Miért vagyunk kedvetlenek, rosszkedvűek? – levertség, fáradékonyság, fáradtság okai, depresszió jelei

 In Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek), depresszió kontra boldogság

A hagyományos értelemben vett depresszióról és az önismereti fejlesztés ragyogó eredményeiről (önismereti, önértékelési és kommunikációs problémák, zavarok és megoldások), már írtam, de most a „láthatatlan” dolgokat is szeretném szemügyre venni, mely szintén nagy hatást gyakorolhat ránk – kedvetlen, kedvetlenség, rossz kedv, levertség, levertség fáradékonyság, levertség okai, fáradtság levertség, fáradékonyság levertség, a depresszió jelei.

 

Mikor még nem is ismerjük a kedvetlenséget, rossz kedvet, levertséget, fáradékonyságot

Gyermekként nyitottan, bizalommal telve születünk meg. Mivel nyitottak vagyunk és még nem rendelkezünk személyiséggel, így nincs eszközünk arra, hogy megszűrjük a dolgokat. És mivel tökéletes emberek nincsenek, így tudatlanul jót és rosszat egyaránt beépítünk személyiségünkbe. Ezért van, hogy, ha bántalmaznak egy csecsemőt, lehet, hogy ezt megismétli ő is felnőtt korában. Hiszen ő akkor nem tudja, hogy ez jó vagy rossz.

 

Idővel elveszíthetjük lelkesedésünket és egyre érdektelenebbé válunk. A pszichológia burnout szindrómának (kiégésnek) hívja ezt. Napról napra elveszítjük a játékosság iránti vágyunkat. Minden nap engedünk egy picit, melyből óriási megalkuvás lesz és sok esetben egy boldogtalan élet. Talán ezért mondják a dietetikusok, hogy számoljuk a kalóriákat (mely ragyogó önfegyelmet alakít ki bennünk), mert rájövünk, hogy a sok kicsi valóban sokra megy, sőt… Szóval, gyerekként még a tócsában ugráltunk, mekkora örömöt adott ez nekünk, most meg kész katasztrófának vesszük, ha egy csepp eső ránk hullik véletlenül, vagy leesszük magunkat? A személyiség idővel egyre merevebb lesz, kialakulnak a rigoják. De ennek nem muszáj így lennie, ha megismeri az elméje működését és így kinevetheti ezeket a késztetéseit, nem azonosulva velük, mely mögött felsejlik a valódi boldogság és béke. Erre nagyon klassz átütő erejű technikák sorakoznak fel a boldogságunk megteremtése céljából.

A levertség, a fáradtság, fáradékonyság valódi okai és a depresszió kezdődő jelei

A fáradtság érdektelenséget szül. Már elfogyott az energiánk. Pont a gyermeki minőség ellenkezője. A fogyasztói társadalomban meg kell tanulnunk, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség a cél. Az utazás maga és nem pedig a produktum. Régen egy zen mester, ha azt súgta a belső bölcsessége, akár évekig festett egy festményt és akár magát a királyt is „megváratta” ezzel. Talán az sem véletlen, hogy lámák órákig, napokig rakják ki a mandalát a színes homokból meditálva felette, egyfajta műalkotást meghazudtoló módon, majd összesöprik, megsemmisítve mindezt egy csapásra.

 

És ez így lehet, hogy roppant sablonosan hangzik, de próbált a kedves olvasó pl. úgy bekötni a cipőjét, mintha éppen egy impozáns festményt próbálna létrehozni? Úgy, hogy ne unalmasan, hanem egyfajta meditációként tekintve rá teljesen átadja magát az ember annak a tevékenységnek, amit éppen elvégez? Hiszen bármi okozhat örömöt nekünk. Így nem az ipari jelleg dominál, hanem az igényesség, a művészet veszi át a terepet, mely következménye a boldogság, a harmónia megteremtése. Ezért van pl. a buddhizmusban is a vipassana meditáció, mely során megfigyeljük mozgásunkat és olyan lassan haladunk eközben, ahogy csak tudunk. Hihetetlen élmény és játék. Egyébként a jógában (tévhitek a jóga oktatásról, jóga kezdőknek, Hatha jóga, Ashtanga jóga, Rádzsa-jóga) is rengeteg megoldás létezik számunkra és sokan összetévesztik az ászanákkal (testtartások), pedig itt nem erről van szó. De az élelmiszer is nagy hatással van nyugalmunkra. Nem véletlen, hogy a jógában radzsasznak hívják azokat az ételeket, melyek izgató hatást váltanak ki idegrendszerünkre (pl. hús, tojás). A sok tartósítószer, festékanyag, ízfokozó teljesen felborítja a rendet. És sok közhiedelem kerül így napvilágra pl., hogy a parlagfű káros, holott valójában gyógynövényről van szó (A parlagfű gyógynövény, mely erősíti az immunrendszert? Téves pszichés elképzelések – parlagfű allergia ellen, allergia gyógyszerek). Így a feje tetején áll minden.

 

A másik probléma, hogy főleg a nagy városokban rengeteg inger éri idegrendszerünket. A rohanás, a felületesség mind-mind hat ránk. A sok hangos zaj káros az idegrendszerre és még éjjel is befolyásolja azt, hogy mit álmodunk (Az éjszakai hangoktól függ, hogy mit álmodunk? – álom, pszichológia, álom, mint menekülés). Az erre válaszul adott ingerültségünk tudattalanul a szabadulásvágyunkat fejezi ki ebben az esetben.

Mi a megoldás?

Tartózkodjunk minél többet a természetben, lélegezzünk hasi légzéssel minél mélyebben és lassabban ilyenkor és tanuljunk meg relaxálni, meditálni. Így a testünkre is tudunk hatni. És működjünk együtt a dolgokkal, ne álljunk ellen, mely sok feszültséget teremt és ingerültséget bennünk és körülöttünk egyaránt. A sok energia pazarlásról nem is beszélve. Ne engedjük meg, hogy a külső inger a belső harmónia rovására menjen. Ne a külsőségekben, hanem önmagunkban keressük a boldogságot, konkrét gyakorlatok segítségével, hogy saját tapsztalatunk is legyen minderről. És ne feledjük el, hogy minél több dolog vonja el a figyelmünket, a szívünkben lévő lelkesedés annál kevesebb lesz. Tanuljuk meg uralmunk alá vonni az elmét, valamint a testünket és arra irányítani, amire szeretnénk: a harmóniára, boldogságra stb. Így egész életünk gyökerestül megváltozik.

 

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

Cikk kategória (angol, magyar)

AJÁNLOTT CIKKEK
ashtanga jógainspiráció