Mit árul el rólunk a betegségünk? I. – pszichoszomatika, pszichoszomatikus betegség jelentése, tünetek

 In Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek), pszichoszomatikus betegségek

A pszichoszomatika jelentése (pszichoszomatikus betegség)?

És gyakorlati megoldás ennek orvoslására

Fontos, hogy soha ne általánosítsunk, mindig nézzük meg az egész spektrumot a féligazság ugyanis sokszor a butasággal azonos és kivételek mindig akadnak. Amit most leírok az is, egy szemléletmód a sok közül és nem abszolút igazság – pszichoszomatika, pszichoszomatikus, pszichoszomatikus betegség, pszichoszomatikus tünetek, pszichoszomatikus jelentése, pszichoszomatikus betegségek tünetei.

Pszichoszomatikus betegségeknek nevezzük az olyan megbetegedéseket, amelyek keletkezése elsősorban vagy kizárólag pszichés okokra vezethetők vissza. Régebben az orvostudomány szerint a betegségek 20 százaléka volt ebbe sorolható és a maradék 80 százalék pedig organikus.

[adrotate group=”4″]

Manapság ez az arány megfordulni látszik, de az is elképzelhető, hogy nem fordult meg, csak nem voltunk ennek tudatában. Pszichés megbetegedések is járhatnak testi tünetekkel (például: hisztéria – szervfájdalmakkal, bénulással, depresszió: étvágytalansággal, szívpanaszokkal), ezeket azonban az orvostudomány nem tekinti pszichoszomatikus betegségeknek, amíg valódi, tartós testi funkciózavar vagy elváltozás nem mutatható ki hátterükben. Nem kívánok foglalkozni e tárgykör etiológiájával, a betegségeséllyel, „betegségválasztással”, kórlefolyással, farmakológiával, betegségtípus elterjedésével, statisztikával, ellenben szeretném kiemelni a mélylélektani felfogás rendszerét.

E lélektani felfogás a betegséget okozó pszichés konfliktusok szerint csoportosít (Dr. Császár Gyula és Szakács Ferenc, Pszichodiagnosztikai Vademecum I. Exlorációs és biográfiai). Nézzük meg a két hozzá kapcsolódó aspektust.
Az egyik szempont a konfliktus megközelítésében a függőségi igényt (védettség, ellátottság) az „én”-t és az elhárítást valamint ennek következményeit vizsgálja.

[adrotate group=”6″]

Ez viselkedésben kompenzálás (elhárító mechanizmus, mely a személyiséget védi), eltúlzott aktivitás, nyüzsgés vagy reakcióképzés, nárcisztikus viselkedés önzés formájában nyilvánulhat meg. Az önzés azonban szubjektív jelenség, mert minden a viszonyítás, kontextus viszonylatában nyer értelmet.

Ha valaki például segít a másikon, mert ez örömmel tölti el, az vajon önző embernek számít-e, hiszen önmaga miatt viselkedik így? Ez talán már filozófiai kérdésnek számít…
A vegetativumban paraszimpatikus túlsúly keletkezik, mely fennmarad, a viselkedés nem oldja. Betegségei: ulcus, colitis, asztma, kimerülés, stb.
A másik aspektus a dominancia igény, agresszió, az „ego”, és az elhárítás konfliktusát vizsgálja. Ez a viselkedésben kompenzálásként, passzivitásként vagy reakcióképzés, engedékenység, kedvesség, szelídség formájában jelenhet meg. Vegetativumban szimpatikus túlsúly fennmarad, a viselkedés nem oldja. Betegségei: vérnyomászavarok, szívbetegségek, migrén, pajzsmirigyzavarok, ízületi bántalmak, cukorbaj, stb.

A pszichoszomatikus folyamatok, betegségek, tünetek jelentése

Azt szokták mondani, hogy semmi sem véletlen (Thorwald Dethlefsen, A sors, mint esély). Önként kínálkozik a feltételezés, hogy akkor a betegségek sem kivételek ez alól a kategória alól, amelyek sokszor pszichoszomatikus jelenségek. Mikor betegséggel keresnek meg az emberek, általában azzal a hasonlattal szoktam kifejteni álláspontomat, hogy amikor kifogy autónkból az olaj, akkor sem az olajszintmérőt tépjük ki a kocsiból mérgünkben (jobb esetben) (Rüdiger Dahlke, A lélek nyelve a betegség). Sőt még hálásak is vagyunk neki, hogy jelzi számunkra, hogy mit kell tennünk, ahhoz, hogy hibátlanul működjön a kocsink. A testünk és a testi tünetek ehhez hasonlóan működnek.

[adrotate group=”4″]

Érdemes a nyelvünkben fellelhető szavakat tanulmányozni és máris párhuzam keletkezik a lelki jelenségek és a testre gyakorolt hatások között (például nem veszi be a gyomrom, nem tudom megemészteni, nincs be-látásom stb.).
Fontos, hogy a betegség megjelenésekor változtassunk életvitelünkön, hiszen ha ugyanúgy élünk tovább, akkor a betegség feltehetően súlyosbodni fog. Tehát nem az a cél, hogy elmulasszuk a tünet együtteseket és ugyanúgy éljünk ahogy eddig, hiszen ez vezetett a betegség kialakulásához.

A jelentkező betegséget ne ellenségként, hanem barátként kezeljük, aki segít megtalálni a helyes utat. Nem ellenünk van, hanem értünk.
Makkegészséges ember pedig nem létezik, hiszen mindig van lehetőségünk arra, hogy tanuljunk, hogy tovább fejlődjünk.

A továbbiakban először egy konkrét problémáról foglalom össze érintőlegesen a tapasztalatokat és utána egy-egy mondatban a betegségeket és a hozzájuk kapcsolódó lelki vonatkozásokat ismertetem.
2. rész.

[adrotate group=”4″]

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

Cikk kategória (angol, magyar)

AJÁNLOTT CIKKEK
jobb, bal agyféltekepszichoszomatika