Természetes gyógymódok: diagnózis a kínai orvoslásban

 In kínai orvoslás, PSZICHOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETGYÓGYÁSZATI CIKKEK

Forrás: B. Auteroche – P. Navailh, Diagnózis a kínai orvoslásban

„Minden, ami belül van, a felszínen is megjelenik. A belső megismeréséhez meg kell figyelni a Külsőt.”

Zu Zheng Hen

A természetes gyógymódok, természetgyógyászat kapcsán újabb információkat szeretnék megosztani a nagyérdeművel a hagyományos kínai orvoslás (HKO) területéről, melynek egy része az akupunktúra, akupresszúra is.

Yin és yang és diagnózis felállítása

Nyelvdiagnózisról már írtam korábban és a kínai medicináról is, illetve a Yin-yang alap felfogásáról is. Most kapcsoljunk haladó szintre. Minden betegség a yin vagy yang egyensúly megbomlásából ered, így yin vagy yang tünetre vezethető vissza. Ezek magukba foglalnak minden egyéb tünetcsoportot: Külső, Belső, Hőség (ezek yang) és Hideg, Belső és Elégtelenség (ezek pedig yin) tünetek. Pl. az erőteljes, üde arc yang, a fakó arc, erőtlenségre yin-re utal.

Példa gyanánt a fényes, yang a sötéthez képest, de alapvetően yin (tehát minden lehet yin és yang is, hiszen attól függ, hogy mihez viszonyítjuk éppen). A Víz (hideg természeténél fogva és folyik), így yin, a Tűz (meleg) pedig yang. A yin vagy a yang megerősödése magával vonja a másik meggyengülését.
De a kettő egyidejűleg is jelen lehet gyenge módon: pl. yin hiány kezdeti jelei a köhögés, éjszakai verejtékezés, a betegség krónikus volta, de ez a yang-ot is veszélyeztetheti, mely szintén elégtelenné válik és megjelenik a yang hiány pl. asztma, vagy spontán verejtékezés. A yin yang-gá alakulhat át és fordítva.

Pulzusvizsgálatnál: Felszínes, Nagy, Csúszós, Telt (yang) és Mély, Késleltetett, Kicsi, Érdes és Üres pulzus pedig (yin) természetű.
Gyógyszer, mely feladata a megtartás, leszállítás (yin), ellentétben amelyik feladata felszállítani, szétszórni (yang) természetű. Vese yang hiány pedig lehet a vizenyő jelenléte (ödéma).

 

 

Diagnózis

A diagnózist követi a terápia. Az öt elem elmélete alapján a legfontosabb szervek különféle elemekhez rendelhetőek, melyek egymásra hatnak oda-vissza. A szervek kölcsönös kapcsolatainak és tevékenységeinek rendellenes változásai visszatükröződnek az arc színében, pulzuson, étvágyban, beszédhangban (lásd pl. zöldes arc, savanyú íz preferálása, Drótszerű pulzus Máj betegségre utal stb.).

Qi (energia) szerepe

– hőszabályozás
– védelem
– ösztönzés
– szabályozás
– átalakító tevékenység

A három qi a legfontosabb: fogantatáskor kapott energia, égből, természetből nyert energia és a táplálékból nyert energia.

De alapvetően egyetlen qi létezik, mint a világegyetem alkotó eleme, ez mindennek a forrása. Ettől függetlenül beszélünk:

– yang qi-ről (működés),
– yin qi-ről (anyag), a szervek tekintetében pedig
– yang qi-ről (yang szervek, lás Fu) és
– yin qi-ről (yin szervek, Zang)

Létezik még:
– Jing qi (veleszületett és táplálék qi),
– Qing qi (természetben, levegőben),
– Yuan qi (veleszületett qi-ből jön létre),
– Zong qi (Tüdő qi, Lép és Gyomor qi-ből jön létre)

A Ying qi (Lép, Gyomor által feldolgozott qi-ből jön létre, azaz az élelmiszer qi-jének legtáplálóbb anyagai), Wei qi (védelmet biztosítja, de több szerepe van pl. fényt biztosít a bőrnek stb.), Zang-Fu qi (yin és yang szervek qi-je), Zheng qi (szervek összes qi-je).

 

Vér (xue) szerepe

– táplálás
– mentális tevékenység segítése

A Lép és Gyomor (yin és yang szerv) által átalakított tápanyagok esszenciájának gyümölcse a Vér.

Szív qi hajtóerő, Tüdő qi a szétoszlásért felel az egész testben, Lép qi hatására a Vér az edényekben marad, a Máj qi pedig a Vért tárolja és szükség szerint felszabadítja.

 

Szerves (Jin és Ye) folyadékok

A test összes élettani folyadékát magukba foglalják, exkréció (kiválasztás) pl. gyomornedv, ízületi nedv stb. A yin-hez tartoznak és a különféle táplálék esszenciái ezek a folyadékok. A Lép, Gyomor, Tüdő, Vese, Vékony- és Vastagbél, Hármas Melegítő Húgyhólyag is érintett a folyadékképzés és áramlás kapcsán.

