A depresszió, kedvetlenség, rossz kedv, levertség, fáradékonyság, fáradtság hatásos ellenszere

 In depresszió kontra boldogság, Pszichológia, medicina és egyéb (cikkek)

Forrás: Prof. Csögyal Namkhai Norbu

Hogyan használjuk a depresszió, kedvetlenség, rossz kedv esetén ezt a módszert

A depresszióról, szorongásról már írtam egy cikket, ahol a tv interjúmat is megnézheti a kedves olvasó. Most szeretnék egy olyan módszerről írni, ami azonnali segítséget jelenthet. A legjobb, ha egy mentor, pszichológus vagy segítő átadja nekünk ezt a technikát és megbeszéljük, hogyan tudjuk a leghatékonyabban alkalmazni. Legalábbis így lehet a leggyorsabban fejlődni, de kísérletet teszek arra, hogy leírjam a lényeget.

 

Természetesen mindenki a saját felelősségére használja ezt a módszert és, ha komolyabb lelki probléma állt elő akkor beszéljen előtte megfelelő szakemberrel. Adni szeretnék, nem elvenni – kedvetlen, kedvetlenség, rossz kedv, levertség, levertség fáradékonyság, fáradtság levertség, fáradékonyság levertség, a depresszió, dzogcsen.

 

A depresszió, kedvetlenség, rossz kedv egyik lehetséges oka

Világunkban rengeteg inger ér minket, mely túlságosan leterhelheti az idegrendszert, mely idővel érdektelenséget, fáradtságot szül. Mint mikor a kedves olvasó pl. egy cipőt keres és a harmincadik boltban már szinte bármelyiket megvenné, csak legyen már vége az egésznek és már egyik cipő sem tud lelkesedést kiváltani belőle.

Egy módszer levertségre, fáradékonyságra, fáradtságra

Ha a kedves olvasó elkezdi önmagát megfigyelni, végig tudatában lenni annak, ami van, akkor ki tud kerülni a depresszió ördögi köréből. Mert mi tartjuk azt fent a figyelmünkkel. Ez olyan egyszerű technika, hogy egy gyerek is megtudná csinálni, de ez nekünk felnőtteknek szól. Ha a figyelmünket tehát máshova fókuszáltatjuk, akkor minden megváltozik. A dzogcsen, mely egy tibeti megközelítés, magában hordja ezt a technikát, mely bárhol bármikor alkalmazható. Ezen belül elkülöníti a tantrát, aminek eredetileg semmi köze nem volt a szexualitáshoz, hanem egy életigenlés hozzáállásról szólt, a lungot (ez a kínai tipológiában a csi, az indiaiban a prána). Gondoljunk a Csi-kung-ra. A csi az energiára utal. És a harmadik összetevője a dzogcsennek a titkos tanítás. Ezekből áll össze.

 

Visszatérve a figyelem a természetes állapotunk, csak megfeledkezünk róla és olyanná válunk, mint aki a társasjáték szerepével azonosult és vérre menő harcnak éli meg az életet emiatt. A figyelmet tehát (melyben minden megváltozik) nem kell létrehoznunk, nem kell két részre bontanunk (megfigyelőre és megfigyeltre). Csak legyünk tisztában azzal, ami velünk történik a jó és a rossz gondolatokkal, érzésekkel és hangulatokkal egyaránt. De ne is minősítsük őket jónak vagy rossznak. Mintha mi csak a háttér lennénk, ahol minden megtörténik és teljesen érdektelen, hogy mi történik. Figyelhetjük, ahogy érzékszervünknek köszönhetően elkalandozunk. Még csak meg sem kell állítanunk ezt a mozgást, csak fogadjuk el, mintha mi választottuk volna. Hiszen a tudat lényege, maga a nyugalom. És ez nem attól függ, hogy egy helyben ülünk vagy mozgunk éppen. Hiszen lehet idegesen egy helyben ülni és nyugodtan mozogni. Belső nyugalommal.

Így a dzogcsen szerint nincs min meditálni, nincs mit elérni. Csak észre kell vennünk azt, ami már jelen van és ez a határtalan boldogságot és szabadságot adja számunkra. Ebben minden feloldódik. Így kipukkan az a lufi, amelyik azt sugallja, hogy olyan parányiak vagyunk, hogy depressziót, vagy fáradtságot kellene éreznünk. A dzogcsen és a Mahámudrában három alapvető állapotról számol be: nyugodt állapotról (gondolatok közötti szünet), mozgásról (ezek a gondolatok), és felismerésről (ez a figyelem). Próbálja ki a kedves olvasó és először néhány másodperc igazán mély nyugalmat és békét fog tapasztalni, mely ezzel a hozzáállással egyre jobban elmélyül majd. Kitartás.

 

A gondolat érdekes dolog, mert relativitást hoz létre gyorsaságával. Pl. néhány másodperc alatt hónapoknak tűnő gondolatok (eseménysorok) keríthetnek hatalmába miközben álmodunk egy módosult tudatállapotban. A gondolat olyan a dzogcsenben, mint a tóban a halak. Az élet része, nem szabad küzdeni ellene, arra gondolni, hogy nem léteznek, mert ez is csak egy gondolat. Csak tudatában vagyunk mindennek és kész. Nem az a lényeg, hogy a tó rezzenéstelen legyen, hanem, hogy felismerjük a mozgást. Figyeljük meg a gondolatokat, de ne irányítsuk őket. A víz mindig víz, és teljesen mindegy, hogy egy buddha vagy egy démon jelenik meg a képzeletünkben, az csak egy kép-zelet, nem pedig a valóság, még ha mi annak hisszük is.

De, ha ez nehezen megy, akkor vizualizációs technikával, relaxációval létrehozhatunk egy jó alapot előtte, mely szintén feloszlatja a depressziót, fáradtságot és a rossz kedvet. De tudjuk, hogy a tudatunknak nincs köze a fáradtsághoz. A test lehet fáradt, de a tudatunk egy külön dolog, ne azonosuljunk hát minden esetben a testünkkel.

 

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

20 év munka, több, mint 800 cikk (köztük van több 30 oldalas írás is), mely letesztelt, gyakorlati megoldásokon alapszik. Segítesz egy nemes ügyben, hogy minél több embernek segíthessünk megtartva az objektivitást?

Cikk kategória (angol, magyar)

keresés

AJÁNLOTT CIKKEK
boldogságfélelem nélkül