Ne idomítsuk gyermekeinket, ez nem cirkusz – gyermeknevelési elvek, pszichológiai aspektusai, szabályai

 In gyermekpszichoterápia, PSZICHOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETGYÓGYÁSZATI CIKKEK

Forrás: Prof. Rajneesh (Osho), Az élet nagy kérdései, az emberi lét útja

A gyermeknevelési elvek és pszichológiai aspektusai

Mindenki volt gyerek, és mindenkinek lehet véleménye és sajnos attól, hogy valakinek van gyereke még nem biztos, hogy jó szülő, hiszen annak lenni a világ egyik legnehezebb feladata. Az oktatásról, ami kapcsolódik ehhez, már írtam korábban:

Egy új oktatási program, mely örömmel és értelemmel, bölcsességgel tölt el minket – módszerek a gyakorlatban

Az oktatás sajnos a logikáról és nem a szeretetről szól, a kételkedést tanuljuk meg, a bizalom helyett, hogy ne bízzunk senkiben és gyanakvóak legyünk… Ilyen világot akarunk teremteni önmagunk és gyermekeink számára? A pszichológiában rengeteg elmélet van a gyereknevelésről, amik egymásnak is ellent mondanak – gyermeknevelési elvek, gyermeknevelés pszichológiai aspektusai, gyermeknevelés szabályai

[adrotate group=”4″]

A gyerekpszichiátriáról, itt írtam:

Gyermekpszichoterápia I. – gyermek pszichoterápia, gyermekpszichológia, gyermekpszichológiai könyv

De lehet könyvből, vagy egy cikkből gyereket nevelni? Hogyan lehet általánosítani, ez nem egy gyár?! Minden ember különleges a maga módján és már benne van a tehetség, amit felfedezhetünk, ha nem nyomjuk el és erőszakoljuk rá gyermekünkre a saját elképzeléseinket, hanem képesek vagyunk mi is megváltozni. Élő folyamat vagyunk, nem egy tárgy. A gyermek tiszta lappal születik, persze örökölhet hajlamokat (lásd diszpozicionális pszichológiai iskolák), de a nevelés hat leginkább ránk. Sajnos nem számít a gyerekben rejlő lehetőség, csak az, hogy a szülők mit akarnak, akiktől függ a gyermek. Olyan, mint egy befektetés: „Én táplállak, nevellek, iskoláztatlak, annyi mindent megteszek érted, a tulajdonom vagy és majd meghálálod.” Kiyosaki írta üzleti könyvében, hogy a szegények sok-sok gyerekbe fektetnek be, a gazdagok meg pl. ingatlanokba és talán gyerekekbe is…

A gyerek amúgy ellen is áll a sok buta ideológiának, amiket rá erőltetünk, de lelkiismeret furdalása lesz és nem tudja önmagát megtalálni és kifejezni. Így elindul a képmutatás. Jön a lázadás, de negyven év felett már nincsenek hippik, csak unalmas, szürke öltönyös emberek az irodában… Pedig sok politikus is hippiként kezdi, pl. itt van Clinton, már írtam róla:

A zenehallgatás és olvasás depressziót okozhat? Erre is van megoldás + Érdekes képek a cikkben (kiből mi lett)? – a serdülőkre ható média, megoldás kamaszoknak, tenagereknek és teenagereknek (tinédzser)


A gyermeknevelés szabályai?

A gyermeket meditatív légkörben megtanítva neki ezt a tudományt, hagyni kellene kibontakozni. Az első hét év nagyon meghatározó, nem kellene addig ideológiákkal gyötörni, csak hagyni, hogy önmagára találjon. Védeni, de nem korlátozni. Pl. emelhetünk kerítést a főút elé, ahelyett, hogy a gyermeket zárnánk be a szobájába. A pszichológiában túlóvó (lásd overprotektív) anyukának hívják azt, aki mindentől meg akarja óvni félelemből a gyerekét. A végeredmény általában egy önállótlan, unalmas felnőtt…

[adrotate group=”6″]

A gyereknek rengeteg energiája van, amit még nem tud lekötni, így rosszalkodik. Ez természetes, nem egy fadarab, aminek egy helyben kell ülnie egész nap…
Amúgy a sok depressziós, agresszív és neurotikus ember felelőse mindig más… Freud követői szerint a szülők a hibások, akiknek az ő szülei és így tovább. A marxisták szerint a társadalom a hibás. De, akkor most mi az igazság és ki fog ezen változtatni? Nehéz boldognak lenni, inkább változzon meg a világ, ahogy nekem éppen megfelel. Általában ezt a bolond elképzelést követjük.

