A jógatudomány és a meditációs pszichoterápia klinikai alkalmazása egy konkrét esettanulmány alkalmával

 In jóga és pszichoterápia, PSZICHOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETGYÓGYÁSZATI CIKKEK

Forrás: A tudat evolúciója, Jóga és pszichoterápia, Szvámí Ráma, Rudolph Ballentine, (dr.) Szvámí Adzsaja

A jóga klinikai alkalmazása – meditációs pszichoterápia és esettanulmány

Olyan páciensekkel dolgoztak, akik szexuális erőszakot követtek el. Több fázisú volt a hozzávetőlegesen, több, mint fél évet átölelő időszak. A résztvevőek először egymáson és saját magukon nevettek mikor elkezdtek hatha jógázni. De idővel több emberben elmélyült a dolog és sokakban maradandó változást és stabilitást hoztak létre a jóga ászanák, a meditációk és új szemlélet követése, melyet mindig csoportosan meg is vitattak közösen, modellezve az egyes élethelyzeteket. Az önuralom megszerzése volt a cél ebben a jógára épülő pszichoterápiában – pszichoterápia, jóga, meditációs terápia.


A test megdolgozása

A test megdolgozásával (kilazításával), a légző gyakorlatok segítségével elcsendesíthető az idegrendszer. Így megtanítható a koncentráció. Emellett a korlátozó ÉN megszabadulása volt kitűzve célul a kötődések elengedésével együtt. A hatha jóga és relaxáció segítségével dolgoztak. Megtanulták uralni a testüket. Egyre hosszabb ideig tudtak egy ászanában (testhelyzet) maradni, összpontosítva figyelmüket. Megtanulták a test szisztematikus ellazítását. A fizikai és mentális feszültségükön elkezdtek uralkodni. Idővel, már nem nagyon törődtek azzal, hogy mások mit gondolnak, elkezdtek befelé figyelni az energiájukra.

[adrotate group=”4″]

A meditációs fázis

Megtanulták megfigyelni elméjüket és lecsendesíteni gondolataikat. Légző gyakorlatokkal és a külső hangokra való koncentrációval gyakorolták ezt. Napi egy óra meditáció pár hét alatt változtatta meg életüket. Képesek voltak érzelmeiket és gondolataikat egyre jobban uralni. Ezek interperszonális kapcsolataikra is kihatottak. Képesek voltak önmagukat megfigyelni érzelmeik, gondolataik megélésének alkalmával.

A cselekvő meditációs fázis

Ekkor már a mindennapi életben alkalmazták a meditációt, mely három alap pilléren nyugodott:

Nem kötődés elve: tárgyilagosság megtartása a mindennapi életben
A nem kötődés megtanulása központi helyet foglal el a jógában, így az érzelmeink, gondolataink nem tudnak elvinni minket. Mi uraljuk a helyzetet és nem fordítva. A terapeuta kérte, hogy a páciens keresse meg az ingerültség mögött meghúzódó elvárást és kötődést. Sok pszichoterápiában az érzésre koncentrálnak ehelyett. Reálisak ezek a kötődések? Hogyan oldhatóak fel? Stb.
Az egyik páciens vizsga drukk alkalmával kiderült, hogy a szüleinek akar megfelelni és ez az eredményorientáltság okozza kudarcát. Elengedte ezt a kötődését, hogy szüleinek feleljen meg. Ezáltal sikeresen levizsgázott.

[adrotate group=”6″]

Karma és felelősség: cselekedeteink reakciót szülnek és mindannyian felelősek vagyunk azért, ami megtörténik velünk

A karmáról és a szabad akaratról írtam már korábban: Létezik-e szabad akarat? – sors és önismeret, emberi sors, karma, horoszkóp, jóslás, asztrológia

A jóga szerint mi vagyunk a felelősek sorsunkat illetően, így olyan gyakorlatokat kaptak a résztvevők, melyben pozitív és negatív érzések kiváltását kellett megfigyelniük, amiket másokban váltanak ki. Bármilyen szituációt létrehozhattak miközben tudták, hogy a figyelem segítségével bármikor kiléphetnek ebből. A pszichoterapeuta arra kérte őket, hogy figyeljék meg tárgyilagosan a helyzetet, mielőtt bevonódnának a ,,mi ellenünk van ez az egész” attitűdbe, mikor sérelmezték, hogy mások bántották őket. És megkérdezte tőlük, hogy mások viselkedés automatikus reakciót vált-e ki belőlük? Mennyire érezzük magunkat belekényszerítve ebbe a helyzetbe ilyenkor? És milyen mértékben érezzük magunkat szabadnak, hogy ne a megszokott módon reagáljunk a helyzetre programozottságunk által? Átrendezték a szituációt és eljátszották másik módon a szerepeket, modellezve az adott helyzetet. Kiderült, hogy a páciensek negatív viselkedésükkel csak elősegítették az adott negatív szituációt. Mi történik, ha megfigyelő tudatosságunkat nem elveszítve mi pozitívan reagálunk a másik támadására? Elképzelhető ugyanis, hogy ők is küzdenek érzelmi problémákkal, akiket ellenségünknek vélünk felfedezni magunk körül. Nézhetjük a másik szemszögéből is a dolgokat. Így a másik fél sem kezdi védeni az igazát, hiszen már nincs rá szüksége.

