A független és komplex keleti medicina

 In Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek), kínai orvoslás

Megjelent: Pszichológia és Practicum

Jómagam 2000 óta foglalkozom a keleti pszichológia és gyógyászat kutatásával és eddig közel ötven online, illetve offline kiadványban publikáltam és rendszeresen adok tv, rádió interjút a témában. Megtiszteltetés számomra, hogy több száz köszönő levelet kaptam munkám elismeréseként az emberektől, akiket egymástól tanulva szolgálhattam. 

A nyugati orvostudományon (allopátia) kívül többféle független, komplex medicina létezik még. Ilyen a hagyományos tibeti orvoslás, az ayurvédikus orvoslás és a hagyományos kínai orvoslás (HKO). A több ezer éves kínai orvoslást méltán ismeri el a Magyar Tudományos Akadémia is.

A nyugati medicina problémái

A mai fejlett korban a laikus azt hinné, hogy a komputeres vizsgálatokkal szinte minden kiszűrhető az orvosi laborokban. Pedig az MR és CT 60-70 % pontosságú, a perforáló vakbél, pontosabban féregnyúlvány gyulladás (appendix vermiformis) sokszor a műtét alkalmával vehető észre pontosan és egy negyven éve alkoholizáló ember hasi ultrahangja is lehet negatív.

Ha ehhez még hozzávesszük, hogy előfordul, hogy nem tudjuk pontosan, hogy egy gyógyszer kiből mit vált ki a 40-50 egyéb hatással együtt, akkor felötlik bennünk egyfajta bizonytalanság. Hát, igen a gyógyítás nem könnyű feladat. És amíg nincs diagnózis, addig nincs terápia sem.

Sok páciens rohangál a betegségéről szóló latin anamnézisekkel egyik helyről a másikra, de hiába szól róla a lelet, egy kukkot sem ért belőle. Szeretne utánanézni az interneten, mert érdeklődik a dolog iránt és szeretné megérteni, de ezért lehet, hogy elmarasztaló szavakban lesz része. Pedig neki kell aktívan teljes életmódot váltania, hogy megszűnjön betegsége, de ezután demotivált lesz. Sok esetben az is zavarja a pácienseket, hogy az orvos többet tölt el a komputer előtt adminisztrációval foglalkozva, minthogy őt megvizsgálja.

Természetesen az orvosok erről nem tehetnek, hiszen meg kell felelniük a rendszernek, jogi irányelveknek és sokszor közel száz embert kezelniük nap, mint nap. Érthető, ha hamar megjelenik a burn-out szindróma (kiégés) mindezek után. Ráadásul sok ember nem követi utasításaikat és nem mond el mindent pontosan betegsége kapcsán.

 

A keleti és nyugati medicina különbözőségei

Kínában mindent yin (nőies) és yang (férfias) minőségre osztanak fel a tao filozófia alapján és a legrégebbi orvosi vonatkozású könyv is itt jelent meg legelőször. Mindig valamihez képest beszélünk a yin és yang minőségről, így bármi lehet yin és yang is.

Amíg a nyugati medicina ugyan elveszhet a részletekben, ám sok esetben nagyon precíz eredményekre jut, addig a keleti medicina egységben vizsgálja az embert és a harmóniára törekszik. Nem a tüneteket kezeli, hanem az egész embert. A nyugati medicina azonban egyszerre nagyon sok emberhez tud eljutni. E két tudomány nagyon jól kiegészítheti egymást, ahogyan a komputer technika és kínai orvostudomány egyesítésével dr. Voll német orvos megalkotta a diagnózisra és terápiára is alkalmas elektro-akupunkturás készüléket.

Keleten abból indulnak ki, hogy ellentétek alkotnak mindent, amik valójában nem is teljesen ellentétek csak az elme számára. Egy nap éjszakából és nappalból áll, vannak férfiak és nők, hideg és meleg és az agyféltekénk is két részre van osztva, melyet egy idegdúc köt össze. Nyugaton a tünetek alapján beskatulyázzuk az embert.

Keleten pedig tudják, hogy minél szélsőségesebb valamilyen folyamat, annál több lehet az esélye, hogy az ellenkezőjébe csap át. Gazdagból lehet szegény, egészségesből beteg és fordítva. Betegségeknél példának okáért előfordulhat, hogy egy betegség lázzal jár és mindemellett hidegrázást is tapasztalhatunk. Tehát a kínai medicinában a yin és yang egységére törekszenek. Így, aki beteg az keleten valójában egészséges, hiszen csak egy része betegedett meg és bármikor meggyógyulhat. Ám, ha valaki meghalt, akkor már egész biztosan nem fog tudni meggyógyulni és aki egészséges, az is bármikor megbetegedhet.

