Több a vagyonnál és mindenkié – most, jelen, most hatalma, Eckhart Tolle, a most hatalma a gyakorlatban 2/2

 In elme és a nyugati, keleti pszichológia, PSZICHOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETGYÓGYÁSZATI CIKKEK

1. rész

A fejben lévő computer működése, mely szabotálhatja a boldogságot

Az elme, a fejben lévő computer nem szereti a jelent, fél tőle, mert akkor megszűnik létezni. Folyton összehasonlít, analizál. Kommentárt fűz mindenhez, valamit pozitívnak, van amit negatívnak tart. És diszfunkcionálisan működik. Nem tudjuk kikapcsolni. Az öröm, a valódi boldogság nem belőle, hanem rajta túl jelenik meg.
Ezt relaxációk segítségével tapasztalhatjuk meg. Nem véletlen, hogy minden nagy tudós, és művész a semmiből, a csendből teremt és nem az agyalás, túlzott elmetevékenység segítségével. Arkhimédész éppen a fürdőkádban volt, mikor híres tételét megfogalmazta.

[adrotate group=”4″]

Az elme egyébként magába foglalja a gondolkodást és az érzelmeket is. Emellett a kollektíven felhalmozott fájdalom egy úgynevezett fájdalomtestet is létrehoz, ami általában szunnyadó (reaktív) állapotban van bennünk, de néha aktívvá válik. Ilyenkor mély szomorúságot és egyéb negatív érzelmet élünk meg. Ezt is fel kell oldanunk a cikk végén található gyakorlati eszközzel. A fájdalomtest negatív minták gyűjteménye, amik idővel a tudatban támadásba lendülnek. Erős érzelműknél fogva könnyen azonosulunk vele és utána fogjuk fel igazán, hogy mi is történt velünk. De akkor már késő, mert kiadtuk a feszültséget a környezetünkre. Ezt kell megtanulnunk kezelni, hogy időben nyakon csíphessük azt.

A valóság tagadása – a jelen, most elkerülése

Az a kialakult helyzet, ami éppen van (mindegy miért) annak vagy ellenállunk ez a stresszt, depressziót és összes negatív érzelmet és gondolatok tárházát nyitja meg számunkra, vagy együttműködünk vele, mely az örömöt, a valódi boldogságot hozza el nekünk. Vajon értelmes dolog ellenszegülni a valóságnak? Ha megtanuljuk azt elfogadni, akkor a világ értünk és nem ellenünk kezd el dolgozni, ami nagyszerű élmény. Erre Jézus eképpen utalt: ,,… ha valaki megüti a jobb orcádat, tartsd oda neki a bal orcádat is.” Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mindent hagyunk megtörténni.

A megoldás – Eckhart Tolle, a most hatalma a gyakorlatban

A jelenben való időzés a megoldás, a most hatalma. A zen vallás erre utal mikor híres mondását idézzük: ,,Ha nem most, hát mikor?” De az iszlám szufizmusban is megtalálhatjuk ezt: ,,A szufi a jelen idő fia.” Rúmí pedig azt mondta: ,,A múlt és a jövő fátyollal takarja el Istent.” De a középkorban Eckhart mester azt mondta, hogy az idő az Isten és a közöttük lévő akadály lényege. De a Bibliában is találunk ezzel kapcsolatosan idézeteket, Lásd Szabó Lőrinc és a valódi boldogság kapcsolata. Avagy a tudomány, vallások és művészet egyesítése – Szabó Lőrinc versek, versei és költészete, most, jelen

[adrotate group=”6″]

A kondicionált, feltételes reflexet a kényszeres gondolkodást fel kell oszlatnunk, mely elevenséget frissességet hoz az életünkbe, mint mikor gyermekként semmink sem volt, de minden oly izgalmas volt számunkra. Tudatunk minőségét a jelenlétünk ereje határozza meg és az fejleszthető a figyelem segítségével.

A megoldás megfigyelni mindig azt, ami velünk történik, mintha mi választottuk volna. Figyelni a gondolatainkat, érzelmeinket, bírálat és kommentálás nélkül. Ez az introspekció a pszichológiában. Tehát bármi is történik, csak legyünk tanúi, mintha egy filmet néznénk, mely eszközt mindenki saját felelőségére tud használni. Így nem kell reménykednünk, mert már itt van a megoldás előttünk, csak nem vesszük észre, mert gondolataink, érzelmeink eltakarják azt.

