Ayurvéda, ebből alakult ki minden orvostudományi irányzat: a táplálkozásról 2/1.

Forrás: Pál Tamás és Dr. Pál Dániel előadásai (Maharishi Ayurvéda)

Mi is az az ayurvéda?

Az ayurvédáról már írtam korábban. Az ayurvéda az élet tudománya. A legősibb orvostudomány, szelíd gyógymód (természetes, kellemes, lágy megoldások). Hippokratész (modern orvostudomány atyja) is ayurvédát tanult. Nem tüneteket kezel, hanem az egyensúlyt állítja helyre bennünk az ayurvéda tudománya, mely egyfajta életmód. Nem a betegségre koncentrál (nyugati orvostudomány), hanem az egészségre és ezt a tudatot erősíti fel, nem pedig a negatív dolgokat magnifikálja (nagyítja fel).

Több ezer éves tudásról van szó, mely nem divatként pár évig felkapott dolgot takar, hanem kikristályosodott, letesztelt, esszenciális tudást. Személyre szabott terápiával szolgál. Az ayurvéda szerint a test a tudat kivetülése. A valódi gyógyuláshoz idő kell, a gyógyszerek általában gyorsabban hatnak, de csak a tüneteket kezelik, nyomják el (tisztelet a kivételnek)… A táplálkozáson kívül magába foglalja a tisztítókúrákat, a jóga tudományát is és a meditációt is.

Tridósa

Háromféle minőség hoz létre minket más-más arányban, így az első lépés, hogy kiderítjük, hogy melyik kategóriába tartozunk. Konzultáció alkalmával mindig meg szoktuk ezt beszélni az ügyfelekkel. Ezután azonnal tudni fogjuk, hogy milyen étel orvosság és milyen étel méreg a számunkra, mit érdemes erősíteni, mire figyeljünk pl. betegségek, egészség és sport kapcsán stb. Így lesz személyre szabott az ayurvéda. Lesz egy pontos leírás önmagunkhoz. Nagy vonalakban:

– Váta: általában nagyon vékony testalkat, lehet magas vagy alacsony: új ötletek, lelkesedés, szeszélyesség jellemzi, rendszertelenség, bőbeszédűség jellemzi. Édes, savanyú, sós ízekre van szükségük. A váta vezérli az idegrendszert, ez a dósák királya, mert a többi dósát is irányítja. Idegekre hat, kiürítő funkciók (folyadékok) tartoznak ide többek között.

– Pitta: nem szereti a meleget, külsőleg közepes magasságú és testalkatú, gyors mozgású, tüzes, vezető típus, ha elcsúszik akkor düh jellemzi cselekedeteit. Emésztés, bőrrel kapcsolatos dolgok, epe, máj tartozik ide főként.

– Kapha (ejtsd kafa): hízásra alkalmas, lassú mozgású, egyenes, őszinte, nyugodt természetű, nehezen változt, de kitartó. Olajozza az ízületet, felépíti a testet, védelmi funkciók (agyvíz, szívburok stb.), beburkol, véd…

Váta (éter és levegő) a mozgás, kiürítés, az idegrendszer, Pitta (emésztés, tűz, víz, máj, epe, lép, bőr, szem, éles elméjűség), Kapha (víz és föld): felépíti a testünket, olajozza az ízületeinket. A hagyományos kínai orvoslás a szemmel kapcsolatos problémákat a Májhoz köti.

A 3 minőség zavara nagy vonalakban

Ősz (nedves, hűvös, ködös) = kapha minőség
Évszakváltás (mozgás, változás) = váta minőség
Nyár = Pitta minőség

Pl. megfázás, köhögés = váta és kapha dósa zavara

Ha a váta kibillen = ingerültség, böfögés, puffadás, gázosodás, memória zavar, figyelemzavar, hideg kéz és láb, félelem, alvászavar, gondolkozás, szétszórtság jellemez minket.

Így elég általánosnak tűnik mindez, de könyveket megtöltve lehetne beszélni egy dósáról. És a dósák keverednek egymással, így akár egyszerre kettő, vagy három dósa is bennünk lehet ugyanolyan arányban, bár ez elég ritka. Százalék pontosan meghatározhatjuk a bennünk lévő dósa arányát, mely egész életünkben kitart.

Táplálkozási alapok az ayurvédában (általános ismeretek)

Mikrót lehetőleg ne használjunk, mely halott élelmiszert teremt. Reggel használjunk nyelvkaparót (akár kanalat, a fogkefe nem elég). Ezután egy evőkanál szezámmag olajjal pár percig a szánkban (megrágva azt) a méreganyagokat eltávolíthatjuk. Ezt kövesse a fogmosás.

Ne együnk két és három napos ételt (aznap mikor megfőztük fogyasszuk el az ételt). Ha étel után 1-2 órával éhesek vagyunk, akkor elég innunk, mert valójában folyadékra van szükségünk. Hideget soha ne együnk és ne igyunk. Tönkre teszi az Agni-t (emésztőtüzet) és a szívre is ártalmas, a gyomrot is sokkolja…

Ha reggel fél órán belül nem érzünk éhséget, akkor egyensúlytalanság van. Ilyenkor áma (méreg) van a szervezetben (tűzet kell felerősíteni).

Nem jó folyton nyers dolgokat enni. És hiába eszem minőségi dolgokat, ha nem tudom megemészteni vagy nem vagyok boldog… A párolással, főzéssel csökken pl. a vitamin stb. mennyisége az ételből, de amúgy is nagyon kevesen tudják megemészteni azt teljes mértékben.

A nyugati medicina is kimondja, hogy az enzimek – melyek segítenek lebontani a tápanyagot, és más kémiai folyamatokban is részt vesznek -, hatékony működésük kapcsán nagyon meghatározó, hogy milyen hőmérsékletű a szervezet, a ph érték, vegyhatás stb. , lásd élettan…

A zöldség és gyümölcs együtt méreganyagot hoz létre a szervezetünkben. Szóját, húst, tojást, savanyított tejterméket (ha nem akarjuk elhagyni) csak délben együnk (akkor van elég Agni tűz hozzá, hogy meg tudjuk emészteni). A hagyományos kínai orvoslás ezzel szemben, a szervóra alapján a reggel-t jelöli meg az „emésztés tüzének”.

Házi sajtot, túró-t délben jó enni módjával (pittának problémát okoz, mert a savat felnyomja). A hideget forrót ne keverjük össze pl. forrót jégkockával. Ez egy zavaró rezgést hoz létre. Megoldás: rakjuk egy másik tálba, amiben hideg víz van és így közvetett módon lehűthetjük.

A cikk második, utolsó része itt található meg: ayurvéda táplálkozás (2.)