíva, ami valószínűleg a többi lektint tartalmazó növény esetében is hatásos lehet. 40 millió évig fogyasztottunk fermentált gyümölcslevet (ebből lesz az etanol), de például a gyulladás elkerülése érdekében nem szokták ajánlani paleos körökben. Túl sok fehérje fogyasztása megterhelheti a vesét (200 g felett).

A Kitavai népcsoport is teljesen egészséges és esznek szénhidrátot, tehát semmi sem fekete-fehér, de nem lisztet, ami acelluláris (nem sejtes), így nem a sejt struktúrája érvényesül… Pápua Új-Guinea természetes népcsoportja is jó példa arra, hogy nem önmagában a keményítőtartalom a probléma, hanem inkább a mennyiség és a felszívódás, illetve emészthetőség gyorsasága a meghatározó.

FODMAP (fermentable oligo-, di-, mono-saccharides and polyols, azaz fermentábilis szénhidrát) például a cékla, hagyma, fokhagyma, kelbimbó, ami prebiotikus táplálék, az inulinnal együtt de, ha rossz a bélflóránk aránya akkor ezt az arányt fogja felszaporítani. Ezért emésztési probléma esetén nem jó. Nyilván hosszú távon az a cél, hogy rendezzük a bélflóránkat és ne ingadozzon folyton a vércukorszintünk.

Az egyik legfontosabb dolog és a következő lépés

A megfelelő légzés elsajátítása. Tudtad, hogy azzal, hogy nagy levegőt szívsz be, a sejtejeid nem több oxigént kapnak, hanem éppen ellenkezőleg? Kering a vérben a sok O2, de valójában szén-dioxidra van szükség és időnkénti légzésböjtre, hogy megfelelő legyen az oxigén és szén-dioxid ellátottságod és a szerveink előnyösen működjenek. A felületes és gyors légzés a stressz központot (szimpatikus idegrendszert) erősíti meg. Ezért (is) vagyunk ok nélkül feszültek és ennek tudható be az egészséges életet élők viszonylag korai elhalálozása (folyton csak a gázpedált taposva). A pránajáma (jógatudomány) már több ezer éve leírta, hogy hogyan tudunk egészségesen lélegezni. Valójában csak az orron keresztül lenne szabad lélegezni (ki és belégzés kapcsán egyaránt) még sportolás közben és éjszaka is. Ezáltal akár 30 fokkal felmelegszik a levegő amíg a tüdőhöz ér, kitisztul, párás lesz és szabályozva van a mennyisége is. Emellett finoman, hangtalanul, láthatatlanul a rekeszbe kellene belélegezni szép lassan, nyugodtan, nem tele szívva a hasunkat levegővel. Nem véletlen, hogy a zen-buddhista meditáció alapja is a jó légzés és máris egy még szubtilisebb, finomabb világba jutottunk el: tai chi, csikung, jóga, meditáció világa. Melyek gyakorlása szintén nagyon fontos és jótékony.

Néha szükség lenne egy kis légszomjra is. Ahogyan enni sem kell mindig… Túl sokat… De először egyeztess orvosoddal, mert vannak abszolút és relatív kontraindikációk ezen a téren is. Figyelnünk kellene arra, hogy beszéd, ásítás, tüsszentés, köhögés közben szintén sok szén-dioxidot lélegzünk ki… Ezt amennyire lehet orrlégzéssel kellene abszolválnunk, illetve légzésvisszatartással kompenzálni (prof Buteyko és Patrick McKeown). Patrick a sportolók számára fejlesztette tovább a Buteyko légzést (Oxygen Advantage néven).

 Összefoglalás

Minden esetben fordulj háziorvoshoz, szakorvoshoz mielőtt bármit megfogadnál abból, amit véleményként leírtam ebben a  cikkben. Érdemes elkerülnünk a betegségeket helyes életmóddal, 3 hónapos próba gyanánt. Napi mozgással és (megfelelő makro) és kiegészítésként a szükséges (mikro tápanyagok) vitaminok, ásványi anyagok bevitelével.