Itt van a boldogság, csak mással vagyunk elfoglalva. A jövőben (reményteli) világban élve, azt gondoljuk boldogok leszünk, ha leérettségizünk, ha meglesz a diplománk, nyelvvizsgánk, férjünk, feleségünk, nagy házunk, kutyánk stb. És aztán? Minden ugyanaz marad, mégis hajszoljuk továbbra is az újabb dolgokat, melyre egy fogyasztói társadalom épül. De miért tesszük ezt, ha ez sehova nem vezet? Meddig ismételjük még meg ezt az értelmetlen körforgást? Meg kell tanulnunk ezzel a technikával a jelen időtlen birodalmába lépnünk. Ha a Földön nem lennének emberek, számítana az idő? A természetet, állatokat érdekelné? Az időt mi hoztuk létre emberek.

A szerelem is menekülés lehet az önmagunkban található boldogság elől

Mikor pedig egy másik emberre vágyunk és szerelmesek vagyunk, egy biokémiai folyamaton megyünk át, mely egy szomjas, eufórikus állapot, mely csimpaszkodásba torkolhat. És magában rejti a negatív, bukás aspektusát is. Szükségünk van valakire, így az illetőt felhasználjuk szükségleteinkre. Ami könnyen az ellenkezőjébe (gyűlöletbe) fordulhat, mely jelzi, hogy ez nem a valódi szeretet, szerelem. Ezért egyedül kell boldoggá válni és utána ezt megosztanunk mással is és nem szükségből párt választanunk.

[adrotate group=”4″]

Mikor pedig a fájdalomtest megjelenik, akkor, ha azt elfojtjuk még külső balesetet is elszenvedhetünk, lásd pszichoszomatika és Freud írásai, amik erre utalnak. Az elme létrehozza az ego fantom énjét, aminek szüksége van a drámára, ha sajnálhatjuk magunkat, vagy gyászt élhetünk meg. A fájdalomtest ugyanis a fájdalomból táplálkozik. Azonos frekvenciájú érzelemből. Maga a fájdalom elszenvedője ugyanúgy érintett ebben az esetben, mint a fájdalom okozója. A viktimológia (áldozattá válás tudománya) vannak érdekes dolgok, amik erre utalnak.
.
De a jelenlétünk figyelmünk segítségével transzmutálhatjuk azt. Ezért mondta Szent Pál, hogy „Minden megmutatkozik, amikor a fény ráveti sugarát, és bármi, amire a fény ráveti sugarát, maga is fénnyé változik.” Ez a jelen fénye, melyben minden a helyére kerül, nem kell hozzá semmi más, csak észrevennünk, megfigyelnünk a dolgokat. Azok ennek köszönhetően maguktól megoldódnak.

Ezzel bármilyen gondolatot, érzelmet fel tudunk oldani, magával a figyelemmel. De a negatív gondolat újra beindítja, aktiválja a fájdalomtestet. Tulajdonképpen az elme egy része lehasadt, ami önálló energiával bír és megtámadja a másik részét (önpusztítás). Tehát ne azonosuljunk a gondolatainkkal, ne gondoljuk tovább, csak szemléljük. És, ha elkalandozunk ne ítéljük ezt meg, mert ez olyan, mintha a hátsó ajtón újra beengednénk az elménket.

[adrotate group=”4″]

Tervezgessünk nyugodtan, de a jelenben éljünk. Jézus ezt így fogalmazta meg: ,,Ne aggódjatok tehát a holnap miatt, a holnap majd gondoskodik magáról! A mának elég a maga baja.” És az életkörülményeinken, ami folyton változik nem tudunk változtatni, de azok menedzselésében igen. És az ellenállás sokszor a probléma 70-80 %-át jelenti. Az adott eseményen tehát nem mindig, de ezen tudunk változtatni., hogy hogyan éljük azt meg.

 

Keresztes Attila

Keresztes Attila, bölcsész, a cikkek írója. 2005 óta foglalkozom emberekkel, orvosi szaklapokban publikálok legújabb felfedezéseimről, 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (nyugati és keleti medicina). 300+ a nyilvános ajánlások száma a honlapon.

De nem vagyok pszichológus, sem orvos és nem rendelkezem tudományos fokozatokkal. Nem gyógyítók, nem tartok pszichológiai kezelést! Oktatással foglalkozom.

Iratkozz fel most!

Akciók, izgalmas előadások, online és offline programok és könyvek, cikkek egy helyen

Cikk kategória (angol, magyar)

Attention

I’m not a psychologist or a doctor, I do not have a degree in science, what I do have is an individual attitude to life I have given interviews and published articles … So this is not a psychological treatment and not a cure! Please turn to your doctor with any psychological problems and for treatments. User’s and customer’s conditions and privacy policy valid for all visitors of our pages

AJÁNLOTT CIKKEK

A KERESENDŐ SZÖVEGET ITT KELL BEGÉPELNI ÉS UTÁNA ENTER-T NYOMNI

jelenléttisztitókúra