A boldogság, az örök üdvösség és öröm elérésének útja – keleti, upanisadok, vallások összehasonlítása 2/1. rész

 In Pszichológia, medicina és egyéb (cikkek), vallások


Forrás: Szvámí Ráma, Szent Utazás – Értelmesen élni, méltósággal meghalni

Az upanisadok

Először talán Szerb Antaltól hallottam az upanisadokról. Az upanisad az út, melyet maga a könyv leír, mely ősi szent iratokból származik. Ezek alkotják a Védák utolsó részét, a Védákét, melyek az emberiség történetében a legrégebbi spirituális kinyilatkoztatásai. Négy Véda van: Rig, Jadzsur, Száma és Atharva. Ezt két részből himnuszokból, életvezetési tanácsokból, szertartások, áldozatok útmutatásaiból áll. És a szertartásokhoz metafizikai rész kapcsolódik, melyek a végső valóság tudását képviselik. Ezek az upanisadok.

 

 

Csak hiteles, tiszta forrásból

Igyekszem mindig tiszta forrásból kutatni a több ezer éves bölcsességeket, gyakorlati megoldásokat. Ez nagyon fontos, mert az sem mindegy, hogy pl. kitől tanulunk gitározni, vagy a színészmesterség tudományát ki adja át nekünk. Nem mindegy, hogy ripacsokat alakítunk a színen, vagy Zeami mester művei alapján A színészi hatás eszközeit vesszük sorra és ültetjük át a gyakorlatba (lásd Vekerdy Tamás műve). Vannak szintek. Szeretném a mostani cikkemben is megmutatni, hogy a vallások egy igazságról beszélnek más-más szavakkal, mely az öröm, boldogság és örök üdvösség állapotáról szólnak egyöntetűen és bárki számára megvalósíthatóak. Nekünk íródtak – upanisadok, keleti vallások. Erről már írtam korábban, lásd Ősi vallások (hinduizmus, buddhizmus, kereszténység) és a transzcendens pszichológia egyesítése – Bhagawad-gíta, Guru Gíta, Shiva Mahimnah Stotram, Biblia, Buddha tanításai
Ezek örök igazságok, még akkor is, ha sokszor az intézményesült vallások (tisztelet a kivételnek) idővel már teljesen másról szólnak.

A probléma, mely a boldogság, üdvösség és öröm kibontakozását gátolják

A probléma ott kezdődik, hogy elhisszük azt, amit hallunk, ahelyett, hogy először megvizsgálnánk azt és megtapasztalnánk a valóságot. Ez ugyanis egyfajta korlátozást jelent. Mi van, ha valaki tévedett és emiatt mi egy hibás életet fogunk élni? Az ősi vallások szerint azonosulunk a testünkkel, érzéseinkkel, gondolatainkkal. Pedig ennél többek vagyunk. De emiatt a tárgyak okozta érzéssel azonosulunk. Megszerezzük szerelmünket, aztán idővel akár bántjuk is őt (akire vágytunk anno domini). De egyik kapcsolat sem örökéletű. Az örömöt, boldogságot a fájdalom követi, mert ez hozzá tartozik, mint nappalhoz az éjszaka. Meg kell tanulnunk a megkülönböztetés művészetét elsajátítani.

A nyugati pszichológiai megközelítéseken túl – vallások összehasonlítása

India nem épít hatalmas felhőkarcolókat, nem tanulmányozza és keresi a szívátültetés lehetőségeit, kevésbé fejleszti a telekommunikációt, de a lélek tudományában talán első helyen áll. Persze más kultúrák is elképzelhető, hogy hasonló szinten vannak. Jó pár ezer év tapasztalata, bölcsességének tárháza található meg Indiában. Azonban a pszichológia az elme működését tűzte ki célul, melyet elménk segítségével tanulmányozunk. De létezik azon túl is élet, sőt valójában ott kezdődik minden és ebben kellene igazán elmélyednünk. Ráadásul ebből az állapotból máshogyan látjuk magát az elmét is. Ez olyan, mint mikor életünk végén tekintünk életünkre és nem az elején. Mindent máshogy fogunk látni. Szebb szavakkal Lau-ce tollából: ,,Az életet előrefele éljük, de visszafelé értjük meg.”

