Az igaz tanító nem különbözik tőlünk – A Self a legnagyobb segítség és a Self mindig a gondolatokon keresztül nyilvánul meg

Angol verzió: The true teacher is never apart from you – Self is the best help and Self is always coming through

A Self a legnagyobb segítség

Amikor a tudatosságunk azonosul az elmével, az eredmény maga az egoizmus. Ez az összes szenvedésünk gyökere. Mi az ego szemtanúja vagyunk. Mikor felismerjük az állandó Self-et, az ego eltűnik. Tartsuk a figyelmünket a szívünkön. Hadd létezzen az életünk ebben az állandó hozzáállásban az önvizsgálat alkalmazásával. Felismerve a hamisat, nem kell keresnünk a valódit, mert a hamis felismerésével elkülönül a valódi. Találhatunk egy tanítót, aki sosem különbözik tőlünk. És bölcs dolog a segítséget keresni, amíg nem fedezzük fel a tudatosságot, amiben minden törekvés megfigyelhető felülmúlva a segítséget. A tudatosság, boldogság nem a másik oldalon van, mely valamilyen munkafolyamat eredménye, hanem a tudatosság már létező dolog, amiben minden törekvés figyelem alá vonható – a Self a legnagyobb segítség és a Self mindig a gondolatokon keresztül nyilvánul meg

A Self mindig a gondolatokon keresztül nyilvánul meg

Egyek vagyunk a létezéssel és az abban fellelhető létezés táncával. A valódi self soha nem mozog vagy hagy el minket, hanem végtelen marad… Hagyjuk figyelmünket azon, ami az elsődleges, ami a figyelmet és figyelmetlenséget egyaránt megfigyeli és ami felülmúlja mindkettőt. Ha csak testként és elmeként tekintünk önmagunkra, akkor meg fogunk halni. De, mikor felfedezzük magunkat tudatosságként, a halálfélelem a halál nem okoz gondot többé. Félünk a fizikai haláltól, ezért valahogy magától az élettől is félünk.

Mi nem a gondolataink, érzéseink és emlékeink vagyunk valójában

Maradjunk csendben és tudjuk, hogy az „Én vagyok” jelenléte, tiszta és érinthetetlen. Mi nem a gondolataink, érzéseink és emlékeink vagyunk valójában, hanem formátlan létezők… Létezik egy csendes hely a mozgó elmén túl. Legyünk egyek ezzel. Néha néhány félelem merül fel. Nézzük meg mik ezek, abból a perspektívából, ahol van valaki, aki érzékeli, érzi ezt és felismeri, hogy ez is csak egy gondolat. Ne regisztráljuk ezt… Kezeljük fenntartás nélkül ezeket a félelmeket és koncepciókat. Élvezzük önmagunk létezését, mint időtlen jelenlét. Mi nem egy cselekedet termékei vagyunk vagy döntések eredményei… A helyes lépést nem megtenni kell, csak felismerni mindezt… Ez az „én vagyok”. Ismerjük fel a saját valódi Self-ünket és boldogok leszünk. Meg kellene figyelnünk a töretlen csendet, mely mindennek a forrása.

Hagyjuk a gondolatokat magukra

Ne kövessük a pillanatnyi dolgokat. Nem emlékezhetünk az összes gondolatunkra. Hagyjunk mindent egyedül. Még a kontrollra való igényt is hagyjuk figyelmen kívül. Képesek vagyunk létezni, lenni, tiszta létezésben, de a létezés nem egy cselekedet, amit csinálnunk kell. Láthatjuk, hogy ez már létezik, még mielőtt a gondolat felbukkanna. Vegyünk le magunkról mindent! Bármilyen függőség nélkül, a tudatosságunk tiszta… Üresek vagyunk. Most, az összes ideát levetettük magunkról. Frissek vagyunk! Kik vagyunk a fogalmaink, koncepcióink nélkül? Kellene bármit mondanunk erről a helyről? Az összes hang, a napsugár érzése, minden elmúlik, de nincs története… Az elme kreálja meg a történetet. Az érzékelésünk friss. Figyeljük meg hogyan érzékelünk minden gondolatot és nincs szükség arra, hogy megtartsuk őket és arra sem, hogy azonosuljunk velük.