Identitás: különbségtétel a szerep szerinti és az igaz, gyökér (Self) között

Az „ősi” ,,Ki vagyok én?” kérdéssel dolgoztak. Egyre mélyebbre és mélyebbre hatoltak és tudatosították azokat a fogalmakat, amiket önmagukról alkottak és megláthatták, hogy ezek a koncepciók hogyan teremtettek meg egy személyiséget és reagálási módot. Mindig megkérdőjelezték ezeket a korlátokat, melyek csak egy felszínes rétegen működnek. A szerepek mögé láttak. Ezzel kapcsolatosan van egy tanulságos történet erről. Az Isten a Mennyországba haladó lelket kérdezi:
– Ki vagy Te?
– Három gyermek édesanyja.
– Nem azt kérdeztem hány gyereked van, hanem, hogy ki vagy te?
– Katolikus.
– Nem a vallásodról érdeklődtem. Ki vagy Te?
– Egy őszinte ember.
– Nem a tulajdonságaidról érdeklődtem, hanem, hogy ki vagy te?

Elvek, mellyel dolgoztak a pszichoterápia alkalmával

Egykedvűség: Bármit hoz az élet, mindig a fejlődés, tanulás lehetőségét fürkészték benne. Ezáltal igyekeztek egykedvűen fogadni minden eseményt. A bezártság helyett nyitottak maradtak és igyekeztek betartani ezt az elvet.

[adrotate group=”4″]

Tudatszintek: Elmagyarázta a terapeuta a keleti pszichológia csakratudományát. Vagyis, hogy tekinthetünk a világra alapvető biztonságra, érzékisége, hatalmi helyzete, a mások iránti részvéte, bizalma és kreativitása vagy megértése és intuíciója szempontjából is. A pácienseknek fel kellett rajzolnia ki melyik aspektusból látja a világot önmagukkal egyetemben.

A szokások megváltoztatása:
A jógatudomány több technikát is ajánlj a fejlődés felgyorsítására. A nemkívánatos gondolkodási és viselkedési szokások megváltoztatása volt a feladat az egyik gyakorlat során. Megpróbálták elkerülni negatív szokásaikat és helyette pozitív gondolat- és cselekvésmintákkal foglalkoztak. Ezek elkezdték felváltani a megszokott utakat. Meditációs rutint, gondolat és viselkedésmintákat kellett kialakítaniuk, melyek felülírták és helyettesítették maguktól a nemkívánatos szokásokat.
A modern pszichoterápia is alkalmazza ezeket a módszereket valamilyen szinten. A bioenergetikától a viselkedésterápiáig, a pszichoanalízistől a racionális érzelem terápiáig és a ,,pozitív gondolkodás hatalmáig” ugyanis találkozhatunk hasonló módszerekkel. A jóga azonban nagyon komplex és átfogó.

Nem különálló módszerek keveréke, hanem egy átfogó rendszer, mely lényünk racionális és irracionális lényével egyaránt dolgozik.

[adrotate group=”4″]

 

Keresztes Attila

Keresztes Attila, bölcsész, a cikkek írója. 2005 óta foglalkozom emberekkel, orvosi szaklapokban publikálok legújabb felfedezéseimről, 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (nyugati és keleti medicina). 300+ a nyilvános ajánlások száma a honlapon.

De nem vagyok pszichológus, sem orvos és nem rendelkezem tudományos fokozatokkal. Nem gyógyítók, nem tartok pszichológiai kezelést! Oktatással foglalkozom.

Iratkozz fel most!

Akciók, izgalmas előadások, online és offline programok és könyvek, cikkek egy helyen

Cikk kategória (angol, magyar)

Attention

I’m not a psychologist or a doctor, I do not have a degree in science, what I do have is an individual attitude to life I have given interviews and published articles … So this is not a psychological treatment and not a cure! Please turn to your doctor with any psychological problems and for treatments. User’s and customer’s conditions and privacy policy valid for all visitors of our pages

AJÁNLOTT CIKKEK

A KERESENDŐ SZÖVEGET ITT KELL BEGÉPELNI ÉS UTÁNA ENTER-T NYOMNI

meditációs terápiaboldogság