 

Tehát Európában az elme kifelé irányul, keleten pedig befelé. Mind a kettő fontos, de nem szabad, hogy érzékszervi percepciónk (észlelések) a kinti világra korlátozódjanak. Nem szabad kihagynunk a belső világunkat mindebből. Hiába vannak nagy felhőkarcolók, modern autók, és telekommunikációs eszközeink, ha az igazi békesség, öröm és boldogság egyre távolabb kerül tőlünk. Erre mondta Jézus a mi értelmezéseink szerint, hogy: ,,Mit használ az egész világot megnyerni, ha lelkében kárt vall az ember?”

Buddha pedig így fogalmazott: ,,A vágyakról való lemondás által valósul meg a halhatatlanság.” Hiszen az egyik követi a másikat, de meddig járkálunk körbe-
Körbe az öröm és fájdalom ismétlődő mezsgyéjén?

El kell döntenünk, hogy részt veszünk a játékban és nem elszenvedjük azt

A fájdalom tehát megoldásra vár, nem elfojtásra. Szükségünk van több fájdalomra vagy sem? Tényleg szeretnénk kiszállni ebből a folyamatból, melyet önmagunknak gerjesztünk sok esetben? Ha megfájdul a szemünk mit teszünk? Nem veszünk róla tudomást vagy orvosoljuk, meggyógyítjuk? Miért lenne itt más a helyzet? És minden az önismeretről szól és a fejlődésről.

Pál apostol nem véletlenül fogalmaz így: ,,Az emberi életben minden a lelki munka elvégzését szolgálja.” Csuang-ce pedig ezt tanácsolja: ,,Nézd úgy az életet, mint egy kelést vagy daganatot, a halált pedig mint a fekély kitisztulását vagy a kelés kifakadását!” Erről az Advaita Bodha Deepika jutott eszembe, ahol ürülékként tekintenek a vágyaikra. De ne aggódjon a kedves olvasó sok megoldás áll rendelkezésre, ha ez kezdetben túl hajmeresztőnek bizonyulna.:) Tehát egy magasztosabb cél vár ránk, ami túl van a földi pályafutásunkon, állítják a keleti és egyéb vallások. Ezt a célt erősen magunkban kell tartanunk a vággyal együtt,mely feléget mindent magunk körül. Talán ez az egy vágy velünk maradhat. Az adás és elengedés művészete ez.

Visszatérve az önismeretre, amikor ragaszkodunk egy üzleti tervhez impozáns öltönyünkben, az vajon különbözik attól, mikor óvodásként a játék macinkhoz ragaszkodtunk? Hiszen nem a formán van a hangsúly és a külsőségeken.

 

Halál csak egy képzelt ellenség? – keleti és egyéb ősi vallások nyomában

Bajban vagyunk, ha nem enyhül sosem a halálfélelem. És tárgyak gyűjtögetésével és ragaszkodásával próbáljuk ezt elfedni. Tárgyak és kapcsolatok hajszolásában keressük a vigaszt, nem látva be azt, hogy ez a világ átmeneti – vallják a különféle keleti és egyéb vallások. Ráadásul a tárgyakhoz való ragaszkodás elmélyíti a halálfélelmet. Fel kell fedeznünk azt, hogy mi nem csupán egy anyagból álló test vagyunk, melyet idővel vissza kell adnunk és újat kapunk cserébe, ahogyan a ruhánkat is kicseréljük. De a lelkünk örök és ezt folyamatosan érezhetjük, mely az összes félelmet megszünteti életünkben. Ezt először elhisszük, majd megtapasztaljuk, ahogyan prenatális (születés előtti) időszakban is ki hitte volna el, ha azt mondjuk, hogy van élet a születés után is. Pedig, csak akkor kezdődik igazán…

A cikk folytatása, itt található meg: keleti vallások, öröm, üdvösség, boldogság, keleti vallások összehasonlítása

 

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

20 év munka, több, mint 800 cikk (köztük van több 30 oldalas írás is), mely letesztelt, gyakorlati megoldásokon alapszik. Segítesz egy nemes ügyben, hogy minél több embernek segíthessünk megtartva az objektivitást?

Cikk kategória (angol, magyar)

keresés

AJÁNLOTT CIKKEK
depresszió ellenősi vallás