A félelem, a szorongás a világban vagy bennünk van? – megkérdeztük a cápasimogatót, kísértő félelem nélkül

 In Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek), szorongás

Vajon a helyzettől függ, hogy hogyan érezzük magunkat vagy pedig tőlünk?


A kísértő félelem „legyőzéséhez” a magyarázat kevés

Mindig szeretek gyakorlati példával előhozakodni, mert a filozófia a pszichológia empirikus (gyakorlati) tudományához nem passzol, ha a magyarázatokon kívül (mely rendkívül fontos) saját gyakorlatias tapasztalatokra szeretnénk szert tenni. A félelem „legyőzése”, „leküzdése” szavakat azért teszem idézőjelbe, mert ezzel kívánok utalni rá, hogy a harc nem segít, sőt… De, akkor mit tegyünk? Erről még később a gyakorlati megoldásoknál fogok írni.

[adrotate group=”4″]

Félelem nélkül – félelem és reszketés likvidálva

A pszichológia azt mondja, hogy a félelemnek van tárgya (tudjuk mitől félünk), de a szorongásnak nincs (ugyanazt éljük meg, de nem tudjuk mi váltja ki). Ha rövid ideig is szorongtunk, melynek nem voltunk tudatában (mert bekapcsoltak a pszichológiai önvédő, elhárító mechanizmusok), akkor is, mindenkivel előfordult már, hogy szorongott. Ez egy állapot. Tehát ezek nem mi vagyunk! Csupán átélői vagyunk mi. Ha a társasjátékban bankárt játszunk és elveszítjük a vagyonunkat, akkor a valódi életben is ez a helyzet? Vagy ez csupán egy élethelyzet még akkor is, ha azonosultunk vele és élet halál harcnak éljük meg? Lehet, hogy az azonosulásunk tartja életben félelmünket és mi ragaszkodunk hozzá nem pedig fordítva?

Szorongás kezelése, szorongás „leküzdése”

Ezekre könnyen megtaláljuk a választ, ha találunk olyan mentort és módszereket, melyek egy módosult tudatállapotban bebizonyítják ezt számunkra, ismét gyakorlati saját tapasztalatokat szerezve ezen a területen. Pár hónap alatt érhetünk el átütő eredményt, de ez nyilván az adott helyzet és hozzáállásunk függvénye. Hiszen mikor ki tudunk lépni ebből az állapotból, akkor láthatjuk azt a maga teljességében. És ez nagyon motiváló. Meglátjuk a túlpartot. De, ha azonosulunk a félelemmel, szorongással, akkor elszalasztjuk ezt. Ezért tud egy objektív segítő sokat lendíteni a dolgon. Ilyenkor kívülről megfigyelve többet látunk a dologból, olyan ez, mint mikor a kezünket túl közel emeljük a szemünkhöz akkor csak sötétséget látunk, de ez nem a kezünk valójában, mégis megijedhetünk tőle. A sötétségtől. Ha azonban távolabb emeljük, akkor látjuk teljes egészében.

[adrotate group=”6″]

A félelem „leküzdésének” lépései – szorongás elleni gyakorlati lépések

Az első lépés, hogy igyekszünk önmagunkat objektíven figyelni. Ezt hívhatjuk a pszichológiában introspekciónak. Ha erről megfeledkezünk és csak utólag jut eszünkbe, mikor már megtörtént a szorongás, a félelemérzet, akkor utólag is megfigyelhetjük a félelmet és a szorongást (retrospekció). Persze nem biztos, hogy ezzel érdemes kezdeni, mert ez nem könnyű. Ezért sokan első lépésben inkább pszichológushoz fordulnak.

Ez nyilván az eset mélységétől is függ, de ha jól csináljuk a gyakorlatot, akkor felfedezzük, hogy a félelem bennünk van nem a külső világban, mely csupán előhozza belőlünk azt. És ez minden érzelemre igaz. Valaki gyűjti a pókokat, valaki irtózik tőle, tehát a pók maga semleges. Ezt nehéz elismerni felelősséget vállalva, de az a jó benne, hogy innentől kezdve a mi kezünkben van a boldogság kulcsa és nem a másikéban, a világban.

[adrotate group=”4″]

 

Keresztes Attila

Keresztes Attila, a cikkek írója

Cikkeimben ötvözöm a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával, orvosi szaklapokban publikálok, 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keleti és nyugati medicina). 16 évig foglalkoztam emberekkel. 350+ a nyilvános ajánlások száma a honlapon. 

Cikk kategória (angol, magyar)

AJÁNLOTT CIKKEK
boldogságparlagfű