Védelem a negatív dolgokkal szemben? – önismeret, pszichológia, boldogság, önmegvalósítás fejlesztése

 In Filozófiai cikkek, önismeret, önmegvalósítás

Forrás: Sri Vasudeva: Belül keresd Istent, önmagunk felfedezésének útja

A pozitív és negatív hatásai a spirituális fejlődésnek (zsákutcák)

Istenről, Istentudatról már írtam korábban. Lásd, Istenről, aki bennünk van és folyamatosan vár minket és a boldogság kapcsolatáról – Isten háta mögött, van Isten, Isten szeretete, Isten neve, Isten igéje, van-e Isten, Isten segít, Isten szeretet, Isten szava

Akinek sikerült megvalósítania a megszabadulást, annak a jelenlétében békét, boldogságot érzünk, illetve sok esetben beindítja bennünk a tisztulást, mely intenzív sírást eredményezhet pl. ez a szívcsakrának a tisztulása – önismeret, pszichológia, boldogság, önmegvalósítás fejlesztése.

Lásd, A lélek fejlődésének hét fokozata 7/1. csakra- napfonat, szakrális, korona, torok, szív, harmadik szem, gyökér csakra, csakra színek, csakra térkép

De rosszullét is felbukkanhat. De ez nem betegségből, hanem a test tisztulása kapcsán alakul ki. Egy negatívnak tűnő eseménysor. Természetesen ezt az adott helyzet határozza meg, így nem az én tisztem, hogy ezt eldöntsem, mindenkinek saját felelősségére kell eldöntenie, hogy éppen mire van szüksége. És miközben tisztulunk természetes dolog, hogy elkezdünk pozitív dolgokat is megtapasztalni pl. energiát érzékelni, a másik ember gondolatát látni, vagy aurát látni. Nem kell ezt túl komolyan venni, ez csak mellékhatás. Ne szálljunk el, az alázat nagyon fontos. És a cél a megszabadulás, az örök szabadság elérése. És ezek a megtapasztalások még mindig ehhez a világhoz kötnek minket. Könnyű elszállni tőle.

 

.

A mester, a guru inspirál minket és felerősíti ami bennünk van, de nekünk kell megdolgoznunk az eredményért

A mester, mint katalizátor felgyorsítja az energiaáramlást bennünk (ahogy egy kis lángon égő fadarab is hamarabb elég, ha nagyobb lángba tesszük bele). Nő a tudatosság, de sok negatív dolog kerülhet a felszínre, ez természetes. Sok szenvedést kell feloldanunk. Állandó jellegű a kihívás. És vannak nagy energiájú emberek, akik képesek másokat megborítani, de a szándékuk nem a felszabadítás és még nem szabadultak meg ők sem. Óvakodjunk a féllábú óriásoktól, akik ránk erőszakolják saját elképzeléseiket és nem bíznak a bennünk lévő intelligenciában és nem a bennünk lévő mesterhez hoznak egyre közelebb minket, hanem függőséget alakítanak ki, önbizalomhiányt.

Erről a témáról már írtam korábban: Hogyan kezeljük a spirituális mesterünket, hogy a legnagyobb eredményt érhessük el vele – spirituális felemelkedés

 

Önismeret, pszichológia és boldogság

A spirituális gyakorlat és fegyelem elengedhetetlen (szádhana). Minden nap eszünk, dolgozunk, mosakodunk, alszunk. De a lelkünkről megfeledkezünk, így minden nap kellene meditálnunk, imádkoznunk is. Nem megfeledkezve arról, hogy ideiglenesen tartózkodunk itt és, hogy honnan jöttünk valójában és hova fogunk visszatérni egy szép napon. A Dhammapadából ezt olvashatjuk ki: ,,A bölcs kitartó erőfeszítéssel, megfontoltsággal, fegyelemmel és önkontrollal tegye magát egy szigetté, amelyet semmilyen árvíz el nem boríthat.”

 

Ezért fontos a spirituális gyakorlások elején, hogy jó társaságban legyünk. Ez meghatározó az önismeret és fejlődés szempontjából. Különben az ismerősök hamar elvihetik a még csekély kedvünket és ugyanott maradunk, sőt rossz irányba is elindulhatunk. Emellett a jó gondolatokra is szükség van. A megerősítésekre, mert hasonló a hasonlót vonzza. A zsák a foltját mindig megtalálja… és madarat tolláról, embert barátjáról stb. Az elején könnyű a világban elmerülni és feladni a spirituális, önismereti parxist. A társadalom (tisztelet a kivételnek) kifelé húz, de nekünk önmagunkba kell visszatérnünk. Ne az élvezetek és rabság mocsarába vesszünk el. És emellett bennünk is vannak „ellenségek”: kapzsiság, mohóság, féltékenység, irigység,, félelem, büszkeség stb. Ez az igazi ellenség, mert folyamatosan magunkban hordozzuk, folyamatosan velünk van.

