Jóga és pszichoterápia – Freud pszichoanalízise, személyiségelmélet, Jung elmélete, tudattalan 2/1

 In jóga és pszichoterápia, PSZICHOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETGYÓGYÁSZATI CIKKEK

Forrás:A tudat evolúciója, Jóga és pszichoterápia, Szvámí Ráma, Rudolph Ballentine, (dr.) Szvámí Adzsaja

A kóros, patológiás dolgokon túl vár ránk az örök boldogság – Freud, Jung és a jóga elmélete közötti különbség kutatása

Bírálni mindig könnyű, én most is gyakorlati megoldással is fogok szolgálni, amit ezúttal is bárki számára elérhetővé teszek a cikkem legutolsó részében, de szeretném felépíteni mondandómat lépésről lépésre. Ahogy Goethe mondta, ,,Aki egy nyelvet ismer, az egyet sem ismer.” alapon érdemes összehasonlítanunk néhány elméletet, hogy könnyebben megtaláljuk az igazságot és átültethessük a gyakorlatba a meglátásainkat az elméleten túl – Freud pszichoanalízis, Freud személyiségelmélete, Freud elmélet, Jung elmélete, Jung tudattalan, jóga elmélet.

.
Freud és Jung az egészséges személyiség működésének elérését tűzték ki célul, a jógatudomány pedig az örök boldogságot, a samadhit, a lélek ,,halhatatlanságát” és ennek tudatosításán dolgozik. Több ezer éves meglátásokról és egy gyakorlati módszer felépítéséről van itt szó, melyekben a testgyakorlások (asana) csupán elenyésző részét képezik a valódi jógának. Lásd, Egy komplex, gyakorlati rendszer – depresszióból a megszabadulásig (az örök boldogság és béke országába) – tévhitek a jóga oktatásról, jóga kezdőknek, hatha jóga, Ashtanga jóga, Rádzsa-jóga, jóga légzés és meditáció, a valódi jóga alapok, a jóga története

Freud és Jung óriási felfedezése – pszichoanalízis és a jóga elmélet közötti különbözőségek

Sigmund Freud, az osztrák neurológus és pszichiáter az 1890-es években kidolgozta a saját pszichológiai módszerét, melyet pszichoanalízisnek nevezett el. Óriási, korszakalkotó munkáról van szó, hiszen a tudattalan (személyes dolgainkat fojtjuk el ide, amikről nem óhajtunk tudomást venni, ebben segítségünkre vannak pl. az elhárító mechanizmusok) felfedezése megváltoztatta a pszichológia történetét. Carl Gustav Jung, Freud egykori tanítványa pedig az egyetemes, kollektív tudattalan (az emberiség közös történetéből származó ősképek, archetípusok találhatók ebben, ami már nem egyéni) hasonló elvitathatatlan felfedezése is nagy mérföldkő a pszichológiában. De nyilván a pszichológia fejlődése itt nem ér véget.
.
És nemcsak a patológiás, kóros, problematikus dolgok vizsgálatára van szükség, hiszen az út nemcsak lefelé, hanem felfelé is vezet. A kiegyensúlyozott személyiség még nem töltötte be sorsát, meg kell tanulnunk az elménket uralni (átlagos esetben ugyanis ő ural minket, mely eltakarja a boldogságot előlünk).
Erről már írtam, lásd Hozzávetőlegesen 10 %-ban használjuk ki a lehetőségeinket a problémák megoldása és a boldogság elérése kapcsán (konkrét módszer a cikkben, mely segít megnövelni ezt az arányt) – kollektív, kozmikus tudattalan, tudatalatti fogalma, használata, befolyásolása, átprogramozása, kozmikus tudatfeletti, tudatelőttes

.
Freud személyiségelmélete és a jóga elmélet közötti különbözőségek

Freud felfedezte a szabad asszociációs módszer nagyfokú hatását, melynek során a pácienst arra kérik, mondjon el mindent, ami az eszébe jut. Freud a verbális asszociációk tanulmányozása révén visszatérő témákat fedezett fel, melyek tudattalan vágyak és félelmek megtestesülései voltak. A strukturális modell lényegéről pedig már írtam és arról is, hogy amíg az egót egynek tekintjük a jóga elmélete ezt négy részre osztja és nagyon részletesen tárgyaljuk ezeket. Lásd „A nyugati pszichológia és a jóga különbözőségei” alcímet ebben a cikkben: A lelki harcművészet önmegvalósításának útja az elmén túlra: a jóga és pszichológia, pszichoterápia segítségével az örök boldogság országába, az elme megismerésével és uralásával I.

.

