Miért szeretjük a negatív híreket, horrorfilmeket és akár már gyerekként állatokat kínozni? 2/1.

 In Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek), pszichológiai érdekességek

Hasonló témáról már írtam korábban: Mi a titka a szappanopera sorozatoknak? Függőség? Telenovellák, filmsorozatok vagy a boldogság?

A horrorfilmek kapcsán a videó menüben található meg a tv interjúm, a számítógépek függősége kapcsán pedig a publikációk között az újság interjúm.

A fájdalomtest táplálása

Néha különösebb ok nélkül rossz gondolataink, hangulatunk lesz, akkor is, ha hosszú évek óta foglalkozunk önismerettel és látszólag semmi oka sincs ennek. Az önismeret segít abban, hogy megtanuljuk ezt kezelni, így mindenképpen van értelme. Ezt a felmerülő negatív impressziót egyébként Eckhart Tolle fájdalomtestnek hívja. Mikor ezzel azonosulunk, akkor megerősítjük ezt negatív gondolatunk továbbgondolásával, elemzésével önmagunk és sorsunk sajnáltatásával stb. Akkor is ezt tesszük, ha elmenekülünk előle és elfojtjuk a tudattalanba száműzve, ahol csak még jobban megerősödik. Az objektív megfigyelés azonban kioldja a benne lévő energiát.

[adrotate group=”4″]

Érdekesség, hogy van, akinél ez a fájdalomtest reaktív állapotban van akár élete nagy részében, de akad olyan is, akinél szinte folyamatosan megjelenik ez a fajta fájdalomtest. Ők folyamatosan szidnak mindenkit, mintha ők tökéletesek lennének. Persze nem szeretném őket szidalmazni még véletlenül sem.:) A különféle negatív tartalmú filmek, hírek megnézése alkalmával vélhetően szintén ezt a fájdalomtestet (magát a szenvedést) erősítjük meg önmagunkban.

Kivéve, ha vagyunk annyira tudatosak, hogy semleges figyelemmel nézzük át az ilyen jellegű híreket. Erre nagyon klassz és hatásos gyakorlatok vannak, mely során szemlélővé válhatunk. Így nem hatnak ránk a különféle dolgok, és természetesen a negatív filmek, vagy hírek sem. Egy biztos, aki egyre mélyebben ebben a tudatállapotban van, az nem akar másokat bántani, sőt éppen ellenkezőleg mindenben önmagát, vagy Istent látja, nincs benne megosztottság… Ezen kívül fontos tudni, hogy a félelmetes film néha oldhatja a bennünk lévő feszültséget, de ami egész biztosan jó hatással van ránk az az erotikus, vagy humoros elemeket tartalmazó filmek. Bár jobb testileg megélnünk ezeket a dolgokat és nemcsak fejben. És akkor most nézzük meg, a száraz tényeket a pszichológiai kutatás kapcsán ebben a témában.

 

Már a téma kutatása előtt egyfajta szubjektivitás tapasztalható

Nincs egyértelmű egzakt válasz, mert nem csak a kutatási eredmények különbözőek, hanem már maga a szűrő is, hiszen többféle pszichológiai irányzat van, ergo mindegyik egy másik szűrőn fog hozzá a kutatáshoz. Tehát még el sem kezdtük a kutatást, már van egyfajta szubjektivitás, melyet létrehozunk kutatásaink alkalmával. És akkor a különféle érdekekről nem is beszéltünk, lásd ki szponzorálja a kutatást, mi az ő indítéka stb.

[adrotate group=”6″]

A pszichológiában többféle iskola van, melyek más-más megközelítésben tárgyalják a valóság és ember kapcsolatát, lásd a mélylélektani tudattalanra hangsúlyt fektető pszichoanalízis, vagy a diszpozicionális, mely szerint az emberek cselekedeteit, gondolatait és érzéseit az egyén adottságai és tulajdonságai határozzák meg bizonyos időbeli állandósággal és folytonossággal és így tovább.

