A hagyományos (ősi) kínai orvoslás (HKO) alapjai: jin és jang jelentése 4/1. rész

 In Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek), kínai orvoslás

Forrás: dr. Tamási József (szerk.) – Természetgyógyászati alapismeretek, és dr. Eőry Ajándok – A HKO alapjai, az ayurvéda és a kínai gyógyászat kapcsolódási pontjai, és Dr. prof. Zong-Xiang Zhu, Dr. Zhi-Gui Qiao – Élj száz évet egészségesen a „3-1-2” meridián gyakorlatokkal

A tao (HKO filozófiai alapja) nem abból indul ki, hogy valami jó vagy rossz (ami amúgy is relatív, viszonyítás kérdése) és, hogy Isten minket megleckéztet (nincs Istenkép), hanem, hogy minden negatív és pozitív pólusból épül fel és ezek sokszínűségéből jön létre. Ahogy a buddhizmusban minden Buddha, vagy más vallásban minden Isten, itt minden a tao, mert csak egy valóság van. Maga a létezés, mindenestül. Hiszen csak egy forrás van és abból ered minden forma, ami szintén a forrás része… Ha a kedves olvasó meditációs praxisában (melyről sokat írtam már) meglátta, hogy minden egy, akkor eltűnik ilyen értelemben a jó és rossz fogalomrendszere, jóllehet a butaságot és értelmetlen dolgot akkor is meglátjuk a játék színpadán az erőszakos kijavítási szándék nélkül… De ehhez véleményem szerint nem egy analitikus agyra (számítógépre), hanem a szívünkre van szükségünk. Ezt meg kell tapasztalnunk, különben csak egy papagáj maradunk, aki nem látta azt, amiről beszél.

[adrotate group=”4″]

A Magyar Tudományos Akadémia is elismeri ezt a tudományt az orvosi egyetemünkön oktatják lásd pl. dr. Eőry Ajándok, az angol képzésre érettségivel és sok-sok pénzzel (azt hiszem 1,6 M egy szemeszter) lehet jelentkezni. A világon azt hiszem hat ilyen egyetem létezik Kínán kívül, de tanfolyamok, szabad egyetemek is vannak hazánkban is. Pécsen külön intézet is nyílt a kínai kultúra képviseletére. Legalább ötezer éves tudomány, teljes gyógyító rendszer, mint az európai orvostudomány. A világon csak az egyik ága, az akupunktúra ismert a világon pedig jóval nagyobb tudományról van szó (gyógy-táplálkozástan, moxa, tai-csi, köpölyözés, gyógynövénytan, masszázs, qigong, lásd meridiángyakorlat). Lassan, tapasztalati úton fedezték fel a különböző pontokat a kínaiak és, aki a császárt gyógyította a sírban vele együtt temették el, ha meghalt. Kína hidegebb részein a moxát alkalmazták. A prevenció itt is nagy hangsúlyt kap. Filozófiai alapját a taoizmus adja.

 

Filozófiai alapja (jin és jang analógia)

A tao az útra, vezetésre, mondandóra utal. Az emberiséget az ég és a föld között élőnek tekinti, akiben összekeverednek ugyanezek az energiák. Az embernek egyensúlyban kell maradnia. Az a harmónia, hogy ez az összhang megmarad, ez maga az egészség, melyben minden szervnek szerepe van és meghibásodása kihat a többire is, lásd holisztikus felfogás lényegi mozzanata. Nem egy tünetet kezelünk, mely létrehozhat egy másikat, hanem az egész testet gyógyítjuk meg. A kínai számmisztika segít megérteni a legjobban ezt a fajta filozófiát. Ez alapján nem Isten, hozta létre a világot, hanem magától jött létre az őskáoszból. A tao a 0, és az hozza létre az életet az 1-et.

A világon minden folyamatos változásban van. A létnek két oldala a jin és jang (yin, yang), mely kiegészíti egymást és olykor-olykor átcsap egymás ellentétébe is. Ez a fejlődés. És őket hívjuk 1-nek és 2-nek. Így jön létre az élet a 3 a 10.000 lénnyel együtt. Semmi sem tisztán jin vagy jang, ahogyan a fény is kiegészíti egymást és egymásba fonódik. Anya (jin), apa (jang) megtermékenyüléskor, lásd DNS kettős spirálja. A tao a természet megfigyelésére és annak felfogására törekszik. Vallja, hogy az embernek a világ dolgainak természetes rendjébe ne avatkozzon bele és ezt a harmóniát fogjuk megtalálni a társadalomban is. Harmóniában élve a égi és földi világgal, változásokkal. A mérték és tartózkodással lehet a szeretet megteremteni. Egyébként a szellem nyugalmára hívta fel figyelmünket a megvilágosodott bölcs Lao-ce, gyönyörű költeményével.