Keleten többnyire az embert elmére, testre és szellemre osztják fel. Nyugat ezzel szemben analizál és legfeljebb a részek összességeként tekint a különféle szerveinkre. Nem holonként – rész magába foglalja mikro szinten a makrót -, tekint az emberi testre. A test a zenekar és a zene a lélek, a keleti felfogás szerint. A szervek, mint a fogaskerekek, egymásra hatnak és, ha az egyik hangszerből más zene szól, az hat a többire is.

Ám sok esetben csak a tünetet kezeli a nyugati medicina, mert abból indul ki, hogy az emberi szervezet egy gépezet, melyben az alkatrészeket meg kell javítani külön-külön. Azonban ezeket egymástól elválasztva vizsgálják meg, így sok-sok szakágra van felosztva a nyugati orvostudomány. Egy terápia megszünteti a máj problémát, de ez kihathat a szívre később. Viszont erről már a kardiológus nem biztos, hogy tud, csak elkezdi kezelni a szívet. És hogyan is lenne ideje minden leletet újra átnézni és az összefüggéseken gondolkodnia?

A nyugati és keleti medicina találkozási pontjai

A HKO-ban pulzus és nyelv diagnózis, megfigyelés, kikérdezés és megszagolás alapján születik meg a diagnózis. Ha a kínai megközelítés alapján beszélünk a szervekről, akkor nagy betűkkel illetjük őket. A nyelvet megtekintve megállapítható a Vese, Húgyhólyag, Máj, Epehólyag, Gyomor, Lép, Tüdő, Szív állapota. A pulzus alapján szintén meg lehet állapítani a fenti szervek állapotát a Szívburokkal együtt és két hónap után azt is, ha egy hölgy várandós. A nyugati orvostudomány szintén jelentőséget tulajdonít a pulzusnak, illetve a lepedéket is olykor-olykor meg szokták vizsgálni a nyelven.

A szem alatt lévő ödémából nyugaton a vese, illetve kialvatlanság állapotára következtethetünk. Ez keleten is így van. Ennek a résznek a víztartalma ugyanis a legmagasabb az egész arcban. Ugyanakkor itt a legvékonyabb a bőr, és nincsenek benne faggyúmirigyek, így hát ez a rész nagyon érzékeny a szervezet vízháztartásának változásaira.

Ha a nyelv sárga lepedékkel terhelt, akkor yang, ha fehérrel, akkor többnyire yin többletről beszélhetünk. Ezen kívül vannak rák diagnosztikai akupunktúrás / akupresszúrás pontok is testünkön, melyből szintén levonhatunk következtetéseket.

A nyugati orvostudomány hatékony akut (yang) betegségek esetekben. Ám hosszantartó krónikus (yin) betegségek esetén a keleti medicina lehet nagyon eredményes. Hiszen a keleti medicina a prevencióra, megelőzésre helyezi a hangsúlyt és nem a kríziskezelésre. Ha nagyobb a baj, akkor hatékonyabb lehet a nyugati medicina, amíg a keleti medicina a megfelelő életminőség fontosságára, egészségfejlesztésre is felhívja a figyelmet és lágyabb, anyáskodó negatív mellékhatástól mentes megoldásokat kínál fel.
Nem ellenségként tekint például a baktériumokra, vírusokra.

A nyugati medicina azonban küzdelme során az antibiotikum bevezetését követően a szuperbacik felszaporodásának problematikáját okozta. A keleti felfogás nem küzd a dolgok ellen, hanem megpróbálja megérteni és humanisztikus módon rendezni azokat. A szervezet önműködő mechanizmusát támogatja, amely az allopátiáról is elmondható, mikor például a különféle gyógyszerek, vitaminok, infúzió stb. segítségével a szervezet keringését állítja a helyére.

A HKO a csontok problémájához a vesét rendeli. És, ha belegondolunk ez nem tűnik az allopátia szemszögéből sem teljesen elvetemült ötletnek, hiszen a vese a kalcium beállítódásáért is felel.

A HKO abból indul ki, hogy ha nem áramlik megfelelően az energia a testünkben, akkor blokkok jönnek létre az akupunktúrás pontokban és így rendellenesség üti fel a fejét. És általában többlet, vagy hiány keletkezik. Ez nem tűnik misztikusnak, hiszen energiaáramlás valóban megfigyelhető, hiszen a szív akciós áramát mérjük az EKG-val. Fontos, hogy a hiányt kívülről kell pótolni, hiszen hiába van egy kifogástalanul működő vízhálózatunk, ha nincs benne víz.