 

Az agresszió pszichológiai megközelítése

Mindenkiben van egyfajta agresszió a négy éves gyermekben is, mikor agresszív elutasítása megnyilvánul. Tulajdon- és birtokvédelmi agresszió másfél éves kortól jelenik meg. Később a nyílt agressziót másfajta védelmi technikák helyettesítik. A területvédő agresszivitás pedig már két évesen megmutatkozik. A személyiség egyébként három-négy éves korunkra alakul ki stabilabban, előtte azt sem tudjuk, hogy létezünk. Az élet gondoskodik rólunk… Később is, csak ekkor már sokszor arrogánsan átvesszük az irányítást.

Az egyik pszichológiai megközelítés olyan viselkedésformának tekinti az agressziót, mint amelyet veleszületett ösztönök és hajtóerők drive-ok kormányoznak. A másik szerint az agressziót, hasonlóan más viselkedésformákhoz, az egyéni tapasztalatok során sajátítjuk el. A harmadik középső nézőpont jóformán az előző kettőt olvasztja össze, így tehát a drive és a tanulás fogalmait integrálja (lásd frusztráció-agresszió hipotézis).

[adrotate group=”4″]

Egyes kutatók a fajfenntartó funkciót tulajdonítanak az agressziónak, vagy a létért való küzdelem számlájára írják ezt a fajta megnyilvánulást. Sok pszichológiai kutatás megemlíti az élet-halál ösztön fontosságát e tárgykörben. De az sem véletlen, ha az a stressz modell jut eszünkbe, mely vészhelyzetben az „üss vagy fuss!” reakciót váltja ki belőlünk (Selye János).

Más pszichológiai kutatások azt állítják, hogy az agresszió nem más, mint a frusztráció által kiváltott drive (ösztön, hajtóerő) megnyilvánulása. A túlzott elhanyagolás, szigor, hidegség, vagy fizikai bántalmazás a gyerekben agressziót válthat ki.

 

Az agresszió típusai közül néhány (Moyer, 1986)

– Frusztrációs agresszió: Az akadályoztatás megtapasztalása esetén kialakuló, nem célzott, nem megfelelő viszonzásként létrejövő erőszakos cselekmény. Stresszcsökkentés célú, háborúban például a nemi erőszak is ilyen. Néha az értelmetlen öldöklés, ámokfutás oka, az öngyilkosság előtti vérengzés formájában.
– Ragadozó agresszivitás (a prédára támad a ragadozó)
– Hímek közötti agresszió: versengés a nőstényért, dominanciáért stb.
– Félelem szülte agresszió: a félelem vagy veszély leküzdésére mozgósított agresszió
– Irritációs agresszió: agresszió, amit az agresszor frusztrációja indukál
– Anyai agresszió: az anyában ébredő agresszió (utódok védelmezése)
– Célorientált agresszió: bizonyos célok elérésére irányuló agresszió
– Tulajdon- és birtokvédelmi agresszió
– Területvédő agresszió: adott terület védelme, főképp fajtársak ellen

[adrotate group=”6″]

– Kívülállókkal, betolakodókkal szembeni agresszió: A mindenkori csoporton kívüliekkel szemben megnyilvánuló versengés elfajulása
– Behatolási (határkitapogató) agresszió: A környezetbe, helyzetbe újonnan érkező tesztelő jellegű agressziója.
– Autoagresszió: A tehetetlen, hatalom nélküli ember önmaga ellen forduló agressziója
– Normatív, erkölcsi elv érvényesítő agresszió: Minden csoport saját értékeinek érvényesítő viselkedése
– Agresszió a rangsorban előbbre kerülésért: A mindenkori csoporton belüli hely megtartása vagy javítása érdekében kifejtett erőszak

A cikk 2. része itt olvasható el.

 

Keresztes Attila

Keresztes Attila, a cikkek írója

2005 óta foglalkozom emberekkel, ötvözve a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával, orvosi szaklapokban publikálok, 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keleti és nyugati medicina). 350+ a nyilvános ajánlások száma a honlapon. Egészséges embereknek tartok egyéni konzultációt és ezen kívül különleges masszázst.  

 

Cikk kategória (angol, magyar)

Attention

I’m not a psychologist or a doctor, I do not have a degree in science, what I do have is an individual attitude to life I have given interviews and published articles … So this is not a psychological treatment and not a cure! Please turn to your doctor with any psychological problems and for treatments. User’s and customer’s conditions and privacy policy valid for all visitors of our pages

AJÁNLOTT CIKKEK
máj, vastagbél tisztítása negatív hírek pszichológiája