A baktériumok mennyisége összefügghet a lelki problémákkal és nem sejtekből, hanem mikrobákból állunk…

 In Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek), pszichológiai érdekességek

Forrás: dr. Maria Dominquez-Bello kutatásai

A mikrobák jelentése és megdöbbentő számuk meghatározása

Az emberi sejtekből (a vörösvértesteket nem számolva) hozzávetőlegesen százféle és legalább 100 billió (tíz a tizennegyediken) van a testünkben. Az új kutatásoknak megfelelően kiderült, hogy nagyjából tízszer annyi mikrobából (főleg gomba, vírus, baktérium) állunk, mint emberi sejtből.

 

A „negatív” baktériumok is lehetnek hasznosak – a mikrobák világa, azaz a mikroorganizmusok hasznos tevékenységei

Vannak pozitív és negatív baktériumok a szervezetünkben. De kevesen tudják, hogy még a kárósnak tartott baktériumnak is vannak pozitív hatásaik. Pl. a stafilococcus a bőrt rugalmassá teszi és nem enged be fertőző dolgokat a szervezetünkbe. Úgy tűnik ismét paradigmaváltásra van szükségünk…

A lelki problémák és a baktériumok, avagy mikroorganizmusok jellemzése

Az asztma, allergia, depresszió, szorongás, reflux kialakulása a kutatók szerint összefügghet a bennünk lévő baktériumok számával és fajtájával. Ugyanis a makroszkópos (emberi szemmel látható) anatómia kiegészült a mikroszkópos anatómiával anno és a mikroszkópnak köszönhetően, mintegy száz éve megalkották az antibiotikumot (antibiotikum helyett).

Sok ember életét mentette meg, de sajnos a hasznos baktériumokat is kiöli ez a szer. Nyilván sok esetben elkerülhetetlen az antibiotikum használata. Az amazonas népeit érő betegségek között talán ezért is jelenhet meg a malária, illetve egyéb élősködő betegségek, hiszen ott nem használnak antibiotikumokat. A kutató szerint az antibiotikum elhízást, cukorbetegséget és idegrendszeri betegséget is okozhat. Azt tudjuk, hogy a bélflórákat rendezni kell az antibiotikum kúrával, mert az mindent „kipucol”.

 

A természeti népek vagy a mi szervezetünkben van több baktérium?

 
Enyhe túlzással talán azt mondhatjuk, hogy az emberi test egy „állatkert”, mert külön ökoszisztémával és világgal rendelkezik, mely folyamatosan változik. Ami érdekes, hogy pl. a szájüregünkben több baktérium van a miénkben, mint az amazonas népek szájüregében.

Ők kevesebb zsírt esznek, sok zöldséget, gyümölcsöt, halat fogyasztanak és minden nap „önhánytatást” végeznek, ennek ellenére négyszer több baktérium van a gyomrukba a miénkhez képest. Az életmódjukhoz tartozik még a sok mozgás pl. séta, munkálkodás, futás. Emellett saját nyálukkal „tisztított” italt isznak.

A mikroorganizmusok (mikrobák) szabad szemmel nem láthatóak. A tudósok szerint az élet a mikrobákkal együtt fejlődött ki: lásd baktériumok, vírusok, gombák. Ők a Föld első számú lakói. Minden élőlény belőlük fejlődött ki. 100 trillió mennyiségű mikrobákkal érintkezünk naponta (hozzávetőlegesen 1,5-2 kg a tömege ennek a mennyiségnek, mely megegyezik az agyunk tömegével). Több, mint tízezer féle mikroba létezik az egészséges ember szervezetében is.

 

Ezért érdekes a tudósok számára, hogy mindent fertőtleníteni szeretnék (a fertőtlenítés nem azonos a sterilizációval) , miközben gyakorlatik ebből állunk, többnyire: gombákból, baktériumokból, vírusokból… Hozzávetőlegesen fél évszázada még nem igen létezett az asztma, allergia ( a politikus allergia kivétel:)), és más immunbetegség (mikor a szervezet saját magát támadja meg)…

Meghatározó, hogy mennyit vagyunk friss levegőn (lásd negatív ionok), mennyit alszunk, ezen kívül fontos még az étel minősége a mikrobákat illetően.

 

Ön szerint a szobában, vagy az utcán van több mikroba?

Igen, valóban a szobánkban, lakásunkban több mikroba található, mint a természetben. Ezért javasolt a gyakori szellőztetés és ne vigyük túlzásba a kézmosást sem, mert így a hasznos mikrobákat is megöljük ezzel.

 

A császármetszés miért teheti kevésbé ellenállóvá az újszülöttet?

Egyedül a magzatban nincs mikroba, de a szülőcsatornában elég sok található, ezért a császár metszés alkalmával a magzat nem találkozik a prenatális (születés előtti időszak) a mikrobákkal, mert nem halad át a szülőcsatornán. Ezek fontos baktériumok, így a kísérlet alkalmával a császármetszés után az anya hüvelyéről leszedett váladékkal bedörzsölték az újszülöttet, ezt kiküszöbölendő. Úgy tűnik sikerrel jártak, egy gonddal kevesebb.

 

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

Cikk kategória (angol, magyar)

AJÁNLOTT CIKKEK
önismeret, meditációVega teszt, manuális medicina, ingerterápiák, komplementer terápia