Forrás: dr. Egely György, dr. Dús Magdolna, Titokzatos erők tudománya?
Tűzön járás a genfi kanton kórházának EEG-laboratóriumi vizsgálatai és görög hadsereg ajánlásával? Vajon a psziché határozza meg, hogy mire vagyunk képesek, így sok esetben önmagunkat korlátozzuk csupán? „Legyen hited szerint” mondja a Biblia. Mi bizonyítja a tűzön járást, mik a veszélyei és pozitív hatásai. Mire jutottak az orvosok a parázssétát, tűztáncot illetően? Mi kell a tűzpróbához?
Hit vagy psziché?
Évezredek óta a Fülöp szigetektől kezdve Észak-Amerikán, Görögországon át Tibetig, Afrikáig a gyógyító és beavató szándékkal hajtottak végre tűzön járást. Nyilván a hit ebben nagy szerepet játszik. A hit ugyanis egy nagyszerű eszköz ahhoz, hogy pszichénk erejét mozgósítsunk, hiszen amíg valamit nem tapasztaltunk meg hinnünk kell benne. Ha szeretnénk eredményt elérni. Ezért a „hiszem, ha látom” hozzáállás nem segít. Amit pedig elértünk abban már nem kell hinnünk. Amikor lesétálunk az élelmiszerboltba, akkor is hiszünk benn, hogy sikerülni fog, még, ha ez már fel sem merül bennünk. Miért ne sikerülne? De gyerekkorunkban keményen megdolgoztunk azért, hogy megtanuljunk sétálni, igaz? Aztán jött a biciklizés úszás stb.
Talán a hit itt kisebb szerepet játszik életünkben, hiszen természetesnek vesszük bizonyos dolgokat és csak akkor tudatosul a hit hiánya, ha a félelem felüti a fejét. Másképpen megfogalmazva, ami már paraszimpatikus (magától működő berögződött cselekedetek, pl. autóvezetés), azt természetesnek vesszük. De ezt Szabó Lőrinc szavaival is megfogalmazhatjuk: ,,Veszítve szeretünk csak igazán.” Mindenesetre a tűzön járás egy nagyszerű, GYAKORLATI bizonyítéka a hit emberre gyakorolt hatásának.
Jómagam a különféle meditációs tapasztalataim mellékhatásaként tapasztaltam meg, hogy érzem a hideget, de nem feltétlen hatott rám. Környezetem nagyon lassan tudta elfogadni, hogy akár mínusz tíz fokban is órákig lehet sétálni egyéb következmény nélkül. De mi lesz az ízületekkel? Hát, ha egy gondolatmenet hibás (hideg = megfázás), akkor nem követném azt tovább. Sokan az influenzába meghalnak, mások a rákból kigyógyulnak, ez is azt bizonyítja, hogy a pszichénken múlik nagyon sok minden.
Miért van annyi szkeptikus?
Mert aki a legkevesebbet tudja, az ragaszkodik ahhoz, nehogy elveszítse, hiszen én tudata már azonosult ezekkel a gondolatokkal, hiedelmekkel. Nem szeretné megélni azt érthető módon, hogy elveszítse. Ugyan rosszul érzi magát, de legalább valamilyen szinten tudja magáról, hogy ő kicsoda, és, hogy milyen a világ. Ha pár ezer km-rel arrébb született volna meg, akkor pedig másban hinne, mert mást tanítottak neki. És az lenne az, amiből nem engedne. De vajon ez köszönő viszonyban van-e a valódi valósággal? Honnan tudjuk, hogy mi az igazság, ha nem teszünk kísérletet annak megismerésére (kitágítva a kereteket)? Vajon a reális ember akkor alkot véleményt, ha először megvizsgálta az adott dolgot vagy előtte? Minél többet tud vagy tapasztal meg az ember annál alázatosabb, mert egyre jobban látja, hogy valójában milyen keveset tud. Miért lenne ez másképpen mikor a komfortzónából kimerészkedünk?
A tűzön járás pszichológiája (pszichés megközelítés)
Mikor egy olyan pont elérését tűzzük ki célul, ami lehetetlennek tűnik, akkor nagyon sok energiát tudunk mozgósítani (motiváció, melyet indítéknak hív a pszichológia) és későbbi életünk kapcsán is komoly segítségül szolgálhat. A katona, aki a 10 méteres kerítést már átmászta sikeresen nem fog kiborulni, ha 4 métert kell másznia, vagy hasonló kihívást kap az élettől. Hiszen az „elképzelt” valóságot a valódi valóság, megtapasztalás cseréli fel és kiderül, hogy nem is olyan nehéz eredményeket elérnünk, ha rendelkezünk a megfelelő attitűddel, ami fejleszthető pszichés szinten. A szorongásaink, félelmünk kapcsán biztosan sokat segíthet, ha egy ilyen kihívásnak eleget teszünk. A csoportszellem ezen kívül szintén nagy hatással lehet ránk, hiszen gondos előkészületek előzik meg a tűzön járást.
A cikk itt folytatódik tovább 3/2. rész (tűzön járás és a psziché ereje)
Keresztes Attila
A tünet mögött mindig egy téves önkép áll
Kezelheted a fizikai tüneteket vagy elemezheted a pszichológiai problémáidat évekig – de amíg nem látod be, hogy ki az, aki valójában szenved, a probléma vissza fog térni. Nem módszerekre vagy újabb technikákra van szükséged, hanem a tévedések azonnali, logikus átlátására.
2005 óta ötvözöm a nyugati logikát a keleti szemlélettel. Nem vagyok sem orvos, sem pszichológus (bár 3 egészségügyi szakvizsgám van és orvosi lapokban publikálok), és nem kínálok újabb spirituális taposómalmot.
Ha készen állsz a sablonos megoldások mögé nézni, kezdd itt egy 2 perces, objektív vizsgálattal: