Az elme tudatállapotai és a karma a buddhizmusban – Szamszára, gondolkodás, létkerék jelentése, buddhista hat világ

 In buddhizmus és pszichológia, Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek)

Forrás: Seung Sahn, a zen iránytűje

Az elme 6 állapota a buddhizmus szerint – buddhista gondolkodás és a hat világ (Szamszára 6 útja)

– boldogság
– harag
– féltékenység
– vágy
– unalom
– félelem

Más szavakkal az elmével felfogott valóságban ezeket az állapotokat élhetjük meg. A tudat fejlődéséről és a következő fogalmakról (buddhizmus és karma, buddhizmus Szamszára, létkerék buddhizmus, létkerék jelentése, buddhista hat világ, buddhizmus gondolkodás) már írtam buddhista és egyéb szemszögből is:

A tudat fejlődése és az élet értelme a buddhista felfogás alapján: buddhizmus és karma, Szamszára, létkerék buddhizmus és annak jelentése, buddhista hat világ, gondolkodás, álom 2/1. rész

A tudat evolúciója, melynek átlagosan csak a felét járjuk be életünk során – Ken Wilber létra modellje, integrál pszichológia és szemlélet 2/1. rész

Ha ragaszkodunk a gondolatainkhoz, eszméinkhez akkor ezek között a negatív állapotok között fogunk időzni. Így a test idővel meghal, de az elme folytatva a gondolkodást létrehozza az új testet és akár állat formájában is újjászülethet, a buddhizmus szerint. Nem szabad gondolkodnunk és akkor kilépünk a Szamszára (létkerék, sorozatos újjászületés) szenvedés kerekéből. Erről a fönti cikkekben írtam bővebben, ahol a karmát is kifejeztem buddhista és hindu megközelítés segítségével.

 

Emiatt kapunk a buddhizmus szerint, jót vagy rosszat mi vagy környezetünk, anélkül, hogy különösebb látszólagos oka lenne – buddhizmus és karma

A karma maga a cselekvés, ami működést ok-okozatiságot jelent. Pl. valakit nem kedvelünk, amit előbb vagy utóbb az ő környezet is megtud és kialakul a szenvedés állapota. Amikor pl. balesetben eltörik a lábunk, a buddhizmus szerint az sem véletlen. Vagy, hogy valaki szimpatikus vagy sem, pedig nem is ismerjük. Szerintük az előző életeknek köszönhető mindez. Freud azt mondta, hogy az elfojtott tudattalan hatására akár balesetet is elszenvedhetünk. És a pszichológiában nem véletlenül alakult ki a pszichoszomatika.

Ezzel magyarázható az is, hogy ha valaki „rossz ember”, ám mégis jómódú, vagy fordítva. A karma tanokban egyébként a jó és a rossz kioltja egymást, vagyis, ha valaki jót és rosszat tett, akkor az „lenullázza” egymást. Ám a legmagasabb szinten, valójában nincs karma, nincs út, ez csupán egy tanítási eszköz és amíg azonosulunk ezekkel a gondolatokkal, addig meg is teremtjük mindezt a világot önmagunk számára. A gondolkodásunk és vágyunk hozza létre a szenvedést még akkor is, ha azok pozitív gondolatok vagy vágyak, mert a mögött van a végtelen tér a valódi igazság… A valódi énünk…

 

Buddhizmus, Szamszára, létkerék buddhizmus, létkerék jelentése

A gondolkodás tehát karmát hoz létre, mely irányít minket sokszor tudatlanul. Ezért van az, hogy azt látjuk, hogy valami vonz minket vagy ismerősünket, pedig nem lenne helyén való abba az irányba menni, vagy fordítva… Mégis megtesszük, még akkor is, ha a józan ésszel vagy szívünkkel ellentétesen cselekszünk. De a karma a nem-gondolkodás meditációjával oszlatható fel és nem az álszent jó cselekedetekkel, melyek a végeredményre fókuszálnak és ez motiválja őket nem a jó cselekedet. Hanem az eredmény. Vajon akkor is segítenénk, ha senki nem látná mindezt és semmit nem kapnánk érte cserébe, jó érzést sem? Nem éreznénk jobbnak, többnek magunkat általa stb. Ezért Seung Sahn zen mester azt mondja, hogy a jó cselekedetek nem adnak valódi megoldást, csak boldog pillanatokat fognak hozni, de még mindig a Szamszárában maradunk általuk. Mert a boldogság is karma, ugyan jó karma, de karma, amit a gondolkodás teremt meg.

És minden amit a gondolkodás létrehoz megváltozik idővel. Hiszen minden megváltozik, így idővel a pozitív negatív lesz… A nem-gondolkodás a legjobb megoldás, amikor a végtelen térrel azonosulunk… Ez nem tévesztendő össze, amikor birkaként passzívan minden butasággal azonosulva átlag életet élünk! Ekkor már átláttuk, hogy a forma mindig változik és megláttuk mi az, ami állandó, ami túl van minden félelmen és ezzel azonosulunk, a sok változó forma helyett. Ez a buddha állapot, ami mindenkiben benne van. A 8. tárolt tudat mögött van a 9. tudat (kínaiul: baek jong shik), azaz „tiszta fehér természet”. Ez az igaz önmagunk, amit a hinduk önvalónak szoktak nevezni. Ehhez sokat kell meditálnunk, hogy felismerhessük mindezt önmagunkban.

Tehát minden cselekedet jövőbeli gyümölcsöt hoz létre a karma szerint. Ezért halnak meg fiatalon csecsemők, a múltbeli karmájuk miatt a buddhista írások alapján. Így a zen-buddhisták azt mondják, hogy a boldogság, szomorúság, gazdagság, szegénység stb. nem jó s nem is rossz, mert minden változik. Az elmét kell stabilan megtartani a meditáció segítségével bármi is történik, hogy ebből a káprázat világból kikerülhessünk. Ha ez nem sikerül, akkor a külső világ, a külső események el fognak vinni minket. Ha életünk, tetteink tiszták, akkor szabadok leszünk, de ehhez tiszta elmére van szükségünk, melyhez sokat kell gyakorolnunk.

Ez nem egy intellektuális tanulást jelent, hanem meditációt. A sok felhalmozott karma, pedig hajlamot, az elme megszokottságát hozza létre. Buddha szerint, ha valaki elsétál mellettünk, akkor az erős karma, azaz múltbeli élet eredménye valójában. Nem pedig egy véletlen esemény. Ez az oka annak is, hogy valaki okos vagy sem, de gondolhatunk itt egyéb tulajdonságokra is. A gondolkodással formát hozunk létre, mely változik majd visszatér az ürességbe, ahonnan megjelent. De mi ragaszkodunk a formához, így létrejön a szenvedés. Mikor eltűnik az elme, eltűnik a dharma is és csak a valóság marad ott, ami mindig is ott volt, csak az elménk nem volt elég tiszta, így megszűrte, torzította a valóságot. De immár csak azt látjuk mindenben. A gondolkodó elme tehát létrehozza a karmát, ami létrehozza az irányítást, így elkövetkezik a szenvedés is. De eredeti természetünknek nincs neve, sem formája. A tudat felismeri, hogy kiléphetünk a megszokásból, erős karma késztetésből…

Mit szeretnénk most? Ezzel a kérdéssel könnyen lemérhető, hogy milyen irányba teremtjük meg a karmánkat. Dol Um ötszáz éve Koreában volt nagy szútramester (pl. Buddha beszédeit hívhatjuk szútráknak), aki ezt mondta: ,,Mi szükség a szútrákra, melyek csak megőrzik a gondolatainkat? Ha az elméd üres, mi haszna a szútráknak?”

 

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

Cikk kategória (angol, magyar)

AJÁNLOTT CIKKEK
létkerék, szamszáraszubsztancia