Természetes gyógymódok: diagnózis a kínai orvoslásban

 In kínai orvoslás, PSZICHOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETGYÓGYÁSZATI CIKKEK

Forrás: B. Auteroche – P. Navailh, Diagnózis a kínai orvoslásban

„Minden, ami belül van, a felszínen is megjelenik. A belső megismeréséhez meg kell figyelni a Külsőt.”

Zu Zheng Hen

A természetes gyógymódok, természetgyógyászat kapcsán újabb információkat szeretnék megosztani a nagyérdeművel a hagyományos kínai orvoslás (HKO) területéről, melynek egy része az akupunktúra, akupresszúra is.

Yin és yang és diagnózis felállítása

Nyelvdiagnózisról már írtam korábban és a kínai medicináról is, illetve a Yin-yang alap felfogásáról is. Most kapcsoljunk haladó szintre. Minden betegség a yin vagy yang egyensúly megbomlásából ered, így yin vagy yang tünetre vezethető vissza. Ezek magukba foglalnak minden egyéb tünetcsoportot: Külső, Belső, Hőség (ezek yang) és Hideg, Belső és Elégtelenség (ezek pedig yin) tünetek. Pl. az erőteljes, üde arc yang, a fakó arc, erőtlenségre yin-re utal.

Példa gyanánt a fényes, yang a sötéthez képest, de alapvetően yin (tehát minden lehet yin és yang is, hiszen attól függ, hogy mihez viszonyítjuk éppen). A Víz (hideg természeténél fogva és folyik), így yin, a Tűz (meleg) pedig yang. A yin vagy a yang megerősödése magával vonja a másik meggyengülését.
De a kettő egyidejűleg is jelen lehet gyenge módon: pl. yin hiány kezdeti jelei a köhögés, éjszakai verejtékezés, a betegség krónikus volta, de ez a yang-ot is veszélyeztetheti, mely szintén elégtelenné válik és megjelenik a yang hiány pl. asztma, vagy spontán verejtékezés. A yin yang-gá alakulhat át és fordítva.

Pulzusvizsgálatnál: Felszínes, Nagy, Csúszós, Telt (yang) és Mély, Késleltetett, Kicsi, Érdes és Üres pulzus pedig (yin) természetű.
Gyógyszer, mely feladata a megtartás, leszállítás (yin), ellentétben amelyik feladata felszállítani, szétszórni (yang) természetű. Vese yang hiány pedig lehet a vizenyő jelenléte (ödéma).

 

 

Diagnózis

A diagnózist követi a terápia. Az öt elem elmélete alapján a legfontosabb szervek különféle elemekhez rendelhetőek, melyek egymásra hatnak oda-vissza. A szervek kölcsönös kapcsolatainak és tevékenységeinek rendellenes változásai visszatükröződnek az arc színében, pulzuson, étvágyban, beszédhangban (lásd pl. zöldes arc, savanyú íz preferálása, Drótszerű pulzus Máj betegségre utal stb.).

Qi (energia) szerepe

– hőszabályozás
– védelem
– ösztönzés
– szabályozás
– átalakító tevékenység

A három qi a legfontosabb: fogantatáskor kapott energia, égből, természetből nyert energia és a táplálékból nyert energia.

De alapvetően egyetlen qi létezik, mint a világegyetem alkotó eleme, ez mindennek a forrása. Ettől függetlenül beszélünk:

– yang qi-ről (működés),
– yin qi-ről (anyag), a szervek tekintetében pedig
– yang qi-ről (yang szervek, lás Fu) és
– yin qi-ről (yin szervek, Zang)

Létezik még:
– Jing qi (veleszületett és táplálék qi),
– Qing qi (természetben, levegőben),
– Yuan qi (veleszületett qi-ből jön létre),
– Zong qi (Tüdő qi, Lép és Gyomor qi-ből jön létre)

A Ying qi (Lép, Gyomor által feldolgozott qi-ből jön létre, azaz az élelmiszer qi-jének legtáplálóbb anyagai), Wei qi (védelmet biztosítja, de több szerepe van pl. fényt biztosít a bőrnek stb.), Zang-Fu qi (yin és yang szervek qi-je), Zheng qi (szervek összes qi-je).

 

Vér (xue) szerepe

– táplálás
– mentális tevékenység segítése

A Lép és Gyomor (yin és yang szerv) által átalakított tápanyagok esszenciájának gyümölcse a Vér.

Szív qi hajtóerő, Tüdő qi a szétoszlásért felel az egész testben, Lép qi hatására a Vér az edényekben marad, a Máj qi pedig a Vért tárolja és szükség szerint felszabadítja.

