Szív-szútra (Mahá pradzsnyá páramitá hridaja) – mahajána buddhizmus, szútrák, buddhizmus lényege, tanítások, tanok

 In buddhizmus és pszichológia, Pszichológia, medicina és egyéb (cikkek)

Forrás: Seung Sahn, a zen iránytűje

A hinajána és mahajána buddhizmusról, szútrákról már írtam korábban és a Gyémánt-szútráról is

A kereszténység és a buddhizmus találkozása (Ázsiában) és ágazatai, ágazatok: hinajána és mahajána buddhizmus

A mahajána buddhizmus és szútrák lényege, mely 6 fő pontból áll – Laár András buddhista pap

Az igazság egy: mahajána buddhizmus, mahajána szútrák, a buddhizmus lényege, buddhista tanok, buddhista tanítások és a Gyémánt-szútra

mahajána buddhizmus, mahajána szútrák, buddhizmus lényege, buddhista tanítások, buddhista tanok, Szív-szútra


A Szív-szútra jelentése, a buddhizmus lényege

A Szív-szútra 270 kínai karakterrel tartalmazza a mahajána buddhizmus lényegét. Benne van a Gyémánt-szútra, az Avatamszaka-szútra és a Lótusz-szútra lényege is. A 84.000 szútra jelentését (lásd buddhista tanok) tartalmazza tehát a Szív-szútra, amit a mahajána és a zen templomokban naponta kétszer kántálják őket.
A mahá, a nagyra, hatalmasra utal, a pradzsnyá a bölcsességre, a páramitá azt fejezi ki, hogy „túl megy valamin”, tökéletesít, a hridaja pedig a szív-et jelenti.

De mi az, ami hatalmas? A világegyetem? Nem, az elme ami mindezt felfogja… Erre az elmére utal a Szív-szútra. Mint tudjuk a buddhizmus abból indul ki, hogy mindenhol szenvedés van, hiszen arra törekszünk, hogy azzá váljunk ami beteljesíti az életünket, vagy hogy mások elismerjenek minket. Ha keményen küzdve elérjük ezeket a célokat, akkor sem tudjuk megtartani mindezt. Ez szenvedést szül számunkra. De ez csupán az elmében létezik, mely így tűnik valóságosnak… Ám ennek nincs független létezése. Ezt kell felismernünk. De gondolkodással nem lehet az elmét megtalálni, ezért ehelyett el kell vágnunk a gondolkodást… Ebben segíthet pl. a meditáció.

Az 5 illuzórikus szkandha

Az ÉN-tudat létrehozza a forma, érzés, észlelés, késztetés, tudat 5 szkandháját (halom). És ezeknek a mentális energiáknak a „halmai” folyton megváltoznak. Ehhez az 5 szkandhához ragaszkodunk, ami folyton megváltozik, így mindig szenvedünk… Azt hisszük ez és az Én a valóságos, mely létrehozza szenvedésünket a buddhista tanok szerint. De a szkandhák a buddhizmus szerint üresek. De akkor hol a szenvedés? Akkor lesz szenvedés, ha az 5 szkandhával azonosulunk…

 

A forma üresség, az üresség forma – buddhista tanítások, buddhista tanok

Ha pl. az előttünk lévő széket felgyújtjuk, pár perc alatt hamu lesz belőle. Utána azt szétfújja a szél… Ami előtte stabilnak tűnt, már szinte nem is létezik. Minden az ürességből bukkan fel és oda is tér vissza. Nincsenek állandó dolgok, csak a tér állandó. És sok esetben másoknak is ártunk, hogy ezeket az üres, múlékony dolgokat keressük, lásd pénz, hírnév, kapcsolatok, dekoratív kinézet stb. Bármit megszerezni és megtartani a buddhizmus szerint: téveszme. De vajon mit akarunk ebben a pillanatban, most? Ez határozza meg az elménket. Ha nem ragaszkodunk, névhez, formához akkor szabadok vagyunk. Ha nem vagyunk a gondolkodáshoz tapadva, akkor meditációra sincs szükségünk. Lásd a bölcs advaita tanításokat.

De mi azonosulva az elmével keressük a megfelelő módszert, ahelyett, hogy az ebben a pillanatban lejátszódó hangulatok, érzések, gondolatok elé mennénk megkérdőjelezve őket. Így nem jön létre a hamis ÉN-tudat sem és az ezzel kapcsolatos hangulatok sem születnek meg bennünk. Ezt hívta Seung Sahn zen mester a „nem-tudó” állapotnak. Tehát nem egy kis kanállal merjük ki a vizet az óceánból egy kádba, hogy megfürödhessünk benne, hanem azonnal beugrunk az óceánba és már benne is vagyunk… És jószerivel semmit nem kell tennünk… Csak egy finom tudatváltás.

