Mit jelent a koan (koan jelentése)? Zen-buddhista bölcsességek, meditációk és a zen fajtái

Forrás: Seung Sahn, a zen iránytűje

Mi a meditáció? És mi nem a meditáció? És a zen válaszok elemzése – meditációs gyakorlatok otthonra és azok letöltése, buddhista, meditációk fajtái, meditációs fajták 2/1. rész

Az elme tudatállapotai és a karma tana a buddhizmus szerint – buddhizmus és karma, buddhizmus Szamszára, létkerék buddhizmus, létkerék jelentése, buddhista hat világ, buddhizmus gondolkodás

A tudat fejlődése és az élet értelme a buddhista felfogás alapján: buddhizmus és karma, Szamszára, létkerék buddhizmus és annak jelentése, buddhista hat világ, gondolkodás, álom

Buddhista szútrák: Lótusz szútra, Maháparinirvána szútra, Aavatamszaka szútra, a dharma név jelentése

Az elme (gondolataink) döntik el, milyen lesz a valóságunk? – zen bölcsességek

„Könnyű gyakorolni a meditációt” „Igen, minden olyan, amilyennek gondoljuk.” „Szerintem pedig nehéz gyakorolni a meditációt és nem pedig könnyű.” „Igen, minden olyan, amilyennek gondoljuk.” – mit jelent koan, koan jelentése, zen bölcsességek, zen meditáció, zen buddhista meditáció, buddhista meditációk

A zen-buddhizmus azt mondaná, ha pl. az életről kérdeznénk valamit, hogy menj és igyál egy teát. Azért mondja ezt, mert így mi magunk tapasztaljuk meg a dolgokat a sok agyalás helyett. És eldönthetjük, hogy a tea hideg vagy meleg, vagy forró, jó vagy rossz, vagy csak egyszerűen egy tea… Így nem hozunk létre nehezet és könnyűt, jót és rosszat, amit a gondolkodás hoz létre analizálva a végtelen valóságot. Ahogyan Lao-ce olyan gyönyörűen utal versében erre: mikor megszületik a jó, megszületik a rossz is. Vagy ahogy Shakespeare bölcsen mondja: ,,Nincs jó s rossz, csak gondolkodás teszi azzá.” Tisztán kell őriznünk az elménket, így láthatjuk meg kérdésünkre a valódi választ: Mi a Buddha? Mi az elme? Mi az élet értelme? stb.

Ahogyan éhesen több száz fajta étel fényképe sem csillapítja picit sem éhségünket, sőt… Ugyanúgy a szútrák, szent iratok legfeljebb étvágygerjesztők a meditációhoz, ahogyan ezek a cikkek is azok. 1500 éve Bódhidharma az első pátriárka Kínában látta, hogy a ceremóniákon van a hangsúly és nem pedig a gyakorláson. Így nem ezekre a díszes ceremóniákra és templomokba ment gyakorolni, hanem egy barlangba ment meditálni 9 évig. Ezután a gyakorlás lett hangsúlyos, és létrejött az 5 zen iskola.

A zen 5 fajtája – mit jelent a koan? A koan jelentése

Különböző stílus és technika jellemzi őket, ahogyan a mesterek kicsit más szájízzel kezdték átadni a bölcsességet a tanítványoknak.

– Soto („Csak ülés”-ről szól, lásd shikantaza és mindennel eggyé válunk, ami éppen megtörténik velünk.)
– Rinzai (Koanokat, kínaiul kong-anokat használ, amik abszurd kérdések, történetek, amit az elme nem oldhat meg, csak akkor, ha tudatállapotot váltunk. Így ellenőrizték és segítették a tanítványok tudatfejlődését. A koan közvetlenül rámutat az igazságra elemzés nélkül.)
E kettő iskola ma is fennmaradt és hosszú átadási láncolatuk van.
– Wei-Ahn
– Poep Ahn
– Un Mun

Zen buddhista meditációk

A mozdulatlan elme, azaz gondolkodás nélküliség a cél, minden élet helyzetben – nemcsak meditációban -, kivéve, mikor reagálnunk kell valamit és nem visszatükröznünk. Seung Sahn zen mester szerint a mozdulatlan testtartás az első lépés. Ha a testet nem tudjuk uralni, akkor nehéz sokáig meditálni, ezért is tanulhatunk a jógában sok ászanát (testtartást), ami segít kilazítani a testet. Mindenki a saját felelőségére tudja ezt a módszert gyakorolni: leülünk és félig nyitott szemmel a padlóra magunk elé nézünk, felvéve valamilyen kézmozdulatot (lásd mudrák, melyekről már írtam), közben a köldök alatt kb. 2 ujjal lévő tan tienbe (lásd manipura energiaközpont, mely a hindu kultúrában is megtalálható, illetve a harcművészekben ez a középpont) lélegzünk lassan ki és be. Kényelmesen. Ide lélegezve, ebbe a központba, a gondolkodást a fejből áthozzuk ide. A tiszta elme ugyanis a gondolkodás előtt merül fel. De mivel ragaszkodunk a gondolatainkhoz, tényként tekintve őket, így szenvedünk. Ugyanez igaz az érzelmeinkre, hangulatainkra is.

Ko Bong koreai zen mester azt mondta: ,,ha felismered a nem tudomot, az az eredeti mestered.” Szókratész a bölcs pedig azt mondta: „Nem tudom ki vagyok, de ezt a nem tudomot értem.” Ez a nem-gondolkodás… Tehát szándékosan választotta ezt és nem zavarta, hogy nem tudja a válaszokat, így a végtelenséggel eggyé válhatott és mindent tudott. A bölcsek szerint a végtelenséggel mindig egyek vagyunk, de azt álmodjuk, hogy kiestünk a létezésből, és azonosulunk ezekkel a gondolatokkal, érzésekkel, amik mindezt elhitetik velünk.

A zen 3 lényeges eleme

– nagy hit (egyhegyű figyelem, ahogy a sok víz is kimossa a sziklát)
– nagy elszántság (mint a macska, amelyik egy pontra fókuszálva s várja az egeret)
– nagy kérdés („Ki vagyok én?” Erre a kérdésre koncentrálva meg kell állítani és „megtartani” az elmét, ahogyan az advaiták is preferálják ezt a kérdést, de ők nem a sok gyakorlásban hisznek (főleg a neoadvaita), hanem az azonnali felébredésben a felismerés segítségével.

Ezt a 3 elemet kell egyensúlyba hozni és egyik sem lehet erősebb a másiknál. Az életben egyébként a buddhizmus szerint 4 nagy áldás érhet minket:

– emberi testet kapni
– találkozni a dharmával (tannal)
– megfelelő mesterre lelni
– megvilágosodni

A különféle világokról pedig a buddhizmus megközelítések alapján már írtam, lásd tudat fejlődése a buddhizmus alapján.