A háború, agresszió, ego, ambíció és diktatúra pszichológiája

 In agresszió, Pszichológia, medicina és egyéb (cikkek)

Angol verzió: The psychology of war, aggression, ego, ambition and dictatorship

Az ego, diktatúra és az ambíció pszichológiája

Az energia képes vasként megszilárdulni az egóban, vakon végeláthatatlan ambícióként, mint Sztálin, Hitler stb. esetében. De mi egyenlőséget teszünk az akarat és energia közé és azt mondjuk, hogy nekik erős akaratuk volt, erős egójuk. Ezek az emberek gyötrődve halnak meg, mert a vég nélküli ambíció soha nem képes elégedett lenni, mint a mánia esetében sem. Rögzül ez a fajta elképzelés megkeményedve és nincs hely a cselekvés számára. A kreatív intelligencia halott.

De az energia képes más módon is megnyilvánulni. Mindenki képes felülmúlni a korlátokat és megkeresni a szabadságot, de ha az energia csak a fejbe megy és ott megáll, bár nagyon okosak leszünk, jól informáltak… az semmi. Felülmúlni az elme korlátjait, mikor az energia a „fej fölé” kerül, mely felülmúlja az emberi akaratot és értelmet… Az ambíció tény, hogy a társadalom elképzelése az emberi tökéletességről, nem számít milyen triviális és haszontalan…

 

A háború és agresszió pszichológiájáról

Mi az a háború? Sokkal jobb kérdés: mi az, az agresszió? Az evolúció eszköze? Szükséges az agresszió? Képes vagyok felülmúlni a saját agresszív tendenciáimat? Igen, képesek vagyunk, de csak úgy, ha felülmúljuk önmagunkat. Nincs másik út. A természet nem tesz fel kérdést, ha az agresszió megjelenik, akkor az szükséges. A hím harcol a nőneművel, és ezen a módon csak a legerősebb és legokosabb jelenik meg utódként és ezáltal a faj erősebbé és okosabbá válik.

Az összes polgárháború, terrorizmus, túlnépesedés, környezetszennyezés stb. nem merülne fel, ha az ember tudatos lenne. De ezt a kérdést senki nem meri kezelni. Túl távoli, túl absztrakt. Általában van egy természetes egyensúly az agresszív és passzív, „töltekező” tendenciák között a természetben. Mi emberek kiválóan sikeres faj vagyunk. Ennek ellenére állandóan háborúzunk, pestis, tömeges éhezés stb. jellemző életünkre hétmilliárd jelet hagyva hátra. Erősebbek, okosabbak vagyunk és egyre agresszívebbek a többi fajhoz képest és nagy valószínűség szerint a kihalás szélére kerültünk.

A hímnek is agresszívabbnak kell lennie, például a vadászat alkalmával (az oroszlánok közül a hím végzi el legtöbbször a vadászatot), vagy védi az utódokat a ragadozókkal szemben (és gyakran a saját „fajtársaitól”), vagy mikor a csoport státuszát veszély fenyegeti. Az állatok is hasonlóan az emberekhez rendelkeznek erős és jól definiált státusz quo-val, ahogyan a hierarchiák veleszületett jelenségként nyilvánul meg mindkét esetben. Az alfa a csoportvezető. Ő erősebb és okosabb mint a maradék. Az emberi szituációkban még ravaszabbak is.

Nagy csoportokban, a legjobb táplálékot először a kiemelkedő hímek az alfa nősténnyel együtt eszik meg, mely elérhető számukra és az ő utóduk is alfa példánynak fognak számítani, ők lesznek a jövő vezetői a csoportban. Az alfák jobban védve vannak és valószínűbb, hogy túlélik a veszélyeket a ragadozókkal szemben. Így a gyenge és öreg selejtnek számít.
Ilyen hierarchia jól definiált stabilitást eredményez, mely nem működne limitált agresszió nélkül, mely egy olyan miliőt hoz létre ahol minden tagja a csoportnak megfelelően tudja, hogy hol a helye. Az emberi társadalom természetesen szintén egy hierarchiát alkot, mely inkább talán egy csirkeállományra, vagy elvadult kutyák csoportjára hasonlít.

A természet megoldásai, ahogy mi mondjuk pragmatikus. Minden más szempontok (beleértve a demokráciát is) az emberi elme „terméke”. A természet sem nem kegyetlen, sem nem jóindulatú, nem fair. A természet csak VAN, létezik (lásd angol „is” szócska jól kifejezi ezt). Ez az egyetlen törvénye. Jó, rossz, passzív, agresszív és így tovább, csak egy mesterséges koncepció, néha hasznos és praktikus, de limitált a kiterjedése, mert meg kell felelnie az elfogadott elképzeléseknek és társadalmi normáknak. Azonban a természet sem nem egy koncepció, sem nem egy gondolat… hanem inkább az egész egy realitás. A természetnek vagy realitásnak, létezésnek megvan a maga intelligenciája , természetesen ez örök és mindent magába foglal, így felülmúlja a limitált értelmezést is.

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

20 év munka, több, mint 800 cikk (köztük van több 30 oldalas írás is), mely letesztelt, gyakorlati megoldásokon alapszik. Segítesz egy nemes ügyben, hogy minél több embernek segíthessünk megtartva az objektivitást?

Cikk kategória (angol, magyar)

keresés

AJÁNLOTT CIKKEK
szerelem, szexualitásléböjt kúra