A baktériumok mennyisége összefügghet a lelki problémákkal és nem sejtekből, hanem mikrobákból állunk…

 In Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek), pszichológiai érdekességek

Forrás: dr. Maria Dominquez-Bello kutatásai

A mikrobák jelentése és megdöbbentő számuk meghatározása

Az emberi sejtekből (a vörösvértesteket nem számolva) hozzávetőlegesen százféle és legalább 100 billió (tíz a tizennegyediken) van a testünkben. Az új kutatásoknak megfelelően kiderült, hogy nagyjából tízszer annyi mikrobából (főleg gomba, vírus, baktérium) állunk, mint emberi sejtből.

 

A „negatív” baktériumok is lehetnek hasznosak – a mikrobák világa, azaz a mikroorganizmusok hasznos tevékenységei

Vannak pozitív és negatív baktériumok a szervezetünkben. De kevesen tudják, hogy még a kárósnak tartott baktériumnak is vannak pozitív hatásaik. Pl. a stafilococcus a bőrt rugalmassá teszi és nem enged be fertőző dolgokat a szervezetünkbe. Úgy tűnik ismét paradigmaváltásra van szükségünk…

[adrotate group=”4″]

A lelki problémák és a baktériumok, avagy mikroorganizmusok jellemzése

Az asztma, allergia, depresszió, szorongás, reflux kialakulása a kutatók szerint összefügghet a bennünk lévő baktériumok számával és fajtájával. Ugyanis a makroszkópos (emberi szemmel látható) anatómia kiegészült a mikroszkópos anatómiával anno és a mikroszkópnak köszönhetően, mintegy száz éve megalkották az antibiotikumot (antibiotikum helyett).

Sok ember életét mentette meg, de sajnos a hasznos baktériumokat is kiöli ez a szer. Nyilván sok esetben elkerülhetetlen az antibiotikum használata. Az amazonas népeit érő betegségek között talán ezért is jelenhet meg a malária, illetve egyéb élősködő betegségek, hiszen ott nem használnak antibiotikumokat. A kutató szerint az antibiotikum elhízást, cukorbetegséget és idegrendszeri betegséget is okozhat. Azt tudjuk, hogy a bélflórákat rendezni kell az antibiotikum kúrával, mert az mindent „kipucol”.

 

A természeti népek vagy a mi szervezetünkben van több baktérium?

 
Enyhe túlzással talán azt mondhatjuk, hogy az emberi test egy „állatkert”, mert külön ökoszisztémával és világgal rendelkezik, mely folyamatosan változik. Ami érdekes, hogy pl. a szájüregünkben több baktérium van a miénkben, mint az amazonas népek szájüregében.

Ők kevesebb zsírt esznek, sok zöldséget, gyümölcsöt, halat fogyasztanak és minden nap „önhánytatást” végeznek, ennek ellenére négyszer több baktérium van a gyomrukba a miénkhez képest. Az életmódjukhoz tartozik még a sok mozgás pl. séta, munkálkodás, futás. Emellett saját nyálukkal „tisztított” italt isznak.

A mikroorganizmusok (mikrobák) szabad szemmel nem láthatóak. A tudósok szerint az élet a mikrobákkal együtt fejlődött ki: lásd baktériumok, vírusok, gombák. Ők a Föld első számú lakói. Minden élőlény belőlük fejlődött ki. 100 trillió mennyiségű mikrobákkal érintkezünk naponta (hozzávetőlegesen 1,5-2 kg a tömege ennek a mennyiségnek, mely megegyezik az agyunk tömegével). Több, mint tízezer féle mikroba létezik az egészséges ember szervezetében is.

 

Ezért érdekes a tudósok számára, hogy mindent fertőtleníteni szeretnék (a fertőtlenítés nem azonos a sterilizációval) , miközben gyakorlatik ebből állunk, többnyire: gombákból, baktériumokból, vírusokból… Hozzávetőlegesen fél évszázada még nem igen létezett az asztma, allergia ( a politikus allergia kivétel:)), és más immunbetegség (mikor a szervezet saját magát támadja meg)…

[adrotate group=”6″]

Meghatározó, hogy mennyit vagyunk friss levegőn (lásd negatív ionok), mennyit alszunk, ezen kívül fontos még az étel minősége a mikrobákat illetően.

 

Ön szerint a szobában, vagy az utcán van több mikroba?

Igen, valóban a szobánkban, lakásunkban több mikroba található, mint a természetben. Ezért javasolt a gyakori szellőztetés és ne vigyük túlzásba a kézmosást sem, mert így a hasznos mikrobákat is megöljük ezzel.

 

A császármetszés miért teheti kevésbé ellenállóvá az újszülöttet?

Egyedül a magzatban nincs mikroba, de a szülőcsatornában elég sok található, ezért a császár metszés alkalmával a magzat nem találkozik a prenatális (születés előtti időszak) a mikrobákkal, mert nem halad át a szülőcsatornán. Ezek fontos baktériumok, így a kísérlet alkalmával a császármetszés után az anya hüvelyéről leszedett váladékkal bedörzsölték az újszülöttet, ezt kiküszöbölendő. Úgy tűnik sikerrel jártak, egy gonddal kevesebb.

 

[adrotate group=”4″]

 

Keresztes Attila

Keresztes Attila, a cikkek írója

2005 óta foglalkozom emberekkel, ötvözve a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával, orvosi szaklapokban publikálok, 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keleti és nyugati medicina). 350+ a nyilvános ajánlások száma a honlapon. Egészséges embereknek tartok egyéni konzultációt és ezen kívül különleges masszázst.  

 

Cikk kategória (angol, magyar)

Attention

I’m not a psychologist or a doctor, I do not have a degree in science, what I do have is an individual attitude to life I have given interviews and published articles … So this is not a psychological treatment and not a cure! Please turn to your doctor with any psychological problems and for treatments. User’s and customer’s conditions and privacy policy valid for all visitors of our pages

AJÁNLOTT CIKKEK
önismeret, meditációVega teszt, manuális medicina, ingerterápiák, komplementer terápia