 

A pszichoanalízis, pszichoanalitika, illetve más pszichoterápiás megközelítés az ,,intra-pszichikus konfliktusra” összpontosít. Ez azonban a jóga elméletében csupán az elme egyik területét célozz meg a négy közül. Magát a manast. A fenti linken ezt kifejtettem bővebben, ismétlésként a négy terület az elmét illetően a jógában: manas (érzékeken keresztül felfogott valóság, tv képernyő), chitta (tudattalan), ahamkara (,,éncsináló”) és a buddhi (döntést, ítéletet hoz és megkülönböztet). A manas-t el kell tudnunk különíteni a buddhitól különben úgy járunk mint az az ember, aki a tv-ben keresi a tengerpartot, ahelyett, hogy odautazna, ahol személyesen is találkozhatna vele. Emellett a belső bölcs hangot (lelkiismeret) sokszor összetévesztjük a szülői intésekkel (Felettes Én).
.

A belső hang maga az intuíció és a buddhiból alakul ki a jógatudomány szerint, ahogy a rárakódott rétegeket megtisztítjuk. Magasabb tudatállapotban a buddhi megfigyeli az elmét és a manas már nem hat rá. Ezért kell fejlesztenünk a jóga elmélete alapján a buddhit. Így tiszta szemtanú lesz belőle Ez a jógában a test, energia , elme utáni szint. A bölcs, tiszta értelem szintje. Itt nem gondolkodunk a gondolatainkon és nem analizáljuk őket, hanem túllépünk rajtuk. Olyan, mint amikor a kocsival kimegyünk a reptérre, de onnan már repülővel folytatjuk utunkat. Gondolkodással azonban nem lehet a gondolatokon túllépni. Fontos ugyanis, hogy túljussunk a az érzéki benyomásokon, a személyes egon. Így eltűnnek a félelmek és az aggodalmak. Végül a buddhi átadja a helyét a tisztább tükröződés állapotának.

.

Pszichoanalízis, pszichoanalitika kontra jógatudomány

A pszichoanalízis, pszichoanalitika alapján a szelektíven kiszűrt adatok a tudattalanba kerülnek, mert egyes részei fenyegetik a tudatos tartományt. Így maga a buddhi, mint tudatos mező (jógatudomány szerint) egyre kisebb lesz. A szabad asszociációval megfigyelik a tudattalan tartományt, de következtetéseket vonunk le, mely újabb gondolatokat szül. Ez újabb gondolatot teremt. Így létrejön a megfigyelő-ego, mely megerősödik és idővel a páciens maga is el tudja végezni ezt a feladatot a pszichoterapeuták nélkül. De a pszichoanalízis, pszichoanalitika nagy része betegségorientált, kivéve a ,,tréning analízist”, amin a pszichoterapeuta vesz részt, melyet a ,,tréning-analitikus” vezet. Ez egy fajta szupervízió.

.

Tehát a konfliktusok analízise a patológiára koncentrál és annak gyökerét kutatja. Létezik azonban néhány olyan pszichoterápia is, amikor a mostban működik a személyiség. A most hatalmáról már írtam. Ez az elme túli birodalomba vihet el minket. Ezt ,,tranzakció analízisnek” hívják, ezeket a pszichoterápiás megoldásokat. De itt azonban a személyiség negatív oldala kapja a figyelmet. Elmarad a szintézis, melyet Assagioli is kihangsúlyozott a ,,pszicho-szintézis” kapcsán. Azt tartotta hátránynak, hogy a morbid megnyilvánulás túl nagy figyelmet kap. Assagioli nem véletlenül ősi keleti módszereket is beépített repertoárjába. Mikor gondolatainkat figyeljük meg, lehetetlenség minden gondolatot leírni (valamelyiket nem lehet leírni, valamelyik túl gyorsak stb.), és eközben is újabb gondolatok támadnak, illetve az analízis is újabb gondolatokat szül. Miközben ezeket vizsgáljuk, újabb impressziók kerülnek a tudattalanba (százszor annyi, mint amennyivel éppen foglalkozunk és ez folyamatosan éjjel-nappal megtörténik). A verbális, mentális síkon ezen nem lehet túljutni.

A viselkedés elemzése (behaviorista elméletek) hátrányai

Létezik még ezen kívül a viselkedés verbális elemzése (behaviorista elméletek). De ez az elme működésének elenyésző részét képezik. És ez is különbözni fog (külső megfigyelés) a tudat közvetlen megfigyelésétől. A tudatot csak objektíven érdemes megfigyelni. Mi a megoldás? Erről a cikkem legvégén fogok beszámolni, az utolsó részben.

A cikk itt foltyatódik tovább: Freud pszichoanalízis, Freud személyiségelmélete, Freud elmélet, Jung elmélete, Jung tudattalan, jóga elmélet

Jelentkezzen az online vagy személyes (Bp. 3. ker. mellett) konzultációra

Személyre szabott megoldás már első alkalommal: kérem a konzultációt

Keresztes Attila

Keresztes Attila, a cikkek írója

 

AJÁNLOTT CIKKEK

A KERESENDŐ SZÖVEGET ITT KELL BEGÉPELNI ÉS UTÁNA ENTER-T NYOMNI

Privacy Policy Settings

google-analytics
lelki harcművészetjóga, pszichoterápia