Buddhista szútrák: Lótusz szútra, Maháparinirvána szútra, Aavatamszaka szútra, a dharma név jelentése

 In buddhizmus és pszichológia, Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek)

Forrás: Seung Sahn, a zen iránytűje

A hinajána és mahajána buddhizmusról, szútrákról már írtam korábban és a Gyémánt-szútráról is

A kereszténység és a buddhizmus találkozása (Ázsiában) és ágazatai, ágazatok: hinajána és mahajána buddhizmus

A mahajána buddhizmus és szútrák lényege, mely 6 fő pontból áll – Laár András buddhista pap

Az igazság egy: mahajána buddhizmus, mahajána szútrák, a buddhizmus lényege, buddhista tanok, buddhista tanítások és a Gyémánt-szútra


A Maháparinirvána-szútra – buddhista szútrák

A világegyetemben a buddhizmus szerint minden az ürességből merül fel egy időre, majd ugyanoda tér vissza. A nevek, a formák – mivel gondolkodás hozza létre őket -, folyton keletkeznek majd eltűnnek. De a szubsztancia – amiben ezek felbukkannak -, sosem keletkezik és tűnik el, melyet ugyanúgy észlelnünk kell. Ez maga a háttér – buddhista szútrák, Lótusz szútra, Maháparinirvána szútra,Aavatamszaka szútra, dharma név jelentése

Minden keletkezik és eltűnik, ez a függő keletkezés tanítása. Ám, ha nincs elme, azaz ha nem merül fel gondolat, akkor nincs semmi, ami megjelenne vagy eltűnne. Így a legvégén arra a jut a buddhista, vagy advaita, vagy bárki, aki elmélyült az igazságban, hogy nincs semmi… Így észrevesszük, hogy a saját elménk hozza létre a világot. Mikor eltűnik az elme, eltűnik az ÉN is és az egész világ. Mi hozzuk tehát létre a világot…
Mi a világ, a kedves olvasó gondolata nélkül? Semmi. Ebből is látni, hogy csak a tudat van. Ha nem figyelek rá nincs is itt, mert az csak a fejben van, nem a valóságban… Itt arról a világról írok, amit gondolatokkal mi hozunk létre. Ezzel a világgal vagy azonosulok – ez csináljuk sajnos a leggyakrabban -, vagy megfigyelem, vagy nem is figyelem meg, így nem is történik gondolkodás… Mikor eltűnik a világ, megjelennek a dolgok, majd eltűnnek… Nincs immár szubjektív belemagyarázás. Kivetítés (lásd projekció, mint elhárító mechanizmus). Ilyenkor az elme olyan tiszta, mint a tükör. De hogyan jelenhetnek meg a dolgok és tűnhetnek el azok, ha eredetileg még ebben az állandó mozgó világban sincs megjelenés vagy eltűnés? Úgy ahogyan egy régi akciófilm minden egyes másodperce 24 filmkockát tartalmazott, mely valójában mozdulatlan…


A Lótusz-szútra

A kínai „shil sang” az igazságra utal, a „myo boep” pedig a misztikus Dharmára (tan, szabály), a „kyong” pedig szútrát jelent. Az Egy-elme a végtelen tér és idő eléréséről szól. Ezek vagyunk eredetileg, így ezt nem kell elérnünk… Ha elvágunk minden gondolatot és csak figyelünk, ismét egyek vagyunk ezzel. Így a beszélő és beszédet hallgató eggyé válik… Az igaz Buddha, Jézus, Isten… Aki ezt észleli buddhává lesz az eljövendő életében vallja Seung Sahn zen mester. Pontosabban most válik azzá, hiszen hol máshol lehetünk buddhává? Nincs következő pillanat csak a most…

Az egyhegyű elme elérésére van szükségünk és akkor meglátjuk az igazságot, az egy-et… Sok módszer segít ebben, pl. a mantrázásnak is ez a célja. Az elsődleges állapot a jelenben lenni, ha ezt sokáig megtartjuk eltávolítjuk az elsődleges okot, melyből a boldogság és szenvedés ered. A feltételek is megváltoznak, így változtatni tudunk a szenvedésen. Ez a függő keletkezés tanítása. Hogyan? Csak tegyük azt, amit csinálunk (külső belső eggyé válik). Egyetemes energiához így kapcsolódunk. Így az elsődleges ok eltűnik, amit a gondolkodás hoz létre.


Avatamszaka (Hua-yen) szútra

Ezeket a gyönyörű szútrákat úgy érthetjük meg igazán, ha rá meditálunk és a szívünkkel olvassuk el őket. Az Avatamszaka szútra lényege, hogy minden, maga az igazság. Hogyan létezhetne az, ami nem igaz? De mi az igazságot mindig valamihez mérjük. És valamilyen szempontból ítéljük azt meg. Pl. a lakásunkban sárnak és rossznak tartjuk azt, amiért többek között kimegyünk a természetbe. Olyankor annak örülünk, hogy ott nincs aszfalt… Így természetesen a gondolkodás teszi jóvá vagy rosszá a dolgokat. Ez hozza létre az egész világegyetemet: keletkezés, elmúlás, múlt, jelen, s jövő. Így nem szabad gondolkodni, csak 100 %-osan csinálni a dolgokat.


A dharma-természet és név jelentése

Ez tulajdonképpen az Avatamszaka-szútra tanítóversének a kivonata. ,,A sokban benne van az Egy, és a sok benne van az Egyben.” ,,Az Egy sok, és a sok Egy.” Mi a dharma? Az egyetemes szubsztancia nevei, amiből a világegyetem felépül. Amikor bármilyen fajta feltétel megjelenik, a dharma.természet követi azt a feltételt, így azután valamilyen forma is megjelenik. Mikor pedig a feltétel eltűnik, a név s forma szintén eltűnik. Így minden teljes… és gátak nélkül megy végbe a folyamat, a dharma-természet keletkezése és eltűnése.

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

Cikk kategória (angol, magyar)

AJÁNLOTT CIKKEK
buddhista tanítások, tanokélet értelme, tudatállapotok, meditáció