Az álmok, és tudatállapotok sokszínűsége a különféle kultúrákban

 In meditációk és tudatállapotok, PSZICHOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETGYÓGYÁSZATI CIKKEK

Ezek a cikkek sajátságos életszemléletemről szólnak, kérem ne tekintse őket szakpszichológiai írásoknak.

Forrás: Szintézis Szabadegyetem: Paulinyi Tamás, Nógrádi Csilla

A tudatos álomról már írtam korábban: Az álom jelentése és néhány gyakorlat, mely segítségével bármit álmodhatunk vagy tanulhatunk, meditálhatunk, kapcsolatba léphetünk elhalálozott szeretteinkkel az álom irányítással – álom fejtés, mi az álom világ, álom jelentések, álom munka, tudatos álom, meditáció

Érdekes, hogy a pszichológia és parapszichológia nagyjából egyidős és egy tőről fakad, hiszen régen nem annyira különítették el a kettőt egymástól és parapszichológia alatt természetesen nem valami ködös varázslatot értünk. Az intuícióra való hajlam pedig mindannyiunkban benne van, és ez fejleszthető (lásd pl. agykontroll technikák). A módosult tudatállapot (hipnózis) lényege pedig az, hogy egy pontra fókuszálva a figyelmünk nem kalandozik össze-vissza. Ilyenkor lecsendesedik az elme és többet láthatunk a valóságból.

[adrotate group=”4″]

És a spirituális világban nem az a csoda, hogy néha ráérzünk egy-egy dologra, hanem, hogy tiszta tudatként hogyhogy nem ez az alap megközelítésünk és hogyan hihetjük el, hogy csak egy testbe zárt pici tudat vagyunk? Ez a legnagyobb „hipnózis” a bölcsek szerint, ebben a parányi én-ben hinni folyamatosan… És persze, hogy ezzel ne kelljen szembesülnünk racionalizálunk. De ne feledjük, a meditáció segít, hogy kilépjünk a korlátozott én-tudatból és rálássunk arra, amire nem tudunk úgy rálátni, ha nem lépünk ki ebből az állapotból.

Tudatállapotok, álomvilág

A különféle tudatállapotokról nagyon sok pontos leírást találhatunk a buddhizmusban és a vallások részletes leírásaiban. Pl. a tibetiek nemcsak a halál utáni Bardóról beszélnek, hanem külön van Bardója a dühnek, nyugalomnak stb. Tehát a módosult tudatállapototokat nap, mint nap megéljük, legyen szó álomról, kisebb révülésről stb.

[adrotate group=”6″]

A Bibliában pedig az álmok jelentőségéről i olvashatunk, lásd fáraó történetek, mikor egy szolga fejti meg a fáraók álmát, mert a tudósok nem tudják ezt megtenni. De ugyanerről szól Nabukodonozor lidérces álmai, vagy a magyar hitvilágban Emese álmai. Az álmok üzenete a sámánvilágban nagyon fontos volt. Előre megálmodtunk dolgokat (lásd parapszichológiában prekogníció), félelmeinkkel szembe néztünk, és gyógyítottunk is általa (gondoljunk Aszklépiosz templomára). A híres kémikus Kekulé is megálmodta az egymásba harapó kígyó segítségével a megfelelő képletet, mely kutatásához szolgált megfelelő alapot. És az agykontroll (kognitív pszichológiai megközelítések) tanítja is, hogy hogyan kell megálmodnunk a megoldást egy probléma, vagy kérdés kapcsán.

Ezen kívül beavatásként is szolgált az álom, pl. a sámánok, indiánok gyermekeit nem arra ösztökélték, hogy vegyenek be nyugtatót, ha félelmeteset álmodnak, hanem hogy nézzenek vele szembe, mert az értük van (tudattalanunk kivetülése). Így jutottak életük egyik szakaszából a másikba. Konkrétan a Szenoi törzs erről volt híres. Ők megbeszélték az álmokat, és, ha pl. azt álmodta valaki, hogy ezt vagy azt kellene a törzs tagjainak megfőznie, akkor ő azt meg is tette. A tibeti álomjógában is használják a tiszta fényt, de a gyógyítás is előtérbe kerül ebben a megközelítésben.

[adrotate group=”4″]

Gondoljunk bele, álomban egy mélyebb tudatállapotban vagyunk (alfa, théta, delta) és sok hasznos infóhoz juthatunk, persze ez nem jelenti azt, hogy mindent teljesen komolyan kell vennünk, hiszen sokszor egy feszültség elengedésének funkcióját tölti be az álom, és ilyenkor újra látjuk a megélt képsorokat, ami nem azt jelenti, hogy újra meg kellene élnünk azt…
Tehát a hamis álmokról a hinduk is sokat beszéltek, mikor olyan túl sok pompával rendelkező kaput látunk, mely hamiskás hatású. Ők azt mondták, hogy azon a kapunk kell bemenni, mely sokkal egyszerűbben néz ki és akkor az álom valódiak lesznek.

A pszichózis és álom azonos tünetei közül

– nincs csodálkozás
– nincs erkölcs, bármit meg lehet tenni
– torzított észlelés
– vágyak azonnali kifejezése, szűrők nélkül

Van olyan klinikai szakpszichológus, aki terápiájában pl. egy vízzel kapcsolatos fóbiánál, ingerelárasztással a pácienssel megálmodtatja, hogy víz alatt van.

[adrotate group=”6″]

 

Keresztes Attila

Keresztes Attila, bölcsész, a cikkek írója. 2005 óta foglalkozom emberekkel, orvosi szaklapokban publikálok legújabb felfedezéseimről, 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (nyugati és keleti medicina). 300+ a nyilvános ajánlások száma a honlapon.

De nem vagyok pszichológus, sem orvos és nem rendelkezem tudományos fokozatokkal. Nem gyógyítók, nem tartok pszichológiai kezelést! Oktatással foglalkozom.

Iratkozz fel most!

Akciók, izgalmas előadások, online és offline programok és könyvek, cikkek egy helyen

Cikk kategória (angol, magyar)

Attention

I’m not a psychologist or a doctor, I do not have a degree in science, what I do have is an individual attitude to life I have given interviews and published articles … So this is not a psychological treatment and not a cure! Please turn to your doctor with any psychological problems and for treatments. User’s and customer’s conditions and privacy policy valid for all visitors of our pages

AJÁNLOTT CIKKEK

A KERESENDŐ SZÖVEGET ITT KELL BEGÉPELNI ÉS UTÁNA ENTER-T NYOMNI

a divat pszichológiájaa tudat működése