Régebben nem ebben a formában, de több millió évig húst, zöldséget (hüvelyeseket kerülve), gyümölcsöt (édeseket mértékkel) halat, tojást, olajos magvat mértékkel (földimogyoró tabu, új találmány) fogyasztottunk és ehhez szokott hozzá a szervezetünk, így érdemes a paleo vagy lowcarb étrendet követni. Nekem a másik megközelítés is szimpatikus (Gál), hogy vigyünk be szénhidrátot is mértékkel (de ne finomított élelmiszerek formájában), a főtt gabona egészben (laktató és alacsony a glikémiás indexe) nem okoz problémát, így ehetünk rizst, krumplit, hüvelyeseket is (alacsony szénhidrát tartalma és glikémiás indexe van). Kevés zsírt vigyünk be és a fehérjét sem szabad túlzásba vinnünk. Omega-3-ra szükség van, hogy a zsírokból származó omega-6-tal arányban legyen, mert általában túl sok omega-6-ot fogyasztunk zsírok formájában.

Kenyér, liszt, cukor, finomított élelmiszer, tej és tejtermék (néha esetleg hosszan érlelt kemény sajt lecsúszhat), kukorica, rizs, krumpli kuka (Szendi). Nem kell minden drága marhaságot megvenni, csak idény terményre van szükségünk és ezzel pénzt is spórolhatunk. Fogyassz fermentált (cukormentes) zöldségeket, például savanyú káposztát, amit te is elkészíthetsz magadnak. A legideálisabb, ha reggel kimegyünk pár percre természetes fényre, kertbe, teraszra felkelés után és ezután kapcsolunk fel mesterséges fényt,ha szükséges és minél hamarabb reggelizünk (lehetőleg reggel, délelőtt együk meg a bevitt kalória nagy részét és az sem baj, ha a vacsi kimarad). Együnk délben például ugyanabban az időpontban és lehetőleg 18-19 óra után már ne fogyasszunk ételt, nasit. Ha tudunk, sportoljunk délelőtt és 23 óra előtt lehetőleg kössünk ki az ágyunkban. Előtte 4 órával már ne sportoljunk, ne együnk és kerüljük az erős fényeket. Elég napi 3-szor enni mondjuk 8 és 18 óra között, de a legjobb, ha késő délután, este nem eszünk és időszakosan böjtölünk.

Próbálj meg a hasadba lélegezni finoman, lassan, de csak keveset és egész nap az orrodat használd légzésre. Néha egy kis légszomj nem árt, a levegő visszatartásával (szívbetegség, cukorbetegség, időskor, pánik stb. esetén mindenképpen először orvosoddal konzultálj erről).

Figyeljünk arra, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű vitaminokat, ásványi anyagokat mikor és mivel visszük be. Sport előtt például a C és E vitamint ne vigyük be. A C-vitaminon kívül figyeljünk a D, K, A-vitamin arányára a magnéziummal együtt, különben ellenkező hatást is elérhetünk. A B és E-vitamin és omega-3 is fontos számunkra. Lehetőleg jó minőségű vasedények segítségével inkább pároljunk, gőzöljünk, főzzünk a zsírban vagy sütőben szárazon történő sütés helyett (a magas hőmérséklet kavar be, glikációs végtermeket létrehozva, például egy csirke mellehúsa 800-as AGE értéke tízszeres lesz sütéssel és 5000 érték felett káros napi szinten…). Kókuszzsírral főzzünk. A növényi olajokból, magvakból keveset fogyasszunk, többek között az omega-6 miatt. A hidegen sajtolt olívaolajat érdemes választani ezek közül mértékkel fogyasztva például meglocsolva a salátát.

