A kínai dietetika és medicina, betegségek lelki okai és alapfogalmak

 In Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek), kínai orvoslás

 

Forrás: Guzrány Ferenc, Kínai diéta

Ferenc óriási őszinteséggel ír életéről, mely összefonódott a kínai medicinával és arról is értekezik, hogy hogyan gyógyította meg magát az epilepsziából a “tűkkel” (akupunktúra)… Átélte az egyik legnagyobb tragédiát is, amit szülő átélhet, látta gyermekét elmenni… És azt is megtapasztalta, hogy ő nem maga a test, hanem kívülről tudta azt megfigyelni saját tapasztalatként.

A gyermeke temetésén fehérbe öltöztek, ő pedig székely népviseletben jelent meg. Hát, igen, keleten abban hisznek, hogy csak a testnek van vége, az életnek sohasem… Véleménye szerint nem teljes a nyugati orvoslás világképe, miszerint csak anyagok vagyunk és többnyire kémiai anyagokkal lehet befolyásolni a testünket, betegségeinket…

Eléldegéltek erejük teljében minimum 100 évig az emberek

A Sárga Császár belső könyveiből, mely kr. e. íródott (Kínában ez alapján tanítanak az orvosin a mai napig) megtudhatjuk, hogy régen száz évig éltek az emberek és megmaradt az energiájuk, mert nem hajszolták túl magukat és a természet részeként harmóniában éltek vele. Mértéket tartottak. Így testük nem merült ki hamar és a betegségek sem jelentkeztek.

Mostanában azonban, ha valami nem tetszik bogyókat szedünk be, ahelyett, hogy a valódi szenvedést forrását kutatnánk és az életmódot változtatnánk meg, mely a probléma gyökere. Milyen sablonos mondatok, mégis sok esetben ez a helyzet. Az energiát elpocsékoljuk, lásd pl. szexuális energia, melynek csak ösztön és vágybeteljesítő szerepe marad. A jó uralkodó elkerüli a háborút, ahogyan a jó orvos az emberek egészségét tartja meg és nem a betegséget gyógyítja csupán, vallják keleten. Ezért lenne fontos az egészségmegőrzés.

 

Alapfogalmak – Chi (Qi)

A csí az élet-energia, levegő, pára, lélegzet, életprincípium fogalomként határozható meg. Három forrása lehet: szülőktől (yuan-Qi), mely a vesékben raktározódik, a táplálkozásból eredő energia (gu-Qi), és a levegő (kong-Qi), melyet a tüdőbe belélegzett levegőből vonunk ki.

 

Jing

Ejtsd “tying”, mely maga az eszencia, az organikus változások forrása. A születés előtti Jing az, mely a szüleinktől kapott energiánknak felel meg, mely a mi örökségünk és meghatározza testi és szellemi adottságainkat, energiakészletünket.

 

A vér (Xue)

A kínai medicina szerint nemcsak a véredényekben, hanem az energiacsatornákban (meridián) is áramlik a vér. Máshogyan közelíti meg, mint a nyugati medicina. Igazi yin szubsztancia, mely nedvesíti a szerveket, illetve folyamatosan keringve karban tartja, táplálja azokat. A táplálékot a Gyomor befogadja felaprítja, a Lép finomabb esszenciává alakítja és a Tüdőben átalakult vér a levegővel találkozva megtisztul. A Szív Qi és a mellkasi Qi ezt a vért végig hajtja a szervezeten. A Qi termeli és mozgatja a vért.

 

Shen

Ez felel meg a léleknek, mely az emberre jellemző, egyedi szubsztancia. A Jing az élet forrása és a Qi adja a cselekvés és mozgás lehetőségét, a Shen pedig az ember életereje e feltételezésben. Az egyéni élni vágyást, fogalmi gondolkodást teszi lehetővé.

 

Folyadék (Jin-ye)

A vér kivételével ide tartozik a test összes folyadéka (verejték, nyál, gyomornedv stb.). A folyadékok nedvesítik a hajat, bőrt, izomzatot, hártyákat, csontokat, agyat stb.

 

HKO dietetika (kínai táplálkozástan)

Az öt elemnek megfelelő íz megfelel az adott szerv működésének bizonyos értelemben. Vagyis, ha pl. valaki nagyon kerüli, vagy nagyon preferálja az édes ízt, akkor elképzelhető, hogy Gyomorral (yang szerv), illetve Léppel (Yin szerv) van problémája. Ehhez pszichológia értelemben a túlzott töprengés, agyalás tartozik. Ez alapján (is), ha tudjuk, hogy milyen ételnek milyen hatása van, akkor természetes módon tudjuk segíteni a testünket. Pl. a padlizsán, bazsalikom megszünteti a Xue (vér) pangását.

A banán nedvesíti a beleket, a cékla, körte édes ízt biztosít, amíg a feketebors, gyömbér forró hőmérsékletet ad (lásd Tűz elem). A paradicsom, görög és sárga dinnye hidegként hat (yin), a rozmaring, búza megnyugtatja a Shen-t. A Shen akupunktúrában / akupresszúrában a Szív-7 pontnak felel meg és a fülön is megtalálható, így több lehetőségünk van a stimulálására. Persze a kínai medicina először diagnózist állít fel, és megvizsgálja miből van hiányunk és miből többletünk… Ezen kívül gyomorfájdalomra jó a papaya, retek, és azt harmonizálja a földimogyoró is stb. A Lép és Gyomor gyengeségre jó a méz és őszibarack.

Kínai medicina, a betegségek lelki okai

A lelki dolgok és funkciókörük alapján az 5 elem kapcsán tudjuk, hogy a szomorúság a Tüdőhöz, a félelem, ijedtség a Veséhez, a harag, düh, frusztráltság a Májhoz, a túlzott „örömködés” a Szívhez, a tépelődés, aggodalom a Léphez köthető. De most nézzük ezt meg kicsit részletesen pár példa erejéig.

Szorongás, menekülésvágy, félelem – Vese, biztonságra van szükség

Túlsúly, Léppangás, bulimia, keringési zavar – mozgásra van szükség

Harag, szomorúság, bosszúérzet, gyűlölet, féltékenység – Máj, Szív, Tüdő, elismerésre van szükség

Ez alapján rengeteg kategóriát állapíthatunk meg és folytathatjuk ezt a kört.

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

Cikk kategória (angol, magyar)

AJÁNLOTT CIKKEK
testelemzés, arcelemzésmoxibució, moxa kezelés hatása, moxaterapia, moxa kezelés indikációk, moxa kezelés kontraindikációk, moxa terápia hatása