A stressz, szorongásos depresszió egy tőről fakad – depresszió ellen, kezelése, leküzdése, oldása, pszichológus

 In Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek), pszichológia

Ezek a cikkek sajátságos életszemléletemről szólnak, kérem ne tekintse őket szakpszichológiai írásoknak.

Ha rossz a diagnózis a kezelés is az lesz, sőt!

Megfigyelhetjük, hogy, ha valami jó megoldással kecsegtet, akkor szinte azonnal működésbe lendül. Mikor pl. egy cipőt vásárlunk és a méret úgy tűnik jó, de idővel kiderül, hogy mégsem megfelelő, akkor nemcsak a kellemes sétáról kell lemondanunk, hanem lehet, hogy bőrkeményedés alakul ki mikor feltöri a lábunkat, mely később vírusos szemölcs kialakulásához vezet stb. –  depresszió, depresszió kezelése, depresszió ellen, szorongásos depresszió, szorongás, depressziós, stressz, stressz kezelés, stressz ellen, stressz oldás, stressz leküzdése, pszichológus…

Miért lenne ez máshogy akkor amikor a lelki síkon pszichológiai problémákról beszélünk és a kutatások be is bizonyítják, hogy a spontán gyógyulási aránya sokszor megegyezik a pszichoterápiával. Nem lenne ildomos leírnom további konkrétumot, de tudnia kell a kedves olvasónak, hogy van ilyen irányzat.

Ha a matematika, kémia, mint tudomány nincs felosztva, a pszichológia miért van megosztva?

Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi az esélye a gyógyulásnak, ha elmegyünk a szakemberhez és évekig akár heti több alkalommal ott vagyunk, mintha nem megyünk el. És, ha nem segít még önismereti deficit (hiány) mellett a negatív visszajelzés további károkat okozhat önértékelésünkben. Tisztelet a kivételnek és más oldalról vizsgálva nagyon jó, hogy ennyi megoldás létezik.

 

De sokszor – ez paradox -, emiatt nem látjuk a jó megoldást (a fától az erdőt). És könnyen feladjuk. Ezért, ha a kémiában, matematikában is egy igazság van, miért kell a pszichológiát feldarabolni? Betegségből valóban több van, de egészségből csak egy. És itt is az összefogás segít, a vallásoknak is a háborúzás helyett erre lenne szüksége. Hiszen a háború, ellenségeskedés nem méltó a vallásokhoz. Itt is tisztelem a kivételt. Ahogy mondani szokták sok esetben tisztelet van, de kivétel nincs.:) Sok út létezik és mindenki azt tartja a leghitelesebbnek, amelyiket végig járta (érthető módon ez az ő igazsága, tapasztalata), ahol az i-re feltette a pontot. A többi már ilyenkor nem is számít. Pedig ki tudja, talán az is sokat segített neki…

Biztos, hogy az Ön hibája, ha egyre súlyosabb az állapota?

Ezek után elég nehéz eligazodni, így megértem, ha sokan feladják. Természetesen a kliensen is múlik, hogy mennyi energiát fektet abba, hogy megváltozzon minden. De nehéz egy ilyen állapotban eredményt elérni. Ha pedig nem lenne probléma, akkor könnyű lenne megoldást találni, de akkor már nem lenne rá szükség, igaz?:) Ismét egy érdekes paradoxon. Hogyan választhatunk akkor ezek után? Erről írtam itt néhány szót: a jó pszichológus, mint ösztönző erő. Ezt azzal egészíteném ki, hogy ne a módszert, hanem a segítőt nézzük meg, hogy milyen érzés fog el vele kapcsolatban. Hitelesnek tartjuk? Próbáljunk ráérezni. Szimpatikus, jó a közelében lenni, feltölt vagy félelmet érzünk mellette és olyan, mintha lehúzna? Itt nem a papír számít, elég jónak lenni. És könnyen lehet, hogy a segítőnek több problémája van, mint nekünk. Akkor vak vezet világtalant? Muszáj, hogy erről írjak, mert ez egyre gyakrabban felmerül jogosan az emberek fejében.

A valódi okok – depresszió „ellen”, kezelése, szorongásos depresszió

Mikor születés előtt (prenatális időszak) édesanyánk hasában voltunk, akkor egy öt csillagos szállodát megszégyenítő módon tökéletes kiszolgálásban volt részünk. Vajon aggódtunk azon, hogy mi lesz holnap? Féltünk a holnaptól? Vajon stresszt okozott nekünk, szorongást az, hogy ki fog-e nőni a lábunk? Vagy egységben voltunk az élettel, ugyan öntudatlanul? Aztán születésünk után átvették az irányítást. És létrejött a hasítás, mint elhárító mechanizmus. Ennek oka a duálunió (egység édesanyánkkal).