Ezért jöttek létre az elhárító mechanizmusok, hogy megmagyarázhassuk, hogy mindig nekünk van igazunk. Nekünk kell megváltoznunk, mert ha másra nyomjuk át a felelősséget, akkor a szabadságról is lemondunk vele együtt. Aki meditatív és igazán tud táncolni, nevetni, az eltűnik a táncban. Nem mustrálgatja, hogy hányan tapsolnak, mert nem egóból teszi, amit tesz… És a megoldás egyszerű, el kell önmagunkban merülni pl. a meditáció segítségével, de az elme nem szereti az egyszerű megoldásokat és természetességet. Mi a formákban hiszünk a valóságról alkotott képekben, szavakban élünk. Pl., ha kihalna az emberiség és csak én élném túl, vajon szükségem lenne személyire és útlevélre, névre, amit a szüleim adtak nekem? Pedig akkor is ugyanúgy léteznék, mint most…

A valódi gyermeknevelés nem erőszakos

A gyermeknevelés arról szól, hogy segíteni akarok a gyerekemnek, mert az elme imád másokat irányítani és rá erőszakolni a saját szabályait. Pedig sokat tanulhatnánk gyermekeinktől, akik szabadabbak, közelebb vannak Istenhez. Szeretni, táplálni kellene őket és nem ráerőszakolni a saját ideológiánkat. Majd, ha eljön az ideje választ magának vallást vagy sem. Esetleg saját elképzelései alapján fog élni. A szülők is megmutathatják a saját filozófiájukat, de a gyereknek kell választania, de nem hétévesen… Sajnos mindig uralni akarjuk a másikat, ez nemcsak a politikában van így, hanem mikor a férj megváratja feleségét, aminek nincs valódi oka, vagy fordítva…

[adrotate group=”4″]

Tehát csak átlagos emberek akarnak átlagosan gyermeket nevelni, ugyanolyan séma alapján. Talán a legjobb, ha nem akarunk segíteni a gyereknek, hanem hagyjuk, hogy önmaga lehessen. Hadd menjen a maga útján. Az is furcsa mikor „megjelöljük” gyermekeinket pl. a körülmetélés, legalábbis erről az embernek a szarvasmarhák jutnak eszébe, amiket megbillogoznak, hogy ez az enyém stb., vallja prof. Rajneesh könyvében hozzátéve, hogy ez nagyon barbár dolog. A létezés a legfontosabb, nem a róla alkotott ideológiák, mely következtében összezavarodnak a gyerekek. Miért kellene mindenkinek ugyanazt gondolnia? Színes a világ… De sajnos azt a gyereket, aki ellent mond megszidják. Így bólogatnunk kell gyerekként, ha boldogulni akarunk, elhagyva szívünket. Miért kell megszidni gyermekeinket, csak azért, mert nem ért velünk egyet?

Ezen kívül a gyerekek együtt lehetnének akár intimebb módon kamaszkorig, pl. meztelenül együtt fürödhetnének, így nem alakulna ki annyi perverzió, illetve sok esetben talán a homoszexualitás is ennek köszönhető, az elfojtásnak. Ha megélhetjük magunkat természetesen, akkor kit érdekelne a sok pornó? Miért kellene két külön állatfajként felnőni a gyerekeknek? A szexualitás így nem megkönnyebbülés, hanem az elő és utójátékkal együtt öröm lenne, ami nem lenne egyenlő a bűnnel, hiszen mindannyian a szexualitásból születtünk meg. Ez az egyik legtermészetesebb dolog a világon. De mikor a gyerek elkezdi felismerni pl. a fülét, kezét, hímvesszőjét, mi rá szólunk, mert elfojtásaink vannak. És ő fixálódik, pedig semmi rosszat nem tett… Szaporodni az állatok is tudnak, de megfelelően gyereket nevelni és megélni a szexualitást a maga teljességében, hogy ne legyen bűntudat, lelkiismeret-furdalás belőle, az már művészet… A gyermek hajlékony, könnyen átvesz mindent, könnyű alakítgatni. A pszichológia ezért mondja, hogy a gyermek utánzással tanul.

[adrotate group=”4″]

 

Keresztes Attila

Keresztes Attila, bölcsész, akupresszőr-természetgyógyász, gyógymasszőr, a cikkek írója. 2005 óta foglalkozom emberekkel, orvosi szaklapokban publikálok legújabb felfedezéseimről, 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (nyugati és keleti medicina). 300+ a nyilvános ajánlások száma a honlapon.

De nem vagyok pszichológus, sem orvos és nem rendelkezem tudományos fokozatokkal. Nem gyógyítók, nem tartok pszichológiai kezelést!

Iratkozz fel most!

Akciók, izgalmas előadások, online és offline programok és könyvek, cikkek egy helyen

Cikk kategória (angol, magyar)

Attention

I’m not a psychologist or a doctor, I do not have a degree in science, what I do have is an individual attitude to life I have given interviews and published articles … So this is not a psychological treatment and not a cure! Please turn to your doctor with any psychological problems and for treatments. User’s and customer’s conditions and privacy policy valid for all visitors of our pages

AJÁNLOTT CIKKEK

A KERESENDŐ SZÖVEGET ITT KELL BEGÉPELNI ÉS UTÁNA ENTER-T NYOMNI

pénz, mohóságGandhi