 

Nincs keletkezés, elmúlás, tisztátalanság, tisztaság

A „nem” szócskát sokat használja a Szív-szútra. Erről a Védanták ősi bölcsessége a „neti-neti” (sem ez, sem az) jut eszembe. Ugyanis mikor a meditáció elmélyül és még felbukkannak gondolatok, érzések, könnyen belekapaszkodhatunk. Így megállunk azon a szinten. És a hatalmas, végtelenséget valójában csak tagadva lehet leírni, hogy mi nem az… Mert, amint valamit le tudunk írni, már elvesztettük a lényeget, hiszen kell lennie egy tanúnak, aki mindezt – amit leírtunk -, észleli. Visszatérve a Szív-szútrára, a tisztaság és tisztátalanság, mind minőségek, melyeket gondolkodásunk hoz létre. Az igaz természetünk azonban nyugodt és üres. Azonos a világ Egyetemmel, így hogyan növekedhetne, vagy csökkenhetne. Ám mi egy kis ÉN-nel azonosulunk megfeledkezve minderről.

 

Minden dharma üres, nincs észlelés, nincs elérés

Hogyan lehet a dharma üres, mikor maga a szó is üres? Az csak egy gondolat… Ha nincs semmi, hogyan tudnám ezt felismerni? Nincs mélység s magasság… Erről a kínai bölcs, Lao-ce jut eszembe (Tao Te King, az Út és Erény könyve, Weöres Sándor fordításában):

„Az út, mely szóba-fogható,
nem az öröktől-való;
a szó, mely rája-mondható,
nem az örök szó.
Ha neve nincs: ég s föld alapja;
ha neve van: minden dolgok anyja.
Ezért:
aki vágytalan,
a nagy titkot megfejtheti;
de ha vágya van,
csak a dolgokat szemlélheti.”

„Az út üres, de működését abba sose hagyja.”

„Mikor a szépet megismerik,
felbukkan a rút is;
mikor a jót megismerik,
felbukkan a rossz is.
Lét és nemlét szüli egymást,
nehéz és könnyű megalkotja egymást,
hosszú és rövid alakítja egymást,
magas es mély kulcsolja egymást,
sok hang összeolvasztja egymást,
korábbi s későbbi követi egymást.
Ezért a bölcs
sürgés nélkül működik,
szó nélkül tanít,
nézi az áramlást és hagyja, nem erőlködik,
alkot, de művét nem birtokolja,
cselekszik, de nem ragaszkodik,
beteljesült művét nem félti,
s mert magának nem őrzi,
el se veszíti.”

Így a gondolkodás és vágyak hozzák létre a szenvedésünket… Hogy nincs mit elérni, ez látszólag üti a 4 nemes igazságot a buddhizmusban, miszerint van szenvedés, melynek van oka, van megszüntetése, és oda vezető út is. A mahajána buddhizmus ezért a nirvánán (hinajána buddhizmus célja) túlmegy…

Felül nem múlható tökéletes megvilágosodás (anuttara szamjak szambódhi)

Ez maga az igazság, mely nem az élet, nem a halál, hanem maga a végtelen üresség. A nirvána maga az öröm és boldogság… Az üresség kezdeti megtapasztalását így arra kell használnunk, hogy elérjük az igazságot. Ezáltal üres elmével visszatükrözzük mindent, úgy ahogy van. Ez a mahajána és a bódhiszattva út lényege.

Gaté, gaté, parágaté, paraszamgaté, bódhi szváhá

Ezt úgy lehetne lefordítani, hogy: „Átment, átment , átment a túlsó partra.” Erre utal a mantra, a cselekvésre… A buddha tudat, mely anuttara szamjak szambódhi, azaz felülmúlhatatlan, tökéletes megvilágosodást ér el. Ez az igazság elérése. Ezen a világon így a bódhiszattva cselekedet segít. Így éri el a megvilágosodott, hogy ez a tudatállapot a világban is működjön. Tehát a Szív-szútra először megmutatja az ellentétvilágot, utána az Abszolútum-világot és végül elvezet minket a teljes világhoz. Az ellentétvilág, miszerint a forma üresség, az üresség forma… Az Abszolútum világa pedig a „nincs forma, nincs üresség világa” kifejezéssel nyilvánul meg. A teljes világ pedig az anuttara szamjak szambódhi által, vagyis, hogy az igazság éppúgy létezik, ahogy van… Ám ezt az igazságot más lények javára kell fordítani. Utána cselekvésre jogosít fel a Szív-szútra: „parágaté” és szeretetre, részvétre utal a bódhiszattva út. Aki a pillanatban együtt cselekszik – azaz a jelenben él-, ott a béke magától bukkan fel. Ezt régen mondóka formájában úgy tanultuk, hogy „aki nem lép egy-szerre, nem kap rétest estére…”

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

20 év munka, több, mint 800 cikk (köztük van több 30 oldalas írás is), mely letesztelt, gyakorlati megoldásokon alapszik. Segítesz egy nemes ügyben, hogy minél több embernek segíthessünk megtartva az objektivitást?

Cikk kategória (angol, magyar)

keresés

AJÁNLOTT CIKKEK
nyújtógyakorlat, teniszkönyökbuddhista szútrák