Gandhi tévedései és az indiai kasztrendszer felépítése magyarul – békéért küzdő emberek

 In Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek), pszichológiai érdekességek

Forrás: Prof. Rajneesh (Osho), Az élet nagy kérdései, az emberi lét útja

Gandhiról már sok pozitívat írtam eddig:

Gandhi életéről és követendő filozófiájáról, a szándék erejéről és a természetes gyógyításról. A megszállottságról, démonok, szellemek elűzéséről a vallások és pszichológia egyesítésével és az ihletettség állapotáról

Azonban szeretem több oldalról megvizsgálni a dolgokat, mert az igazságnak minimum végtelen oldala van. Pl. a rablót elítéljük és ez jogos, de a rabló egy bátor ember is… Ez is igaz rá… Prof. Rajneesh meglátásait gyűjtöttem össze és ez alapján írtam meg ezt a cikket, aki abban az időszakban élt, mikor Gandhi is tevékenykedett – Gandhi élete, indiai kasztrendszer magyarul, indiai kasztrendszer felépítése, békéért küzdő emberek

Gandhi életéről és tetteiről, ahogyan sosem hallunk róla

Gandhi a tudományok ellen volt, pl. a vonatot is túl modernek tartotta, talán azért, mert az ő forradalma úgy kezdődött, hogy kidobták a vonatból? Nem hiszem, de a tudomány semleges, miért kellene megtagadnunk? Mi adunk értelmet és értelemetlenséget a tudományhoz, ahogyan használjuk. De sokszor ezért sem vállaljuk a felelősséget. A tudomány a hibás, amit mi hoztunk létre… A kés semleges, amivel lehet kenyeret szelni az éhezőnek és meg is lehet vágni vele a másik embert.

Ha úgy akarunk élni, mint 300 éve, akkor utazhatunk lóháton napokig, amíg pl. egy hírt elviszünk valahova, ahelyett, hogy egy e-mailt küldenénk el. Túl sok idő és energia menne el vele… Gandhi annyira a tudomány ellen volt, hogy a himlő elleni oltást sem tartotta megfelelőnek, mert az nem természetes. A himlő, szanszkritül „mata”, ami az anyaistent is jelenti, így úgy gondolták az Isten bünteti meg a gyerekeket ilyenkor. Mintha a gyerek bármiről is tehetne… Ez a betegség elrondíthatja az arcunkat, megvakulhatunk, vagy bele is halhatunk, amit egy oltással meg lehetne oldani…

Békéért küzdő emberek

Ezen kívül mikor vezetőként a Parlamentben végre Gandhi irányíthatta volna Indiát, nem vett benne részt. Állítólag nem volt hozzá mersze. Az embereit ültette be csupán a Parlamentbe. Pedig ez volt a cél… Végre eléri a célját és ott megáll előtte. Mikor megkérdezték tőle, hogy ha a katonák fegyvereit a tengerbe dobatja és a katonákat elküldi a szántóföldekre dolgozni, akkor ki fogja az országot megvédeni, azt mondta, hogy bárki jöhet Indiába. Akár ellenük, ők nem fognak harcolni velük. Az erőszakmentességben hitt. De ez azért gyermeteg elképzelés, nem? Ráadásul, ha ebben hitt, akkor miért küldött Pakisztánba bombázókat? Ugyan, mikor a háza felett Dél-Indiában elhaladtak megáldotta őket, de az ő parancsára mentek megölni az embereket. Pakisztán Indiához tartozott, olyan mint ahogyan régen Erdély tartozott hozzánk. Tehát ott az indiaiak éltek, csak lecsatolták azt a részt Indiától, és ő rájuk lett küldve a bomba…

Úgy tudom ezen kívül egy professzort megdicsért, amiért India szent állatának, a tehénnek ürülékét ette és vizeletét itta hónapokig.

Gandhinak hány emberét verték agyon vagy kínozták, erőszakolták meg, miközben az erőszakmentességért harcolt. Ez ellentmondásos kissé. Nem kell erőszakkal találkoznunk, ha ellene vagyunk. És furcsa, hogy Gandhi is erőszakban halt meg, amikor lelőtték. Közben Ráma Isten nevét mondogatta, aki a hinduizmusban egy erőszakos Istenség. Pl. egyszer egy kíváncsi ember kihallgatta a papokat, akik szanszkritül tartották a szertartást, emiatt Ráma Istenség ólmot öntött a fülébe, hogy megsüketüljön. Mindig egy íjjal jelképezték Rámát, ami szintén inkább az erőszak nimbusza, mint a békéé…

Az indiai kasztrendszer felépítése magyarul

Az indiai kasztrendszert ötezer éve Manuszmiriti találta ki és hihetetlen, hogy ilyen sok évig működik. Sok nyugati politikus is érdeklődött iránta. Nem véletlenül. Az élen vannak a papok (bráhminok). Ők Isten, a vallás helytartói. Ez nagy szó Indiában. Utána következnek a ksatriják, azaz harcosok, pl. a királyok is innen kerültek ki. Érdekes módon ez a két kaszt nem a leggazdagabb, hanem inkább presztízs kérdésről szól a dolog. A negyedik kasztból a harmadik a vaisja, azaz kereskedők kasztja. Ők a leggazdagabbak. Ők adnak állítólag a királynak is kölcsön, amit lehet, hogy nem kapnak vissza, de azért az kárpótolja őket az a tudat, hogy a király tartozik nekik… Behajtani nem lehet a pénzt, mert a király keze alatt vannak a katonák. Akik nyilván sok pénzt emésztenek fel. És a legalsó osztály, akire rá sem néznek, akik a városon kívül élnek, ők a sudrák, azaz a szegények. Ők csinálnak mindent: ételt, ruhát, alantas munkát stb. és azzal az ideológiával kárpótolják őket a brahminok, hogy a rossz karmájuk miatt születtek bele ebbe a kategóriába. Ugyanis mindenki beleszületik a kasztrendszerbe és nem tud onnan átvándorolni másikba. Majd a következő életükben talán jó lesz, ha most jó rabszolgák lesznek…

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

Cikk kategória (angol, magyar)

AJÁNLOTT CIKKEK
gyermeknevelésvárakozás a boldogságra