[adrotate group=”6″]

Mindennek van belseje, alja (jin, mely befelé, lefelé, áramlik, zsugorodik, pihen) és külseje, teteje (jang, mely kifelé, felfelé áramlik, tágul, aktív). Ez a ritmus adja az életet, a nappal a jang, az éjszaka a jin. A fejen több a jang, mint a jin. Az energia gyorsabban kering, jang-abb, mint a vér, ami jin-ebb ezáltal.

A jin sötét, földi, befogadó, nő, anyag, mozdulatlan, rejtőzködő Hold, ősz, hideg, tél a jang pedig a világos, ég, energia, férfi, változás, nappal, tavasz, nyár.

Minden jin és jang tovább osztható további jin és jang részre, lásd hasonló a holon elmélethez (részekből összetevődő egész, mely szintén egyfajta egészet alkot, lásd Ken Wilber elmélete).

 

Az orvoslásban a jin és jang megjelenése a diszfunkció leírására

Jin

– gyengeség, elnehezülés
– lassan alakul ki, relatív
– hosszadalmas lefolyás
– cselekvésszegénység
– fázékony
– belső, hasi oldal, alsó testfél
– csontok, izmok, inak, vér, Zang-szervek (tüdő, lép, szív, vese, szívburok, máj)
– nyugalom, gyengeség

[adrotate group=”4″]

Jang

– túlműködés, könnyebbedés
– gyorsan alakul ki, tiszta tevékeny
– gyors lefolyás
– túl aktivitás
– védő jellegű
– külső, hátsó, felső testfél
– bőrfelszín, testszőrzet, Fu-szervek (gyomor, vastagbél, vékonybél, hármas melegítő, húgyhólyag, epehólyag és különleges Fu-szervek: agy, velő, csontok, erek, méh)
– nyugtalanság erő

A természetben és az emberi szervezetben is az egyik hirtelen átcsaphat a másikba. A jin-jang tanának finomítása az öt elem leírása. A jin felel meg az indiai purusa (víz) elemének, mely az élet megtartója. A jang pedig a prakriti az indiai kúlturközegben, a tűz (agni). Ez mozgatja ki a jin-t és hozza létre az állandó változást, mozgást. Ez a két erő egymást szabályozza, egymásra szükségük van… Ha az egyik nő, a másik csökken…

 

Egyensúlyzavar

Jang többlet

– magabiztosság, agresszív, ingerlékeny
– erős szövetek, jó izomtónus
– meleg bőr, pirospozsgás
– ragyogó, élénk szemek, normál vagy fokozott anyagcsere
– jobb pulzus erősebb, mint a bal, felszínes erősebb, mint a mély, a perifériás erősebb, mint a centrális
– erős fizikai megnyilvánulás, jó állóképesség
– magas láz, görcsök, hirtelen fellépő akut betegség iránti hajlam
– ha az arcon jang többlet van (melegebb, mint a lábak)
– ha az alsó testen jang többlet van (melegebbek a lábak, mint az arc)

[adrotate group=”6″]

Jin többlet

– kedvetlen, közömbös, passzív viselkedés
– szomorú, bátortalan
– gyenge izomtónus, petyhüdt szövetek
– sápadt, hideg bőr
– kifejezéstelen arc, fényvesztett szemek
– kevés gesztikuláció
– gyors kifáradás (szellemileg és fizikailag is)
– renyhe keringés
– aluszékonyság, lassul anyagcsere
– idült állapotok, lassú lefolyású betegségek
– jin többlet, alsó testen (meleg arc, kézhez képest nagyon hideg lábak)
– jin többlet a felső testen (sápadtság, kéz hidegebb, mint a láb)

—–

—-
2. rész

 

Keresztes Attila

Keresztes Attila, a cikkek írója

2005 óta foglalkozom emberekkel, ötvözve a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával, orvosi szaklapokban publikálok, 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keleti és nyugati medicina). 350+ a nyilvános ajánlások száma a honlapon. Egészséges embereknek tartok egyéni konzultációt integrált önfejlesztéssel és csoportos önfejlesztést gyors felismerésekkel, különleges, lényegre törő gyakorlati módszerek segítségével.

Belekóstolnál?

 

 

Cikk kategória (angol, magyar)

Attention

I’m not a psychologist or a doctor, I do not have a degree in science, what I do have is an individual attitude to life I have given interviews and published articles … So this is not a psychological treatment and not a cure! Please turn to your doctor with any psychological problems and for treatments. User’s and customer’s conditions and privacy policy valid for all visitors of our pages

AJÁNLOTT CIKKEK
tibeti népi, ősoi gyógymodok, termeszetgyógyászat5 elem, 3-as melegítő