Alexander Lowen, kreativitás, regresszió, pszichoanalitikus elméletek, energia központjaink 7/5. csakra, torokcsakra

 In Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek), jóga és pszichoterápia

Forrás: A tudat evolúciója, Jóga és pszichoterápia, Szvámí Ráma, Rudolph Ballentine, (dr.) Szvámí Adzsaja

Előzmények: a negyedik fő központunk, 7/4. szívcsakra

Táplálás és kreativitás és a pszichoanalitikus elméletek összecsengése, regresszió – 7/5. csakra, torokcsakra (Visudha, mint megtisztulás)

Ennél az energia központunknál vesszük fel a táplálékot élelem és levegő formájában a keleti pszichológia kapcsán. A pajzsmirigy az étel és oxigén anyagcseréjét szabályozza, mely szintén itt található. Pszichológiai értelemben ez a terület felelős azért, hogy elfogadjuk azt, amit kapunk. A törődés érzését köti ide a keleti pszichológia. Az elfogadás (gyermek szerepe), befogadás nimbusza a torokcsakra. Ez egy fajta bizalmat testesít meg. A szívcsakrához pedig a mások táplálása tartozik. A modern pszichológiában a fejlődés orális szakasza az első. Ezt tekintik a legprimitívebb tudatállapotnak – jóga, kreativitás, regresszió, pszichoanalitikus elméletek, energia központok, csakra, 7 csakra, torokcsakra, Alexander Lowen , hányási reflex.

 

Ha ezt a gondolatot összevetjük a jógatudománnyal akkor ő úgy vélekedne róla, hogy az első (a gyökércsakra) előtt kell lennie még egy csakrának. Hiszen ebben a szakaszban a száj körül összpontosul minden (és az evés körül), ugyanis ez az örömforrása ebben a kora gyermekkorban. Ezután az anális fázisba lépünk, ami az első főcsakrának felel meg. A pszichoanalitikus elméletekben ezután jön a genitális szakasz, ami a második csakrának felel meg, majd a „rátermettség” szakasza a harmadik csakra. Itt a keleti és nyugati pszichológia összecseng, kivéve az első orális szakaszt és annak problematikáját, ami a jógatudomány szerint később oldódik meg.

 

Ez annak köszönhető, hogy a pszichoanalitikus elméletekben az abnormálistól haladunk a normális felé, azonban a jógatudományban pedig a szubtilisebb, finom szintektől a durvább felé. Éppen fordítva. Az emberi fejlődés orális szakasza megfeleltethető a torokcsakra bizalom és odaadás tulajdonságainak. Az impulzivitás, a követelő hajlam, a odaadás hiánya a gyermekben eltorzítja mindezt. A pszichoanalitikus hozzáállás tehát pesszimistább mikor ebben a fázisban horgonyzik le (infantilis, patológiás, elsődleges szint). A jóga inkább fejlődésorientált. Ennek nyilván az az oka, hogy a pszichoanalízis, érzelmi problémákkal küszködő emberek tanulmányozásából nőtt ki. Ezért beszél a regresszióról. A regresszió lényege, mikor a megküzdési stratégiánk nem megfelelő (coping), akkor öntudatlanul vissza regrediálunk (visszamegyünk) egy korábbi, gyerekkori tudati szakaszunkba. Mintha azt mondanánk ezzel, hogy ,,látod, én még pici gyerek vagyok, nem tudom ezt megoldani, segíts kérlek.”

A jógában az ötödik csakra kapcsán az ego táplálását jelenti a vágyódás (ennek a csakrának az eleme az éter), mely felsőbb tudatosság iránti táplálék iránt kiált. Ugyanis ilyenkor túl akarunk nőni önmagunkon. Egy iránymutatás keresésével töltjük időnket, ami túl van rajtunk és képességeinken. Ez a torokcsakra esetében egy magasabb tudatszintre irányul, de a többi csakra beszennyezheti mindezt a fejlődés legprimitívebb szintjei hatása és ereje által. A misztikus egy magasabb tudatállapottal keresi a kapcsolódást a fejlődés érdekében, de a pszichotikus ezzel ellentétben, mikor eggyé válik bármivel, ami megjelenik az alacsonyabb értelem, vagy elme képernyőjén (jógatudományban, lásd manas), akkor még erősebb lesz a kötődés és ezáltal a regresszió felé tart. A támadástól való félelem, a paranoia még azt jelzi, hogy sok energia maradt lekötve az első csakrában, vallja a keleti pszichológia.
Erről már írtam bővebben, ahol összehasonlítottam a misztikust, az önmegvalósítót a pszichotikustól: A pszichopatológia, személyiségzavarok és a pszichikus élmények, médiumok közreműködése, avagy a parapszichológia megközelítések a keleti és nyugati pszichológia alapján – természetfeletti, pszichózis, neurózis

 

Alexander Lowen és a hányási reflex – módszerek a torokcsakra „tisztítása” kapcsán (7 csakra és a jóga)

Sok módszer áll rendelkezésünkre. Alexander Lowen a hányási reflexet használja ezen területen fellépő izomfeszültségek oldására. A jógában is létezik egy gyakorlat, amit ,,felső mosásnak” tekintenek. Sok vizet nyelnek le és stimulálják a hányási reflexet. Volt alkalmam egy tisztítókúrán részt venni, ahol a gyomor tisztításánál akaratlagosan kellett öklendeznünk: Ha ép testben ép lélek, akkor tisztítsuk meg a testünket is és a pszichénket egyszerre – Shank Prakshalana, Basti, tisztítókúra, boldogság
Alexander Lowen szerint az ilyen gyakorlat önmagában kevés terápiás hatás kiváltásához. Emellett érdekességként jegyzem meg, hogy a különféle vallásokban ahol a két kéz összeér, központi szerepet játszik ez, az energiák szempontjából. Mikor a két kéz tenyere ugyanis összeér a torok és szív előtt, akkor az energia és a tudatosság ebben a két csakrában összpontosul. Így a keleti pszichológia szerint létrejön egy ,,odaadó hozzáállás.” Az odaadás jógája pedig a bhakti jóga. Más vallásokban is hangsúlyos a szent dallamok éneklése és az imádkozás.

 

A torokcsakra a beszéd, az éneklés és a kreativitás központja. A művészek energiája itt összpontosul. Az új szavak és gondolatok új világot teremtenek. Gondoljunk az antropológusok példáira, mikor rámutatnak arra, hogy a nyelvi koncepciók hogyan alakítják valóság-felfogásunkat. Az énekek pl. kifejezik énünk legkreatívabb oldalát. Tehát a torokcsakrához a táplálás és teremtés egyöntetűen hozzátartozik. Ez az érem két oldala. Az sem véletlen, hogy a klasszikus nyugati zene eredetét a történészek a korai keresztény zenéhez vezetik vissza, pl. Szent Ambrus- és Gregorián énekekhez.
Tovább szőve ezt a gondolatot nem véletlenül használ a pszichoterapeuta szimbólumot, mely segítségével a tudattalan tudatossá válik. A koronacsakra szintjén képesek vagyunk az egyetemes tudatosságból felfogni valamit és nem korlátozódik tudatunk elkülönült szeretet érzésre önmagunk és mások kapcsán, mint a szívcsakra esetében. Itt már kezd felsejleni, hogy aki ad és aki kap, az egy és ugyanaz. A művész pl. felismeri identitását egy magasabb tudatállapotból származó hangban, mely inspirálta őt.

A folytatás 7/6. csakra leírása itt található meg.

 

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

Cikk kategória (angol, magyar)

AJÁNLOTT CIKKEK
csakracsakra