A távol-kelet világvallásairól: buddhizmus, hinduizmus (brahmanizmus), kínai univerzizmus

 In PSZICHOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETGYÓGYÁSZATI CIKKEK, vallások

Erről az izgalmas témáról már írtam korábban:

Mindenki Jézusnak, Buddhának született a Biblia és a Dharma szerint? Egy buddhista irányzat, melyben Isten is előtérbe kerül. A távol keleti és egyéb vallások egyesítéséről – dzsainizmus, szíkh vallás, hínajána, mahájána, vadzsrajána buddhizmus 

[adrotate group=”4″]

Buddhizmus

A buddhizmusról már szintén sokat írtam, mely a jó értelemben vett tétlenség, nyugalom megtestesítője lehet számunkra. Mikor nem idegesen mindig mást akarunk, mint, ami van, hanem látszólag passzívan hagyjuk, hogy a dolgok maguktól áramoljanak maguktól, velünk együtt…

A buddhizmus tanai, mely nem az eredendő bűnt, hanem jóságot keresi bennünk- buddhizmus alapjai, buddhizmus kialakulása, buddhizmus vallás

Egy ateista világvallásról és a balgáról, aki fejlettnek látja társadalmunkat – keleti vallások, buddhizmus, buddhista tanok

[adrotate group=”6″]

Hinduizmus (brahmanizmus)

Ennél a vallásnál fontos, hogy indiai születésű legyen az, aki belekerül ezáltal is a különféle kasztokba. A 20. században Magyarországon a Krishna tudatú hívők követték ezt a vallást bizonyos értelemben. Emellett fontos megemlíteni a különféle szanszkrit (egyik legősibb indoeurópai nyelv) szövegek éneklésének csodálatos erejét, ami szintén egyfajta meditációt jelent. Csoportban szoktuk ezeket énekelni, mely hihetetlen élményt nyújt mindenki számára. Csodálatos mikor felcsendül reggel a Guru Gíta és este a Shiva Mahimnah Stotram dallama Indiában, melyről már írtam korábban:

Ősi vallások (hinduizmus, buddhizmus, kereszténység) és a transzcendens pszichológia egyesítése – Bhagawad-gíta, Guru Gíta, Shiva Mahimnah Stotram, Biblia, Buddha tanításai

Egyébként a szanszkrit nyelv, ma is használatban van a hindu, dzsainista és buddhista hagyományokban.  És szoros szabályok közé szorított, ám választékos és művészi liturgikus nyelvként lelhető fel ebben a kultúrában. Költői nyelvként olyan Indiában, mint Európában a latin és az ógörög.

[adrotate group=”4″]

Kisebb alfajokról is beszélhetünk, mint a dzsainista, szíkh vagy a többféle buddhista irányzat megtestesítőiről: zen vagy tibeti buddhizmus.

 Kínai univerzizmus – a nyugati és a keleti felfogás egyesítése

A nyugati kultúrában az anyag segítségével lehet az anyagot megváltoztatni és már az ipari forradalomban nagy fejlődésen mentünk át. De kimaradt mindebből sok esetben a gyarapodásból a belső világ megismerése. És keletet nem szabadna lebecsülnünk, hiszen megelőzte nyugatot mind technikai (lásd pl. Japán), mind művészeti, mind a lelki fejlődés tekintetében. Kínában például szokványos, hogy összegyűlnek az emberek az utcákon tai chizni és a fa alatt meditálnak és emellett technikai értelemben is nagyon fejlettek. Természetesen nem tisztem, hogy valamit jobban kiemeljek, csupán azt gondolom a jó pap (legyen szó egyénről, vagy akár országokról) holtig tanul, hiszen ezért vagyunk itt.

Kínábna a taoizmus a tétlenség művészete, mely azt hirdeti, hogy ne törekedjünk a megismerésre és az indiai vágynélküliségből ered. Gondoljunk Lao-ce re a kínai bölcsre: ,,Ha keresed az utat, nem találod.” De, ha elcsendesedsz megtalálod, hiszen a meditációban eltűnik idővel a meditáló… Ahogy a Biblia mondja: „Csendesedj el, hogy megtudd én vagyok Isten”.

Az 5-6. században a csan-buddhizmus kolostori vallásként létezett Kínában. Teljes önfenntartás zajlott itt. Dolgos emberek voltak, akik komoly lelki életet is éltek. Innen ered a mondás, hogy „aki nem dolgozik, ne is egyék”. A kolostoron kívül is dolgoztak, tárgyakat pl. lampionokat, fáklyákat gyártottak ebben az időben. Szorgalmasan vagyont halmoztak fel, így elkezdték kirabolni őket. Ezért a szerzetesek létrehozták a kung fut, hogy megvédhessék magukat. Nagy tudású emberek voltak, ahogyan a zen kolostorok is egy időben átvették az oktatás szerepét. Ezen kívül a japán nagyon toleráns, a vallásokat illetően. Pl. külön szentély található a lakásokban, amiben megfér a meditáció és az imádkozás is.

[adrotate group=”4″]

 

Keresztes Attila

Keresztes Attila, bölcsész, a cikkek írója. 2005 óta foglalkozom emberekkel, orvosi szaklapokban publikálok legújabb felfedezéseimről, 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (nyugati és keleti medicina). 300+ a nyilvános ajánlások száma a honlapon.

De nem vagyok pszichológus, sem orvos és nem rendelkezem tudományos fokozatokkal. Nem gyógyítók, nem tartok pszichológiai kezelést! Oktatással foglalkozom.

Iratkozz fel most!

Akciók, izgalmas előadások, online és offline programok és könyvek, cikkek egy helyen

Cikk kategória (angol, magyar)

Attention

I’m not a psychologist or a doctor, I do not have a degree in science, what I do have is an individual attitude to life I have given interviews and published articles … So this is not a psychological treatment and not a cure! Please turn to your doctor with any psychological problems and for treatments. User’s and customer’s conditions and privacy policy valid for all visitors of our pages

AJÁNLOTT CIKKEK

A KERESENDŐ SZÖVEGET ITT KELL BEGÉPELNI ÉS UTÁNA ENTER-T NYOMNI

kalligráfiamuszlim