A tökéletes világmindenség és a tudomány, költészet, vallások egyesítési szándéka – húrelmélet, fizika

 In Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek), tudományok, vallások és művészetek

Forrás: Brian Greene, a Columbia Egyetem fizikusának könyve: The Elegant Universe: Superstrings, Hidden Dimensions, and the Quest for the Ultimate Theory and No Way for the Spiritually „Advanced” by Ram Tzu 

A tudomány egyesítő szándéka – húrelmélet

Arról, hogy a tudósok megtalálták Istent, már írtam cikket. Találtak ugyanis egy energiamezőt, ami zéró pontnak nevezték el. Szubatomi részecskéket vizsgálva találták ezt meg. Ez mindent áthat és végtelen, mely csupa energiából áll és mindenki számára hozzáférhető – húrelmélet, tudomány, fizika, költészet, vallások.
És most nézzük meg Newton és Einstein felfedezéseit, avagy a fizikában elért érdekes eredményeket, melyek mind felfűzhetőek az egyesítő szándék fonalára. Vajon Einstein előtt Newton 1665-ben a tömegvonzás felfedezésével (lásd gravitáció észlelése) nem egyesítette a Mennyet és a Poklot bizonyos értelemben? Nem is olyan régen ennyi év után még a rakéták pályáját is Newton megfigyelése alapján számolták ki. Aztán jött Einstein, aki azt mondta, hogy a fény sebességét semmi nem lépheti túl, még a gravitáció sem.

Ez a megállapítás ellentéte Newtonénak. A fény (lásd Nap megszűnésének esetét) 8 perc alatt képes 150 millió km-es utat megtenni. Ennyi idő alatt ér a Nap fénye a földünkre.

És Einstein felfedezte, hogy a téridő görbülete hozza létre a gravitációt valójában. A tömegvonzást új törvény, a relativitás törvénye követett. És aztán Einstein is egyesítő szándékkal az elektromágnesességet és a gravitációt akarta egyesíteni. A kettő között valóban van összefüggés. Gondoljunk arra, mikor villámlik és ez megzavarja az iránytűt.

Aztán az általános relativitáselméletet és kvantummechanikát is elkezdték egyesíteni, ezt hívjuk húrelméletnek.

Brian Greene – aki a legújabb kutató-gondolkodási irány egyik legismertebb szakértője -, a Columbia Egyetem fizikusaként nagysikerű könyvet jelentetett meg erről a folyamatról és a szuperhúrok elméletéről. Így nevezte el ezt a folyamatot. Azt rebesgetik a kutatók, hogy 11 dimenzió létezik, és párhuzamos világegyetem vannak jelen egyszerre. Ez a világmindenség a húrok zenéjéből áll. A húrelmélet szerint a világegyetemben minden egyetlen fajta összetevőből áll: apró, rezgő energiaszálakból, amiket húroknak nevezünk. Ahogyan pl. a gitár húrja is sokféle hangot szólaltat meg, ugyanúgy a húrelmélet parányi húrja is rezegve képezik a természet alkotóelemeit. Az univerzum egy hatalmas, kozmikus szimfónia, amely e parányi energiahúrok rezgéseire rezonál. Erről egy vers jut eszembe…

A költészet egyesítő szándéka

…méghozzá az advaita Ram Tzu egyik verse, Úttalan utakon, Spirituális „haladóknak”, című könyvéből (részlet):

Ram Tzu feltenne neked egy kérdést:

Mit gondolsz, ki vagy?
Különbözöl Istentől?
Elkülönülsz Tőlem?

Ha így van,
Miből készültél?
És az honnan ered?

Ne fordulj a tudományhoz segítségért,
A fizikusok mind misztikusokká lettek.
Nem mész többre velük, mint Ram Tzuval.
Ha tényleg van eszed,
Hátat fordítasz és tovasétálsz,
De gyorsan!
Csak lézengj még itt, és minden esélyed meglesz,
Hogy elveszítsd, mi kedves neked.

A költészetben is megjelenik az egyesítő szándék. Például Ady Endre Karácsony című gyönyörű versének utolsó versszaka is számomra erről szól, melyben egy erő hatná át a világmindenséget:

„Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna
Óh de nagy boldogság
Szállna a világra.
Ez a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.
Golgotha nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget,
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni…
Karácsonyi rege,
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra…”

Vagy itt van Juhász Gyula, Béke című verse:

És minden dolgok mélyén béke él,
És minden tájak éjén csend lakik,
S a végtelenség összhangot zenél,
S örök valók csupán mély álmaink.