Fontosabb szervek

Zang szervek a legfontosabbak: Szív, Máj, Lép, Vese, Tüdő
Fu (üreges) szervek: Vékonybél, Gyomor, Vastagbél, Húgyhólyag, Epehólyag, Hármas Melegítő

Pl. Vese feladatai:

– raktározza az esszenciát (Jing)
– uralja a vizet (test folyadékait)
– befogadja a qi-t

 

Példák a Vesével kapcsolatos tünetekre

A bő vizeletürítés, gyakori vizelés rossz átalakítási működés (Qi Hua), ami Elégtelen Vese qi-re utalhat. De a szellemi gyengeség, fájdalom és hideg deréktől (vese magassága) a térdig, impotencia, gyakori vizelés inkább Elégtelen Vese yang-ra utal. A szédülés, szemkáprázás, emlékezetvesztés, fülzúgás, gyenge derék inkább Elégtelen Vese yin-re utalhat. Ha a csontok gyengék és beszédelmaradást tapasztalunk, akkor Elégtelen Vese Jingről beszélünk.

 

12 szabályos csatorna

– 3 yin (kar)
– 3 yin (láb)
– 3 yang (kar)
– 3 yang (láb)

A yang csatornák a Fu szerveknek felelnek meg (végtag külső részén). A Zang szerveknek pedig a yin csatornák felelnek meg (végtag belső részén futnak). A fájdalom és a csatornák elhelyezkedése nagyon fontos. Sokszor akupunktúrában / akupresszúrában távolabbi pontot is kezelni kell pl. Tai Yang fejfájásnál a H-60 (Kunlun) kívül a Veb-3 (Houxi) is kezelik.

 

Máj problémával kapcsolatos tünetek közül

Máj qi pangás: depresszióig, sírásig fajuló rágódás, mely Hőséggé alakulhat.
Máj qi izgatottság: ingerlékeny, izgatott, szédülés, álmatlanság, süketség (itt nem a veséhez kötjük).

Pangó qi, Vér: szúró mellkasi fájdalom
Máj qi felszökik: orrvérzés, vérköpés
Elégtelen Lép qi: rossz étvágy, hasmenés, felfúvódás

A Vér nem táplálja az inakat: kézremegés (a remegést, görcsöt a Májhoz szokták kötni), izomrángás

Máj Vér Elégtelenség: szürkületi vakság, vörös, szemek, szemelferdülés

 

Betegségek felbukkanása

Tavasszal („tavaszi szél vizet áraszt”) a Szél betegségek a jellemzőek

Nyáron a Shu betegségek (nyári hőség): lásd szívbetegségek, mert a Szív nem szereti a meleget

Nyár végén, ősszel a Nedvesség betegségek a jellemzőek (yang Hőség csökken, a pára felmelegszik és felszáll, a víz qi-je felemelkedik)

Az ősz derekán a Szárazság (a levegő nedvesség- és víztartalma alacsony, az időjárás száraz) betegségek a jellemzőek pl. Belső Szárazság a túl bőséges széklet, fokozott verejtékezés, vizeletürítés

Télen pedig a Hideg betegségek bukkannak többnyire elő

Pl. az influenzát a Szél és Hideg támadás okozza, a hasmenést a Nedvesség és Hőség, a reumát a Szél, a Hideg és Nedvesség okozhatja. Magas láz, bőséges verejtékezés, aggódás, gyengeség a kánikula kórképei többek között.
Belső Nedvesség pl. lepedékes száj, étvágytalanság, mellkasi szorítás, hányinger stb. Külső Nedvesség pedig pl. ciklikus esti, délutáni láz, a verejtékezés a lázat nem csökkenti, végtagfájdalmak stb.

 

Érzelmek és a qi

– Düh (qi felszáll)
– Öröm (qi feloldódik)
– Bánat (qi csökken)
– Gondolat (qi összecsomósodik)
– Ijedtség (qi süllyed)

 

Jelentkezzen az online vagy személyes egyéni, öngyógyító, oktató konzultációra

Személyre szabott megoldás (keleti pszichológia és gyógyászat) már első alkalommal: érdekel a program

Keresztes Attila

Keresztes Attila, a cikkek írója

 

Cikk kategória (angol, magyar)

Attention

Please turn to your doctor with any psychological problems and for treatments. User’s and customer’s conditions and privacy policy valid for all visitors of our pages

 

AJÁNLOTT CIKKEK

A KERESENDŐ SZÖVEGET ITT KELL BEGÉPELNI ÉS UTÁNA ENTER-T NYOMNI

Privacy Policy Settings

google-analytics
akupunktúra, akupresszúrapszichoszomatika, lelki problémák testi tünetei, pszichológia, lélegygyógyászat