A mantrameditáció használata egy hiteles himalájai jógi segítségével 2/2.

A cikk első része itt érhető el 2/1. rész: a mantrameditáció használata egy hiteles himalájai jógi segítségével 1. 

Engedjük megnyugodni, lelassulni a légzésünket, majd hagyjuk, hogy tudatunk meghallja a mantránkat. Mindig kérjük szakember segítségét mielőtt meditálunk. Egyes állapotokban pl. a pszichológia károsnak tartja a meditációt pl. skizofrén személyiségszerveződés esetén.

Hagyjuk, hogy a mantra önmagát ismételje meg… Ha jönnek gondolatok, asszociációs láncok, megoldás lehet, hogy megfigyeljük ítélkezés nélkül, majd térjünk ide vissza a mantrára. Ha felmerül a gondolat, ne kezdjünk el izmozni rajta. Csak vegyük tudomásul és térjünk vissza a mantrához.

Idővel túllépünk a légzésen. Suma Ching Hai mindig azt mondta, hogy nem érdemes csak légzés meditációt gyakorolni, mert az utolsó lélegzetünk után összezavarodhatunk a test halálakor.

A meditációval a nyugalomnak, békének kell megjelennie és elmélyülnie és nem különleges fényhatásoknak vagy egyéb dolgoknak…

Légzés, elme, érzések összefüggései

Először a testünket nyugtatjuk meg és utána végezzük a légzőtechnikákat. A prána a testet és tudatot összekötő energiaegység, mely a légzés segítségével történik meg. Ha felmerül egy feszült érzés bennünk, vizsgáljuk meg a légzésünket, hogy hogyan változott meg, így tudni fogjuk milyen hatással van az az érzelem a testünkre. A légzés mindig aktuális tudatállapotukat tükrözi.

4 rendellenesség a légzésben

– akadozó légzés
– túl nagy szünet a légzések között
– hangos légzés
– felszínes légzés

Ezeket meg kell szüntetnünk a mély meditáció érdekében. Mindig a tudat mozdul először és utána a test. Minél szétszórtabb a tudat, annál többet mozog feleslegesen a test is.

Fontos lépések

Meditációban a testhelyzet megalapozása után, megfigyeljük a légzés milyenségét, egyenletességét, testi eredetének látszólagos helyét és végül a ritmusát.

Egyenes gerinccel tudunk rekeszizom légzést végrehajtani (has emelkedik, nem a mellkas, lásd savászanában automatikusan és 3-5 kg súllyal a rekeszizomzatot is erősíthetjük ilyenkor), ami szükséges. Ha pedig megzavarjuk a légzésünket, akkor a tudatunkat is felizgatjuk.

Számolhatjuk a ki- és belégzések hosszá, hogy egyforma legyen. Jó módszer tartályként elképzelve magunkat a talpunkig kilélegezni, majd a fejünk búbjáig belélegezni. Hagyjuk szabadon áramolni a levegőt, különben a szívünknek is árthatunk. Természetesen lélegezzünk hangtalanul. Ha ezt sikerült elérni, akkor jöhet a meditáció.

Energiát adó légzés és a pránajáma

A kilégzés ideje kétszerese a belégzési időnek (2:1 arány).

Nádik (csatornák) a testi idegek kifinomultabb megfelelői. Több ezer van belőlük, a legfontosabbak:

– szusumna (központi csatorna, gerincoszloppal párhuzamosan fut)
– ida (bal orrlyukban végződik)
– pingala (jobb orrlyukban végződik)

Felváltva áramlik az energia az idában és pingalában, kb. 1-2 óránként váltva egymást (tattvák, azaz kifinomult elemek hol egyik, hol másik oldalon erősebbek). Ha orrunk elé tesszük a tenyerünket és lassan kilélegzünk, akkor el tudjuk dönteni, hogy éppen melyik a domináns (vagy helyezzünk tükröt elé és a páralecsapódás nagyságát figyeljük meg). Érdemes jógában a váltott orrlyukú légzést gyakorolni.

Ha meditációban a zárt orrlyukra figyelünk, magától „megnyílik”. Haladó technika, hogy a gerinc mentén felfelé (tejfehér színű) belégzést és a fejtetőtől visszafelé a medence aljáig kilélegzünk.

A szusumna felébresztésére a két orrlyuk közötti részre fókuszálunk belégzésnél (így ugyanannyi levegőt szívunk be a két orrlyukunkkal). Ez a szandhja (Nap és Hold egyesülése). Ez egy különleges gyakorlat krija, mely örömteli állapotot hoz el számunkra.

A légzőgyakorlatok önmagukban nem elegek, mert túl kell lépni az adhikárinak a tudatos, sőt a tudattalan énen is Swami Rama szerint.

Swami Rama is a mindeden túli csendben látja a valódi mélységet, mely emberi testen, életmódon túl van…

Zene és meditáció

Osho nem talált kivetnivalót abban, ha zene szólt a meditáció alatt, sőt szerte szépen kiegészíti azt. Swami Rama azonban azt mondja, hogy az külső inger és elviheti a figyelmet kifelé…