Ha nem működik az életünk tegyünk valamit, vagy válasszuk az áramlását – szabad akarat pszichológiája és a buddhizmus

 In buddhizmus és pszichológia, Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek)

Ne akarjuk semmit se csinálni, hanem lépjünk a gondolat, akarat elé – szabad akarat pszichológiája

Nézzük meg ezt az örök kérdést, és adjunk rá egy nem örök választ.:) A keleti pszichológiát tanulmányozva arra jutottam, hogy a létezés valóban egy misztérium. Az elme természetesen mindennél mindig többet tud, és ezt szereti megcáfolni… Fejben. De a valóságot ez nem nagyon érdekli. Így, ha folyton folyvást mi akarjuk irányítani az életünket, akkor biztos, hogy csalódni fogunk. De, ha nem akkor is- szabad akarat pszichológia, buddhizmus

[adrotate group=”4″]

Mi akkor a megoldás? Talán, ha nem ilyen fekete-fehéren közelítjük meg a kérdést és nem választunk semmit sem az elménkkel. Csak szemlélődve – ami nem passzív, hanem aktív folyamat -, megfigyeljük a történéseket. Mert bármit választunk, akkor már valamit közelebb húztunk magunkhoz, valamit pedig eltoltunk magunktól ezzel párhuzamosan. Vagyis a jó megoldás, ha ugyanúgy teszünk mindent, de belül megtörténik egy finom váltás. Pl. nem az a lényeg, hogy 5 km-ert futok-e minden nap sportolásként a megfelelő futótechnikával, hanem hogy ezt könnyeden, lazán már-már szinte magától történik meg, és nem erőszakból, ami inkább az egót, a valóságtól való elkülönülést erősíti meg számomra, megteremtve a szenvedést.

Mindegy, hogy mit csinálunk, ha az akaratból jön és nem szabadságból (lásd valódi szabad akarat), akkor az rossz irányba visz minket… Mindegy, hogy pénzért dolgozunk vagy spirituális, szent célért a mögötte lévő szándék ugyanúgy tönkre teszi az egészet. Mert azon van a hangsúly, ami elviszi a figyelmet. Így mindegy, hogy aktivitás vagy passzivitás jellemzi életünket, mert belül lesz egy pont, ami semmivel sem azonosul… A többi pedig részletkérdés. Ebben segít a napi meditáció és napközben az erre való törekvés, hogy ne szippantson be ez a világ minket túlságosan.

[adrotate group=”6″]

Zen-buddhizmus

És akkor most nézzük tovább a zen-buddhista megközelítéseket Seung Sahn zen mester jóvoltából:

A gondolkodás beindítja a szenvedés láncolatát, mert nem észleljük a buddhizmus szerint, hogy ez a világ állandótlan. Így minden valóságos lesz számunkra. A tudatlanság nem más, mely a mentális képződményekhez vezet, avagy a gondolataink, vágyaink, testünk érzékelése valóságos lesz. Ez a mentális képződmény hozza létre a karmát. Ez a szabad akarat pszichológiája tekintetében egy szokáserő, mely megjeleníti a tudatot, vagyis megszületik az „én vagyok”, vagyis az ego. A gondolkodás és tudat létrehozza a nevet és a formát. Így megjelenik az „én vagyok”, de ezzel az is megjelenik – amiről megfeledkezünk-, hogy mi „nem vagyok”. Ez a hasítás elhárító mechanizmusa a nyugati pszichológiában. És a buddhizmus szerint így helyeződik át a lényeg a 6 érzékelésre:

– szem
– fül
– orr
– nyelv
– test
– elme

Ezen keresztül tapasztalva tehát belépünk a forma világába. És az érzékelésnek köszönhetően megszületik a vágy is, mely egyre több vágyat hoz létre. „Gondolkodom, tehát vagyok” alapján létrejön a létező. Az elkülönülés és arrogancia, az ego. Megszületik az öregség is idővel és a szenvedés. Ez a függő keletkezés láncolata, melyről már sokszor írtam.

De hogyan születik meg a további tudatlanság? Úgy, hogy feltesszük ezt a kérdést és keressük a megoldást. Hiszen így beindul a gondolkodás és azon keresztül veszíteni fogunk. Ha azonban a keleti pszichológiát követve inkább hátradőlünk és csak szemlélődünk, a fű nő magától, ahogy a zen olyan csodálatosan mondja. Így nem azonosulva a helyzettel nem is akarjuk azt megoldani, legalább is nem így…

[adrotate group=”4″]

A folyamat tehát még egyszer Seung Sahn szerint:

Tudatlanság – mentális képződmények (karma) – tudat – név és forma – a hat érzék – érintkezés – érzékelés – vágy – ragaszkodás – létezés – élet – időskor, szenvedés halál

Így mivel minden változik az elme ezt nem tudja elfogadni és megjelenik a szenvedés. Mivel mi hozzuk létre a szenvedés, mi tudjuk azt megszüntetni. Így a gondolatok előtti szubsztancia összeköt minket, de a gondolkodás elválaszt minket egymástól.

A nemes nyolcas út, mely megszünteti a szenvedést

– helyes szemlélet
– helyes gondolkodás
– helyes beszéd
– helyes cselekvés
– helyes életvitel
– helyes törekvés
– helyes figyelem
– helyes elmélyedés

[adrotate group=”6″]

 

Keresztes Attila

Keresztes Attila, a cikkek írója

2005 óta foglalkozom emberekkel, ötvözve a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával, orvosi szaklapokban publikálok, 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keleti és nyugati medicina). 350+ a nyilvános ajánlások száma a honlapon. Egészséges embereknek tartok egyéni konzultációt és ezen kívül különleges masszázst.  

 

Cikk kategória (angol, magyar)

Attention

I’m not a psychologist or a doctor, I do not have a degree in science, what I do have is an individual attitude to life I have given interviews and published articles … So this is not a psychological treatment and not a cure! Please turn to your doctor with any psychological problems and for treatments. User’s and customer’s conditions and privacy policy valid for all visitors of our pages

AJÁNLOTT CIKKEK
jóga, zen, advaitakereszténység, buddhizmus