Ha van komolyabb betegségünk, akkor gondolkodhatunk akár a ketogén gyógydiétán időlegesen (Szendi), megfelelő módon pótolva a mikro elemeket. Ha vegák vagyunk, akkor ez utóbbira szintén szükség van. Ha a bélflóránk nem rendezett, akkor leírtam mit érdemes csinálnunk, de akár elementális diétában is gondolkodhatunk. A zsíros ételt ne kerüljük, a sót sem (de túlzásba se vigyük a fogyasztását), inkább a sok marhasággal megtűzdelt infókat. Nem kell semmit erőltetni és ha egy orvos esetleg nem ért egyet velünk, más orvossal is konzultáljunk és értsük meg, hogy a kutatóorvos szélesebb és mélyebb elméleti tudással rendelkezik, mint a gyakorló orvos és ez a cikk erre alapozva született meg.

Ha fogyni akarsz, akkor kevesebb kalóriaértékű ételt egyél és hagyd ki a vacsit, vagy hozd korábbi időpontra. A szénhidrátból keveset vigyél be. A tocsogó zsír kerülendő minden esetben. Ha tudsz sportolj aktívabban. Elképzelhető, hogy a „rossz baktériumok” aránya túl nagy az emésztő rendszeredben, illetve a mitokondriumok a sejtedben problémával küzdenek. Ha rossz a bélflóra, akkor a hagyma, fokhagyma éppen kerülendő. És ne feledd az elhízással kezdődik el a betegségekkel kapcsolatos problémakör (viszcerális zsírral is rendelkezhetsz, amit szabad szemmel nem láthatsz meg).

Ne várd, hogy más helyetted meggyógyuljon, megoldja a problémáidat, játssz, hibázz bátran (csak a hangszered össze ne törd). Ne sajnáld magad és ne a tünetekre (számtalan mellékútra) összpontosíts, hanem az egyetlen helyes útra, az egészségre. Még akkor is, ha a gének és sok minden más is befolyásolja egészségedet, amire tudsz arra érdemes hatnod.

Idős korban a kardió edzés, súlyzózás és mozgáskoordinációs gyakorlás végzése kötelező, az izomvesztés mértéke immár növekszik. Igyál annyi vizet, hogy a vizeleted ne legyen túl fehér vagy sárga, fordított ozmózissal megszűrt vízbe rakjál például sót vagy valami jópofa dolgot. Fogkrémed fluormentes legyen, szappanod is inkább természetes.

Éjszaka aludj oldalfekvésben, majd nappal kukorékolhatsz. Ne aggódj, a stressz él, a stressz élt és a stressz élni fog (a stressz szócskát kicseréltem egy személynévvel hehe), na és? Inkább kevesebbet egyél és böjtölj néha, legalább a 16 órás időszakos diétát próbáld megtartani. A kávéval, teával nincs probléma, sőt rengeteg pozitív hatása van. Legyél nyitott, de szkeptikus, kerüld el a hülye infókat, embereket vagy nevess nagyokat, hogy ők kerüljenek el téged. Menj ki nyugodtan a napra kencefice nélkül (aznap nem kell D-vitamint bevinned), csak ne égj le. És az Isten szerelmére, érezd jól magad! 🙂 Ágyő kedvesem, éljen Karinthy, aki a humorban nem ismer tréfát!

Forrás és kiegészítés

Gál Bence fogyaszt szénhidrátot, ill. más mennyiségeket ajánl beszedésre a táplálékkigészítők kapcsán, Szendi Gábor paleozik.

Az interneten drog és toxikológiai technikus OKJ-s végzettséget találtam Szabó Gál Bence esetében (mivel a táplálékkiegészítők és nem a  gyógyszerek érdekelték), aki a GAL Vital SynergyTech Kft. / Zrt. egyik alapítója (több milliárdos évi bevétellel sikeres cégnek tűnik). Nagy tudású szakemberekkel, például PhD-vel rendelkező, termékfejlesztő vegyészmérnök is megtalálható a csapatukban. PR rádió interjúban étrendkiegészítő fejlesztő, élelmiszer fejlesztő megnevezéssel pozícionálják Bencét. Legjobb tudomásom szerint létezik egyetemi oktatás, illetve alkalmazotti állás tekintetében élelmiszermérnök, termékfejlesztő mérnök, élelmiszeripari fejlesztő, élelmiszeripari fejlesztő mérnök, élelmiszer-ipari kutatómérnök, illetve korábban OKJ-s tanfolyam keretein belül például élelmiszeripari technikus megnevezéssel, de nyilván kutatva doktorálni is lehet egyes területeken. Emellett több száz pozitív visszajelzés olvasható Facebook oldalán.