És minden bánat lassan béke lesz,
És mindenik gyötrődés győzelem,
S a kínok kínja, mely vérig sebez,
Segít túllátni a szűk életen.

Testvéreim: a boldogság örök,
S e tájon mind elmúló, ami jó,
S az élet, a szép, nagy processzió,

Mely indul örvény és sírok fölött,
Az égi táj felé tart csendesen,
S egy stációja van: a végtelen.


A vallások egyesítése

Az egységesítés szándéka tehát megtalálható az elméleti fizikában, mikor a világ jelenségeinek minél nagyobb működését, minél kisebb számú, minél egyszerűbb elvvel próbáljuk leírni. Vajon a zen mesterek egy más megközelítés alapján nem ugyanezt teszik? Egy szép haiku, vagy koan (rejtvény, mely az elmén túlról szól hozzánk) nem ugyanezt célozza meg, mely meghaladja a korlátozott racionális gondolkodást és azonnali megtapasztalást kölcsönöz nekünk?

Nincs út, csak ennek felismerése… A gyakorlatias zen buddhizmus segít megtapasztalni mindezt – zen buddhista mester, zen buddhista pap, zazen, zen buddhizmus lényege

De nézzünk a keresztény terminológiában is hasonlatot ezekre, hiszen minden nagy vallás mögött nagy, jelentőségteljes emberek, szentek állnak. Szent Ágoston, a bölcs ezt mondta: ,,Szeresd istent, és csinálj, amit akarsz.”


És a XVII. Században Bunan zen szerzetes vajon nem ugyanerre utalt, mikor ezt mondta (?):
,,Miközben élsz, legyél halott, egészen halott; és cselekedj, ahogy akarsz, és minden jó lesz.”

  A vallások, pszichológia és költészet egyesítéséről már sokszor írtam, konkrét példákkal élve:

 A Védák könyvében a zsidó vallás kialakulásának és a hindu vallásnak az alapjai megtalálhatóak, melyekből a keresztény vallás és buddhizmus is származik. A vallások gyökere, egysége az önmegvalósítás pszichológiájával egyesítve

 A boldogság, az örök üdvösség és öröm elérésének útja bárki számára az ősi tudományok alapján – keleti vallások, upanisadok, vallások összehasonlítása I.

Ősi vallások (hinduizmus, buddhizmus, kereszténység) és a transzcendens pszichológia egyesítése – Bhagawad-gíta, Guru Gíta, Shiva Mahimnah Stotram, Biblia, Buddha tanításai

Tudomány és vallás – Az igazság EGY, mindegy hogyan nevezik, vagy mennyi részt fedezünk fel belőle

A bölcsesség gyökere az ősvallásokban: kínai, japán, ősi magyar, keresztény és buddhista vallás és pszichológia egysége –  Isten segít? Isten háta mögött? Van-e isten? Isten neve, szeretete, igéje, szava

 
Még néhány gondolat: sokan félreértik az advaitákat és azt hiszik a meditáció haszontalan, pedig a magasabb tudatra való váltás valóban egy pillanat, de nagy munka áll mögötte. Mikor valaki pl. átveszi doktori címét, mely mögött hatalmas munka áll, mely az általános iskolában kezdődött el…

Nisargadatta Maharaj, a nagy advaitának tartott tanító ezt mondja, aki még akkor is naponta több énekléssel egybekötött lelki gyakorlatot tartott, mikor idősebb volt és rákban szenvedett:
„A meditáció segítségünkre lesz abban, hogy felfedezzük kötelékeinket, mely kioldja és egy csomóba fogja őket, majd egyszerre mindet a sarokba vágja.”

A kötelékeket talán hívhatjuk a pszichológiában fixációnak, a jógában pedig rágának (kötődés).

Fontos, hogy ne csak rész igazságokat lássunk, hanem egyesítsük önmagunkban a tudást, így teszünk szintézisre szert. A sok részletből összeáll egy gyönyörű kép. De mit kezdenénk néhány olajos autó alkatrésszel? De, ha összeszereljük ezeket az alkatrészeket és megtanuljuk irányítani autónkat, akkor hihetetlen helyekre fogunk eljutni általa…

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

20 év munka, több, mint 800 cikk (köztük van több 30 oldalas írás is), mely letesztelt, gyakorlati megoldásokon alapszik. Segítesz egy nemes ügyben, hogy minél több embernek segíthessünk megtartva az objektivitást?

Cikk kategória (angol, magyar)

AJÁNLOTT CIKKEK
méz, apiterápiakeleti vallás