De előtte egyek voltunk a világgal. Most már van a világ, az édesanyámmal együtt én magam. Végül leszek én és a világ. Tehát elfordultunk a valódi forrásunktól és mindent élet-halál harcnak élünk meg tele félelemmel. Ha ezt elfojtjuk, akkor depressziósak leszünk Ebben a cikkemben bővebben írok erről, mely végén egyik tv interjúm is megtalálható, mely konkrét megoldással is szolgál. Elkezdünk szorongani.

A megoldás – a depresszió, szorongás és a stressz „elleni” oldás, a stressz „leküzdése”

Ha megértjük, hogy világunkban minden értünk van, hogy tanuljunk belőle, akkor abbahagyjuk a harcot és nem akarunk a stressz, depresszió vagy szorongás ellen harcolni, legyőzni azt. Hanem megfordítjuk a dolgot és megkérdezzük: vajon miért kaptuk az élettől ezt? Mit akar ezzel megmutatni? A szorongás, félelem, stressz, depresszió az én érzésem így, azt kell megértenem mi a valódi oka ennek. A feszültség azért alakul ki, mert nem azt az életet élem, amit szerettem volna. Hogy ezt introvertáltan (Jungi fogalom), azaz befelé elfojtva, vagy extrovertáltan (kifelé kiadva) élem meg az részletkérdés. Nem a formán van a hangsúly, nem az a lényeg, hogy a betegség állapotát hogyan nevezem el, hanem, hogy milyen személyre szabott megoldással szolgálok, hogy feloldjuk ezt az állapotot.

 

Figyeljük meg objektíven, hogy mi a valódi ok, mi hozza létre a feszültséget és találjunk értelmes megoldást arra, hogy levezessük a feszültséget pl. sport segítségével. Ezt a pszichológia elaborációnak, szublimációnak hívja (ilyenkor a pszichológus keres egy társadalom által elfogatható feszültség levezető eszközt pl. elküld minket bokszolni). De ez még csak tüneti kezelés…

Még néhány gondolat az új szemléletmód kapcsán

A pszichológusok általában a kóros dolgokat vizsgálják. És ez nagyon helyes, azonban a magasságokat is fürkésznünk kell (így lesz meg az egyensúly), mely oly motiváló és ezzel kapcsolatosan, az úgynevezett normális ember is még magasabb szintekre tud kerülni, egyre nagyobb boldogságot megélve. Ezekről a szintekről itt írtam (tudattalan, tudatos, „tudatalatti”, tudatelőttes, tudatfeletti).

Mikor megszületünk és kialakul a személyiség idővel, elkülönülünk a valódi forrásunktól. Erre vannak meditációs technikák melyek be tudják ezt bizonyítani számunkra, hogy milyen magas szintjei vannak a boldogságnak és vissza is tudunk kerülni ide általuk. De, amíg nem tudunk róluk, ezekről az állapotokról, addig nem keressük azokat. Legalábbis nem tudatosan. Amíg csak a Lada volt a legjobb autó az országban, addig nem is vágytunk jobbra, de most már nem elég nekünk…

Miért lenne ez másképpen ebben a kontextusban? Ezért van, hogy a módosult tudatállapotban teljesen máshogy viselkedünk. Például álomban nem meglepő, ha lóvá változunk. Mi sem természetesebb ennél, de a hétköznapi tudatosság szintjén ezen csak nevetünk, igaz?:)

Ezért van az, hogy étel nélkül tovább bírjuk ki, mint alvás nélkül. Mert az álomban bármit megtehetünk – ellentétben a világunkban -, végre oldani tudjuk a feszültséget, ha ez elmarad megbolondulhatunk.

 

Miért érezzük haszontalannak magunkat, ha semmit sem csinálunk?

Visszatérve a személyiségre mindennel azonosulunk. A nevünkkel, munkánkkal, tevékenységeinkkel. Ezért van az, hogy ha nem csinálunk semmit akkor haszontalannak érezzük magunkat. Ez egy értelmetlen függés, mely megfoszt minket a szabadságtól. Emellett az elfoglaltság megerősíti az ÉN határait, mely hamis identitása látszólagos erőt kölcsönöz nekünk. „A munkám nélkül megáll a világ.” Amikor pedig vezető pozícióban vagyunk, akkor sok ember van körülöttünk, az szintén hizlalja a hiúságunkat. Fontos, hogy megértsük ezt, hogy átlássunk rajta. Ilyenkor már a szerénységet is eljátszhatjuk, a fényképünk úgyis megjelent már az újságban, már mindenki tudja, hogy kik vagyunk stb. A meditáció segít a sok tudattalan késztetést megszüntetni, tudatosítani. Így elképzelhető, hogy idővel álomra sem lesz szükség. De erre is vannak technikák, ahol át lehet ezt alakítani pihentető meditációvá, ezt az időszakot. Ez gyökerestül változtatja meg az életünket. Nem álmodozunk többé, hanem éljük az álmainkat.

 

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

Cikk kategória (angol, magyar)

AJÁNLOTT CIKKEK
parlagfűlélekgyógyász válaszol