Csecsemő korunkban már számít mások véleménye? – újszülöttek, babák fejlődése és a tanulás

Forrás: Közép-európai Egyetem (CEU/Magyar Tudományos Akadémia/SISSA) Kovács Ágnes Melinda, Téglás Ernő, Ansgar D. Endressel (MIT/SISSA)

Vajon mi az a legfontosabb dolog, amit érdemes lenne tudnia mindenkinek, aki gyermeket vállal? És annak is, érdemes tisztában lenni vele, akinek olyan problémái vannak, ami egyértelműen gyerekkorunkra vezethető vissza – csecsemők, babák,  újszülött fejlődése és a tanulás?

Hogyan tanulunk és mely évek a legmeghatározóbbak?

A pszichológusok körében teljesen egyértelmű a tény, miszerint utánzással tanulunk. Ezért is szokás azt mondani, hogy a legjobb tanítás a példamutatás. És emiatt van az is, hogy a kisgyermek úgy sajátítja el a nyelvet tökéletesen, hogy nincs szüksége nyelvtan könyvekre, egyszerűen a gyakorlat teszi a mestert alapon működik a dolog. Ezen kívül többféle szakaszelmélet rendelkezésre áll, pl. az egyik klasszikus Sigmund Freud elmélete, melyről biztosan hallott már a kedves olvasó. A lényege, hogy az első öt év a legmeghatározóbb ilyenkor mindenre sokkal érzékenyebbek vagyunk (a jó vagy a rossz tekintetében). Sőt, már a születés előtti (prenatális) időszak is nagy szerepet játszik életünkben. Ezt olyan kísérletek támasztják alá, hogy a magzatnak lejátszott komoly zenét felismerte az újszülött és egyes muzsikát jobban preferált. Visszatérve Freudra, szerinte a gyerekek különböző pszichoszexuális szakaszokon mennek át. Az első év az orális szakasz, ilyenkor ugyanis a csecsemők fő örömforrása ekkor a szájuk és környéke (játékok rágcsálása, szopás stb.)

A második életévben pedig az anális fázisról beszélünk, mert a baba ekkor tanulja meg a szobatisztaságot, és abban leli örömét, ha önmagát tudja szabályozni. Ha itt fixáció történik, akkor elképzelhető, hogy fukar emberré válik majd a kisgyermekből. 3-6 éves korban beszélünk a fallikus szakaszról, a gyermekek ekkor ismerkednek meg a nemi szerveikkel, ekkor figyelnek fel a nemek közti különbségekre, és ez az Oidipusz-komplexus időszaka is (lányoknál pedig Elektra-komplexusnak hívják). Ezután jön a látens, majd a genitális időszak. Ha ezekben a szakaszokban sérülés történik, akkor szintén fixáció áll be. Pl. ha bántják a gyermeket, amikor az ártatlanul felfedezve nemi szervét játszani kezd vele, hiszen neki ugyanolyan természetese, mint a füle, vagy orra, akkor ez egy egész életen át végig kísérheti őt (fixálódik). De problémát okozhat a korai elválasztás a szoptatásról, ilyenkor orálisan történik fixáció Freud szerint.

Mi az a tudatelmélet?

A tudatelmélet lényege az a képesség, mely mások gondolatainak, érzelmeinek, céljainak figyelembe vétele és ez alapján történő bejóslása, illetve az ehhez történő alkalmazkodás a mi viselkedésünk tekintetében. Így viselkedésünket a környezeti tényezőkön kívül, belső mentális állapotunk vezérel, amit a különféle helyzetekről gondolunk. Az a képesség, hogy tudomásunk van a környezetről vélhetően velünk született képesség és nem évek alatt alakul ki.

Mivel a csecsemőket lehetetlen lenne megkérni arra, hogy egy gomb megnyomásával jelezzék a kutatás során az észrevételüket, ezért a tudósok a fenntartott figyelmet tanulmányozták, mely elárulja hogy melyek voltak azok a helyzetek, melyek ellentmondanak elvárásaiknak. Kiderült, hogy a csecsemők nézési ideje ugyanolyan jól differenciált a bemutatott esemény sorozatok között mint a felnőttek reakcióideje, arra utalva hogy ők is figyelembe vették mások tudását.