 

Szerves (Jin és Ye) folyadékok

A test összes élettani folyadékát magukba foglalják, exkréció (kiválasztás) pl. gyomornedv, ízületi nedv stb. A yin-hez tartoznak és a különféle táplálék esszenciái ezek a folyadékok. A Lép, Gyomor, Tüdő, Vese, Vékony- és Vastagbél, Hármas Melegítő Húgyhólyag is érintett a folyadékképzés és áramlás kapcsán.

Fontosabb szervek

Zang szervek a legfontosabbak: Szív, Máj, Lép, Vese, Tüdő
Fu (üreges) szervek: Vékonybél, Gyomor, Vastagbél, Húgyhólyag, Epehólyag, Hármas Melegítő

Pl. Vese feladatai:

– raktározza az esszenciát (Jing)
– uralja a vizet (test folyadékait)
– befogadja a qi-t

 

Példák a Vesével kapcsolatos tünetekre

A bő vizeletürítés, gyakori vizelés rossz átalakítási működés (Qi Hua), ami Elégtelen Vese qi-re utalhat. De a szellemi gyengeség, fájdalom és hideg deréktől (vese magassága) a térdig, impotencia, gyakori vizelés inkább Elégtelen Vese yang-ra utal. A szédülés, szemkáprázás, emlékezetvesztés, fülzúgás, gyenge derék inkább Elégtelen Vese yin-re utalhat. Ha a csontok gyengék és beszédelmaradást tapasztalunk, akkor Elégtelen Vese Jingről beszélünk.

 

12 szabályos csatorna

– 3 yin (kar)
– 3 yin (láb)
– 3 yang (kar)
– 3 yang (láb)

A yang csatornák a Fu szerveknek felelnek meg (végtag külső részén). A Zang szerveknek pedig a yin csatornák felelnek meg (végtag belső részén futnak). A fájdalom és a csatornák elhelyezkedése nagyon fontos. Sokszor akupunktúrában / akupresszúrában távolabbi pontot is kezelni kell pl. Tai Yang fejfájásnál a H-60 (Kunlun) kívül a Veb-3 (Houxi) is kezelik.

 

Máj problémával kapcsolatos tünetek közül

Máj qi pangás: depresszióig, sírásig fajuló rágódás, mely Hőséggé alakulhat.
Máj qi izgatottság: ingerlékeny, izgatott, szédülés, álmatlanság, süketség (itt nem a veséhez kötjük).

Pangó qi, Vér: szúró mellkasi fájdalom
Máj qi felszökik: orrvérzés, vérköpés
Elégtelen Lép qi: rossz étvágy, hasmenés, felfúvódás

A Vér nem táplálja az inakat: kézremegés (a remegést, görcsöt a Májhoz szokták kötni), izomrángás

Máj Vér Elégtelenség: szürkületi vakság, vörös, szemek, szemelferdülés

 

Betegségek felbukkanása

Tavasszal („tavaszi szél vizet áraszt”) a Szél betegségek a jellemzőek

Nyáron a Shu betegségek (nyári hőség): lásd szívbetegségek, mert a Szív nem szereti a meleget

Nyár végén, ősszel a Nedvesség betegségek a jellemzőek (yang Hőség csökken, a pára felmelegszik és felszáll, a víz qi-je felemelkedik)

Az ősz derekán a Szárazság (a levegő nedvesség- és víztartalma alacsony, az időjárás száraz) betegségek a jellemzőek pl. Belső Szárazság a túl bőséges széklet, fokozott verejtékezés, vizeletürítés

Télen pedig a Hideg betegségek bukkannak többnyire elő

Pl. az influenzát a Szél és Hideg támadás okozza, a hasmenést a Nedvesség és Hőség, a reumát a Szél, a Hideg és Nedvesség okozhatja. Magas láz, bőséges verejtékezés, aggódás, gyengeség a kánikula kórképei többek között.
Belső Nedvesség pl. lepedékes száj, étvágytalanság, mellkasi szorítás, hányinger stb. Külső Nedvesség pedig pl. ciklikus esti, délutáni láz, a verejtékezés a lázat nem csökkenti, végtagfájdalmak stb.

 

Érzelmek és a qi

– Düh (qi felszáll)
– Öröm (qi feloldódik)
– Bánat (qi csökken)
– Gondolat (qi összecsomósodik)
– Ijedtség (qi süllyed)

 

Jelentkezzen az online vagy személyes (Bp. 3. ker. mellett) konzultációra

Személyre szabott megoldás már első alkalommal: kérem a konzultációt

Keresztes Attila

Keresztes Attila, a cikkek írója

 

AJÁNLOTT CIKKEK

A KERESENDŐ SZÖVEGET ITT KELL BEGÉPELNI ÉS UTÁNA ENTER-T NYOMNI

Privacy Policy Settings

google-analytics
akupunktúra, akupresszúrapszichoszomatika, lelki problémák testi tünetei, pszichológia, lélegygyógyászat