Az akupunktúráról (tűszúrásos eljárás), akupresszúráról (pontnyomás) mára már biztosan tudjuk, hogy hatékony hiszen a bőrből a gerincvelőbe tartó idegek és a gerincvelőből a belső szervek felé haladó idegek egy szakaszon együtt futnak (reflexív). Azonban ezt több ezer éve nem tudták, mégis alkalmazták, akkor még nem volt komputertechnika.

A HKO-ban a kutatások alapján bebizonyosodott, hogy a különféle folyamatok nemcsak idegi pályarendszerek , kapcsolatok, hanem az ingerület-továbbításban és a specifikus hatások létrejöttében szerepet játszó speciális anyagok, a neuropeptidek, opiátok, illetve más, pl. endogén cannabis származékok hatásmechanizmusára is kiterjednek.

 

A lelki és fizikai tünetek összhangja

A hirtelen lobbanékony, dühös embernek a „Máj tüze” okozza a problémát és magyarul is használatos a „rossz májú” ember kifejezése. Ha az ember nemcsak az adott szerv megtisztítását, hanem feltöltését is elvégzi, akkor saját maga tapasztalhatja ahogy ez az emóciók is megváltoznak. Így nem mentális, pszichológiai szinten rendezzük a lelki vonatkozású problémákat. A félelmet, illetve ijedtséget, melynek nincs tárgya a veséhez köthetjük. És, ha belegondolunk ijedős gyermekre szokott jellemző lenni a nocturna enuresis (éjszakai ágybavizelés).

A túlzott tépelődés, gondolkodás, rágódás a Léphez köthető, melynek yang szerve a Gyomor. És a pszichoszomatikában valóban a „meg nem emésztett” dolgokat a gyomorhoz kötjük, sőt Freud szerint ez a küzdőtér. A szomorúság, mely szélsőséges esetben akár az öngyilkosság gondolatát is létrehozhatja bennünk, a Tüdőhöz köthető, mely a Vastagbéllel áll kapcsolatban. A túlzott öröm, mikor valaki eszét veszti, a Szívhez, és a Vékonybélhez köthető.

Ha tovább finomítjuk a dolgokat, akkor egy tik neurotikus funkciózavar, vagy pszichogén tünetképződés alapján már tudjuk, hogy az illető a Fa fázisba, azaz Máj „kategóriába” tartozik az öt elem kapcsán. Főleg, ha repedezett köröm, spazmusok, görcsök, menstruációs zavar, tremor, kiszáradt szem stb. tünete is felüti a fejét az ő esetében. Így azonnal következtetni tudunk, hogy hol lehet a probléma.

Ezen kívül minden fontosabb szervhez meridiánok (energiacsatornák) kapcsolódnak, melynek van úgynevezett Mu (vészjelző) pontja, mely jelzi, ha az adott szervvel probléma van. Ezen kívül van forráspontja is, ahol ki tudjuk az adott energiát egyenlíteni. Tehát az illető megjelenése, beszéde, taglejtése, keringése alapján is le tudunk vonni következtetéseket. És ezen kívül a nyelv, pulzus diagnózis is rendelkezésre áll, valamint ki is kérdezhetjük a pácienst.

És a testről is számtalan dolog leolvasható. Mivel a talpon több, mint hetvenezer idegvégződés van, így a reflexológia segítségével vissza tudjuk ellenőrizni az adott szervek túl-, vagy alul működését is. Ezen kívül számtalan árulkodó jel áll rendelkezésre, például, hogy pontosan milyen ízt kíván, vagy kerül az illető, milyen szaga van – például a sok fehérje elfogyasztása ammónia szagot terjeszthet, a vese probléma pedig rothadt szagot terjeszt -, milyen környezeti tényezőktől óvakodik, illetve, hogy adott masszázsra erősödik, vagy enyhül a fájdalom (lásd többlet vagy hiány).

Ezáltal biztosra vehetjük, hogy egy komplex, sokrétű tudomány van a kezünkben, mely segítségével oki terápiát alkalmazhatunk és rengeteg ember segítségére lehetünk.

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

Cikk kategória (angol, magyar)

AJÁNLOTT CIKKEK
természetgyógyász diagnosztika, természetgyógyász diagnózis, kínai medicina, kínai medicina gyógyítása, akupunktúra történetegerincproblémák, kínai medicina, kínai gyógyászat, hagyományos kínai orvoslás