A B. K. S. Iyengar jóga gyógytorna helyett – alacsony-magas vérnyomás, asztma, cukorbetegség, csontízületi gyulladás 3/1
Forrás: B. K. S. Iyengar, Jóga a holisztikus egészséghez vezető út
A jógáról sokat írtam már, itt pl. a jóga fajtáiról:
B. K. S. Iyengar, aki 90 éves kora után is ugyanúgy dolgozik, fegyelmezett módon – Iyengar jóga
Nagyon szeretem Iyengart (ejtsd ájengár), aki egész életét annak szentelte, hogy a jóga, főleg ászanákat (testtartások) jelentő részét a lehető legprecízebben átadja számunkra és nagyon fegyelmezett életmódot él, családi vállalkozásban megvalósítva a jóga tudományának elmélyítését. Eszközökkel pl. heveder, fatégla, falból kiálló kötelek stb. segíti az ászanákat elsajátítani és ezen kívül rendelkezik azzal a ráérzéssel, hogy hol mikor kell esetleg kicsit megütni a tanítványt, a blokkok feloldása érdekében. Hihetetlen, hogy kilencven éves kora után is fegyelmezetten dolgozott, kutatómunkáját folytatva, hatalmas könyvtárában és gyakorolt órákig minden nap fél órát benne maradva egy ászanában – a jóga hatása, B. K. S. Iyengar, iyengar jóga, gyógytorna, csontízületi gyulladások, alacsony-magas vérnyomás, asztma, cukorbetegség, anorexia.
Az iyengar jóga oktatók nagyon képzettek, mert folyamatosan számot kell adniuk tudásukról. Hiszen hiába tudunk ma valamit, vagy rendelkezünk fejlett izomzattal, az visszafejlődik, ha nem foglalkozunk vele, igaz? Itt nem elég a körülbelüli tudás. És nagyon intelligensek az oktatók, mert felteszik a kérdést, hogy ezt a gyakorlatot miért is csinálom? Miben segít? Mire hat? Hogyan tudom megtapasztalni ezeket a dolgokat, hátra hagyva a konformitást, a másoknak való megfelelést? Mert egy bolond százat csinálhat… Természetesen ez más jóga irányzatoknál is sokszor felbukkan hála Istennek. Mikor intelligencia kíséri végig ténykedésünket, nemcsak megszokottság.
A sport és a jóga két külön dolog?
Azzal az egy dologgal nem értek egyet, amit könyvében ír Iyengar, hogy a sportnak az a hátránya, hogy a belső elválasztású mirigyeket, illetve szívet megterheli. Véleményem szerint ugyanis, pont ez a lényeg, mert így tud fejlődni az izomzat. És a szív is. A sport szív, amit pl. a kitartó futás hoz létre jó dolog. Ugyanis nem mindegy, hogy kifelé nő a bal kamra izomzata, vagy befelé elvéve a szívtől a helyet… A jóga, a szervek belső izomzatát erősíti, de a kinti eltunyulhat. Talán ezért lesz sok jógi kövér. Ők már mindenen túl vannak és ez nem fontos számukra, hiszen megvalósították a magas tudatállapotot.
Iyengar azt írja, hogy a sport alkalmával nő az energiaszint, a keringés felélénkül, pulzusszám és vérnyomás magasra szökik. Emiatt a sport kimerítik a sejteket és a belső elválasztású mirigyeket, mely következtében túlhajszolt lesz a test és méreganyagok halmozódhatnak fel benne. A szív túlterhelődhet és állítólag a tüdő egészséges állapotának megőrzését nem ez segíti elő. Ráadásul pl. kocogás alkalmával a csontok, ízületek, ínszalagok sérülésnek vannak kitéve. De a jóga az izomzatot, vázrendszert dolgozza meg és nem megy mélyebbre. Ennek ellenére a jóga az egész testet dolgozza meg a tudattal együtt. A jógában vannak: nyújtások, feszítések, csavarások, hajlítások, és az idegrendszer is rugalmas lesz és nem lesz a testrészek kapcsán túlterheltség. Így nem elhasználja, hanem megnöveli az energiát a jóga. Hiszen a mozgás a testnek stressz forrás is Iyengar álláspontja szerint. De náha, teher alatt nő a pálma, nem igaz? Mikor mire van szükség.
A jóga pozitív hatásai, mely erősíti az idegrendszert és javítja a vérellátást és állítólag magába foglalja a gyógytornát is – a csontízületi gyulladások, alacsony-magas vérnyomás, asztma, cukorbetegség, anorexia kialakulásának egyik hatékony ellenszere
A jógában a tudatosság fejlesztése során nem különül el az elme és a test. Az elme a test és a tudat közti kapcsolódást teremti meg. A kettő folyamatos kölcsönhatásban van egymással. Így a vjádhi (fizikai betegség) nem egyenlő az egészség hiányával. És több ezer éve felfedezték, hogy a különféle testtartások visszahatnak a tudatra. Ezt tudjuk a pszichoszomatikából is azóta és a testbeszédből. Hiszen minden mindennel összefügg. A sarok rész Iyengar szerint a tudattalan. Melyet „idegek irányítanak” és az ászanák a vérellátást javítják és megerősítik az idegrendszert. Az áramló folyó, minden sejtnek friss ellátást biztosít. Fejleszthető általa az angamédzsajatva (testi gyengeség). Ezek szanszkrit szavak, mert a jóga Indiából származik. A svásza-prasvásza (kiegyensúlyozatlan légzés) pedig egy stressz forrás, mely szintén megszüntethető általa.
A forrásban feltüntetet könyvből az olvasható ki, hogy a jóga sokszor hatékonyabb a gyógytornánál (tisztelet a kivételnek), mert a csontok és izmok erősítése megtörténik a testtartások alkalmával, mely kiegészül a légzés, energiaszint, rossz szokások megszüntetésének stimulálásával és ráadásul erősíti a testi erőt, állóképességet. Megoldást javasol csontízületi gyulladások, alacsony és magas vérnyomásra, asztmára, cukorbetegségre, anorexia megelőzésére. Ezen kívül az agy kémiai folyamatait is szabályozza a jóga, így nemcsak a testre hatnak. Általa kiléphetünk a dukhából (nyomoruság).
A jóga tehát erős, hajlékony testet hoz létre számunkra, serkenti a légzést, vérkeringést, emésztést, hormonműködést, és erős érzelmi stabilitást és tiszta gondolkodást hoz el számunkra. A jóga célja ezen kívül a dzsívátmán (egyéni ÉN) egyesülése a paramátmánnal (univerzális ÉN). És a jógát bárki, bármikor elkezdheti szakképzett oktató segítségével.
Keresztes Attila, a cikkek írója
A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.
20 év munka, több, mint 800 cikk (köztük van több 30 oldalas írás is), mely letesztelt, gyakorlati megoldásokon alapszik. Segítesz egy nemes ügyben, hogy minél több embernek segíthessünk megtartva az objektivitást?