Mi a megoldás? Tisztítsuk meg az elménket és a szeretetre, jóságra, pozitív gondolatokra fókuszáljunk. Ez megvéd mindentől minket és szép lassan megtisztítjuk önmagunkat és elménket. Hihetetlen erőt képes a szeretet képviselni. Mi bizonyítja, hogy a szeretet a legnagyobb erő? Vajon el tudnánk képzelni, hogy keresztre feszítenek minket, leköpnek, csúfolnak, bántanak, szitkot szórnak ránk és mi mégsem haragszunk azokra, akik ezt megteszik velünk?

Lásd, Spiritualitás és Isten igéje – a Názáreti Jézus, Isten akarata, jó Isten, Isten szeret, Isten szeretete, Isten fia, Jézus Krisztus, Jézus keresztre feszítése, Jézus a kereszten, Jézus üzenetei

De gondolhatunk Gandhira is, aki erőszakmentesen, szeretettel vívta ki hazája függetlenségét. A szeretet nem más, mint a magasabb énünk, az önvalónk. A negatív beszéd egós, de a csönd mélysége, maga a szeretet. A Bhagavad-gítában olvashatjuk, hogy a vágy a bölcs ellensége. És ez az emberi szenvedés oka. A hírnév, hatalom, öröm állandó hajhászása. Aztán úgyis mindent itt kell hagynunk és közben is boldogtalanok vagyunk… Mindig amin a figyelmünk fókuszunk van, az erősödik fel. Ha nekünk ezek a fontosak és nem Isten, akkor eltávolodunk tőle. Nem azért mert haragszik ránk, hanem mert mi így döntöttünk. ,,Legyen hited szerint.” Ha mi a külvilágban hiszünk, az az Istenünk… Legalábbis véleményünk szerint így is értelmezhetjük ezeket az örök érvényű igazságokat, de mindenkinek magának kell megtapasztalnia a saját igazságát. És mivel különféle szintek vannak, elképzelhető, hogy ma igaz az, ami holnap már felületes igazságnak számít.

 

Tovább gondolva ezt a témát a Bhagavad-gítában Ardzsuna megkérdezi az Úrtól, hogy mi készteti az embert, hogy bűnt kövessen el? ,,A vágy az oka… mely haraggá alakul át.” ,,… A bölcs tiszta tudat ellensége a vágy, mely sohasem elégedett, s telhetetlen, akár a tűz.”

A ragaszkodás a kéj vágyát foganatosíthatja, mely a düh melegágya. Ez pedig illúziót szül és ez elvezethet minket az emlékezetzavarhoz. Így pedig elvész az értelem és belesüppedünk az anyagi lét mocsarába vallja Sri Vasudeva hiteles mester, aki megéli a fent leírt állapotot. És, ha valamit nem kapunk meg dühösek leszünk. És utána nem tudunk különbséget tenni a jó és rossz között és összeomlik a moralitásunk.

Önmegvalósítás fejlesztése egy technika segítségével

Megfeledkezünk tehát Istenről és hagyjuk, hogy az evilági vágyak elvigyenek. És mikor jól mennek a dolgok, már megfeledkezünk a valódi forrásunkról. Aztán mindig jön valami emlékeztető (szenvedés), hogy ne feledkezzünk meg róla és arról sem, hogy ez a világ ideiglenes számunkra. Elfelejtjük Istent, mint ahogyan egy rossz gyerek feledkezik meg a szüleiről. És nagyon fontos, hogy mit tartunk meg az elménkben. Ahogyan egy jó hír bearanyozhatja napunkat, ugyanúgy a negatív hír rossz kedvet kölcsönöz nekünk. Ezért nagyon jó módszer, ha amikor csak tehetjük Istenre gondolunk. Így kihegyesedik az elme, ahogy az advaiták mondanák. Hiszen olyan az elme, mint egy majom, állandóan csapong, mi pedig mindenhova követjük. Nisargadatta 3 évig egy gondolatot tartott fejében megszabadulása előtt (ő és a mester egy azon személy). Vasudeva is 3 évig gyakorolt szigorúan miután megtörtént az áttörés és a felébredés. Mi is elérhetjük ezt, ne egy távoli elérhetetlen célként tekintsünk rá. Ahogy Papaji tanítványa és felesége mondta: döntsd el, hogy ebben az életedben megszabadulsz.

 

Ha az elmét megtisztítjuk meditációval, imával, szent szövegek éneklésével, jógával pl. akkor megtaláljuk Istent önmagunkban, hiszen ő a mi szívünkben van. A biblia nem véletlenül írja ezt: ,,Boldogok a tiszta szívűek, mert övéké a mennyek országa.” De a Bhagavad-gítában is megtaláljuk ugyanezt: ,,Akik kizárólagos odaadással mindig rám emlékeznek, azoknak elhozom amire szükségük van, s megőrzöm amijük van.” De idézhetjük Jézust is: ,,Keressétek először Isten országát és igazságát és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek.” A Bahagavad-gíta szerint a pokolba a vágy, düh és mohóság vezet el minket. De, ha a célunk, hogy a határtalan békén, boldogságon, azaz Istenen tartsuk a tekintetünket amikor csak tehetjük, akkor a jóság, szeretet és béke világába kerülünk. A mi döntésünk, hogy mit választunk.

 

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

Cikk kategória (angol, magyar)

AJÁNLOTT CIKKEK
spontán jógamantra, bhadzsan