Maslow, Adler, Freud, Erikson, egopszichológia, szakaszelméletek, autoriter személyiség, 7/3. napfonat csakra

 In Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek), jóga és pszichoterápia

Forrás: A tudat evolúciója, Jóga és pszichoterápia, Szvámí Ráma, Rudolph Ballentine, (dr.) Szvámí Adzsaja

A pszichológiai szakaszelméletek és keleti pszichológia azonosságai

A különféle pszichológiában fellelhető szakaszelméletek és a keleti pszichológiában található fő energiaközpontok között sok hasonlóság fedezhető fel. Erről szól ez a cikksorozatunk – Abraham Maslow, Alfred Adler, Sigmund Freud, Erik Erikson, autoriter személyiség, egopszichológia, jóga, 7 csakra, napfonatcsakra, energiaközpontok.

Előzmények: a második fő központunk: 7/2. szexcsakra

A 7 főcsakra közül az alsóbb csakrák hatása

Ösztönös behatások az alacsonyabb csakrákból is érkeznek ide a szívcsakrába. Az érzelmek a jógatudományban négy csakrához köthetőek: az első csakrához az önfenntartás, az önvédelem ösztöne; a második csakrához tartozik a szexualitás; a harmadikhoz tartozik az étel szükséglete. A negyedik ösztönünk pedig az alvásigény.

[adrotate group=”4″]

Abraham Maslow elmélete és a jógatudomány, mely segítségével bármelyik érzelmünket feloldhatjuk

A csakratudomány érdekes módon cseng össze, azaz egyesíthető Abraham Maslow motivációs elméletével, ahol az emberi szükségletek közül a legalapvetőbb, legnyilvánvalóbb és legerőteljesebb az: étel, folyadék, szállás, szex, alvás és oxigén iránti igény. Ha ez embert akadályozzák, hogy kiélje ezen igényeit haragossá válik. Kicsit szofisztikáltabb dologra gondoljunk, pl. elfogy a pékségben a kedvenc süteményünk. Haragosak leszünk és még jogosnak is tartjuk mindezt.

A jóga pszichológiája szerint a harag egy alapösztön frusztrációjából ered, mely ösztön valamilyen konkrét tárgyhoz, ideában való kötődésben éljük meg. Amikor ez a kötődés akadályoztatva van, megjelenik a harag. Másik oldalról megközelítve, mikor látom, hogy a kedvenc pékségemből éppen elviszik az utolsó sütit, amit nagyon szeretek, megjelenik az: irigység, féltékenység. A jógatudomány tehát négy ösztönből (erről itt írtam: elfojtott érzelmek, félelmek, érzelmek fajtái, tudatos életmód) és hét összetevőből határozza meg érzelmeinket. Ez a hét összetevő: düh, vágy, büszkeség, féltékenység, mohóság, egoizmus, ragaszkodás.

Játszunk tovább a gondolattal: tegyük fel, hogy sikerül megkaparintanunk a tortát, de kifelé menet a pékségből valaki nekünk jön és a kedvenc tortánk megsemmisül, akkor csalódottak leszünk. Talán enyhén depressziót is érezhetünk. Ha a kötődésünk nagyon erős volt, akkor élhetünk meg mély depressziót az életünkben más dolgok kapcsán. A pszichológiában az érzelmeket tanuljuk többek között. És az érzelmeknek két összetevője van: a belső eredendő szükséglet és a tanult élmény arról, hogy konkrétan milyen dolgok elégítik ki ezt a szükségletet. Minden érzelmet megérthetünk, ha megvizsgáljuk, hogy a négy alapösztön közül melyikből ered és milyen konkrét dologhoz kötődik.

[adrotate group=”6″]

Behódolás és uralkodás, autoriter személyiség – 7/3. napfonat csakra, energiaközpont (Manipura, mint ragyogó ékkő)

Ez a harmadik fő csakránk a tűz elemnek felel meg, ugyanis ez a test napfonata (napfonat csakra). Ez olyan, mint egy belső nap, amit az étel elégetése hoz létre. Ha ez jól működik, akkor egy egészséges vitalitással rendelkezünk és a növények (amelyek begyűjtötték az energiát) megemésztésével hozzá jutunk ehhez az energiához. A kémiai folyamatok szabadítják fel ezt az energiát ilyenkor. Ha nem megfelelően működik ez a csakra az emésztési problémához vezethet. Ha ez a tűz erős, de nem összpontosított, akkor az ember vérmes típus és arcunk is kissé pirosas színezetű lehet. Az energia tárolódik ebben a csakrában. Ha ez megfelelően működik, akkor dinamikusak és magabiztosak vagyunk. Ha ezzel a csakrával kapcsolatos pszichológiai aspektusok nem tudatosak, akkor uralkodáshoz, hatalmi harchoz vezetheti el hozzáállásunkat. Az uralkodás és a behódolás a meghatározó e területen. Teljesen a hatalom megszállottjai lehetünk. Vagy ennek ellenkezője: behódolóak, meghunyászkodóak. De előfordulhat a két állapot közti váltakozás: ,,autoriter személyiség”. Ők mindenkit vagy alacsonyabbnak tartanak (devalvál, lásd elhárító mechanizmus) vagy magasabbnak (idealizál, elhárító mechanizmus). Nem pedig az egyenrangúság elvét követik.

Alfred Adler, „kisebbségi komplexus” és az ego-pszichológia

Gondoljunk Alfred Adler híres pszichológusra, aki a „kisebbségi komplexus” kifejezést megalkotta. Véleménye szerint sokszor kisebbrendűségi érzésünket kompenzáljuk egy hamis, felsőbbrendűségi érzettel. Adler úgy látta pácienseit valójában a versengés, megfelelés, hatalom és dominálás kérdései aggasztják. Véleménye szerint a kisebbrendűségi érzéseink fontosak, melyeket főleg gyerek korunkban szenvedtünk el, amikor tehetetlenek voltunk egy-egy szituációban. Freud nem helyeselte Adler e tárgy fele forduló érdeklődését. Az ego-működés konstruktív vonatkozásait fürkészte Adler és ez fejlődött odáig, amit ma ,,ego-pszichológiának” hívunk.

[adrotate group=”4″]

A csakratudomány és szakaszelméletek közös vonásai – Sigmund Freud és Erik Erikson

A minden embert érintő fejlődési szakaszok és a csakrák között párhuzam található. Freud anális és fallikus szakaszai az első két csakrához jól passzolnak. Jóllehet az oralitás (lásd pszichoanalitikus modell) kérdésköre a jógatudományban a fejlődés magasabb szintjein oldódik meg. Erik Erikson kifejlesztve Freud elméletét megalkotja a harmadik csakrával hasonlatos szakaszelméletét, mely a ,,buzgalom kontra kisebbrendűség” kérdésre összpontosul. Az első három csakra az önfenntartás ösztöneivel foglalkozik. Az önvédelem, a szaporodás, a fajfenntartás, valamint a versengő világban történő helytállás tartozik ide. A harmadik csakra a hatékony és öntudatos egyéni viselkedéssel kapcsolatos: ruhás, szállás, élelem és emésztés. A negyedik csakrával túllépünk az ösztönös anyagi aspektus által dominált síkot és olyan perspektívába lépünk, mely átalakítja a személyiségünket.

A folytatás 7/4. csakra leírása itt található meg.

[adrotate group=”4″]

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

Cikk kategória (angol, magyar)

AJÁNLOTT CIKKEK
csakracsakra