Szendi Gábor programozó-matematikus és klinikai szakpszichológus és korábban állami munkahelyén is foglalkozott kutatással.

Apró hibajegyzék (ködszurkáló)

– nem szemfehérje, hanem szemfehére, például itt: „A szem a lélek tükre?”
– nem vörösvérsejt, hanem vörösvértest (mert nincs sejtmagja, például itt: „Az öregedés lassítása és az egészség megőrzése”)
– nem 30-as BMI, hanem 25-ös BMI (Szendi Gábor, Új vitaminforradalom, 268. oldal, indoklás: 86 / 1,7^{2} = 25,2941)
– alfa-tokoferol és nem alfa-tokorefol (forrás: blog, “Nem hivatalos vitamin ajánlásom”)
– ínszalag nem létezik, van ínszövet és ízületi szalag, ami két külön dolog (“Fussunk vagy gyalogoljunk?”)
– nem vakbélgyulladás, hanem féregnyúlvány-gyulladás (appendicitis acuta) (forrás: “A vakbélről. Fontosabb, mint gondolná”)
– Könyvben a repceolaj javaslása salátára, de ez magas PUFA értékkel bír, ami káros (forrás: “A ‘kövér, de fitt’ egy mítosz”)
– verejtékezés és nem izzadás
– korral járó izomtömeg vesztés 30 év felett 2-3%-ra rúg (emlékeim alapján az interjúkban hangzik el), de a cikkekben (remélem ez a valóság) ez 0,5%, 70 év felett 1,5% („Az időskori izomvesztés növeli az esések és a csonttörések kockázatát”, „Hogyan maradjunk időskorban is önellátók?”)
– Nehézfém kivezetésre a verejtékezés előnyeiről ír „A napsugárszauna hihetetlen gyógyító ereje”, aztán „Méregtelenítsünk vagy ne méregtelenítsünk” cikkben kifejti, hogy a legtöbb nehézfém nem tud verejtékezéssel ürülni a szervezetből, amit a vese választ ki
– Igyekeztem az apró ellentmondásokat is megszüntetni: például köztudottan rizsfogyasztás nem javasolt Szendi szerint, de ebben a fordításban ez szerepel „A ‘kövér, de fitt’ egy mítosz”, illetve zsíros ételekre szükség van és egészséges (koleszterinhipotézis), ami nem a folyamatos tocsogó zsírt jelenti, ám ebben a fordításban jelzi, hogy a zsíros ételek fogyasztása okozta károsodás ellen is véd a hesperidin „Kapcsoljon „fiatalság” üzemmódba.”
– Igyekeztem integrálni ezt a sok hasznos infót: példának okáért a metformin előnyeiről olvastam egy cikkben („Kapcsoljon „fiatalság” üzemmódba”), de egy másikban láttam, hogy B12-vitamin hiányt okozhat („Az öregedés lassítása”). Érdemes egy cikkben minden fontos tényt megemlíteni, vagy behivatkozni, ami fontos lehet.
– „0.5-1 Co fok”, gondolom a celsius-skálára utal („Az öregedés lassítása”)

Paleolit táplálkozás kezdőknek (Szendi Gábor)
Paleolit szakácskönyv (Szendi, Mezei Elmira)
A paleolit táplálkozás (Szendi Gábor)
Immunerősítés belülről (Szendi Gábor)
Új vitaminforradalom (Szendi Gábor)
Gál Bence honlapján fellelhető információ, interjúk
Szendi Gábor honlapján található fordítások, infók, interjúk

Kicsattanó egészséget mindenkinek!