A racionális buddhizmus összecsengése a pszichológiával – vallás, tibeti buddhizmus kialakulása, tanai, alapjai

 In buddhizmus és pszichológia, Pszichológia, medicina és egyéb (cikkek)


Forrás: Dr. Frederick Lenz, Szörföltem a Himaláján, Helmuth Von Glasenapp, Az öt világvallás

A buddhizmus vallás tanai, avagy a boldogság keresése és a pszichológia kapcsolata

Az egyik legracionálisabb vallás a buddhizmus, amely jóval a pszichológia kialakulása előtt vizsgálja az emberi érzelmeket, ösztön impulzusokat. A buddhizmsban meghatározható törvény uralkodik (dharma), mely végtelen megnyilvánulásban mutatja be önmagát, vallják a buddhizmus tanai. És valóban uralkodik egy fajta törvény, elég, ha pl. a gravitációra gondolunk.

De ez ugyanúgy működik a pszichoszomatikában, igaz? Ha valaki folyton mérgelődik, rossz kedve van, stresszes, akkor a testre ez kifejti a hatását (mérgelődés = méreg termelése). Mindig, törvényszerűen, jóllehet függ attól, hogy ki milyen hajlamokkal, kondícióval stb. rendelkezik -buddhizmus, buddhizmus vallás, tibeti buddhizmus, buddhizmus kialakulása, buddhizmus tanai, buddhizmus alapjai, boldogság.

 

A buddhizmus a világot részekre osztja fel: testi dolgok, érzések, észlelések (ezt a pszichológia percepciónak hívja), elképzelések, ösztönök, tudatos cselekvések kombinációja stb. Tehát a pszichológia nem úgy születik meg, hogy egyszer csak a semmiből létrejön egy empirikus (gyakorlati) tudomány, hanem elképzelhető, hogy összeáll egyfajta egység, aminek sok összetevője hozza ezt létre. Hiszen ezek a felismerések Buddhától származnak, amik összecsengenek a pszichológiával.
Valahogy így használta fel a pszichológiai elméleteket is José Silva, amikor megalkotta a gyakorlatias agykontrollt.

Lásd: Egy természetes fájdalomcsillapító, mely kifogyhatatlan és bárki használhatja bármikor – José, Silva, agykontroll, Hippokrátész

Buddha továbbá az életet szenvedésnek tartotta (lásd betegség, megöregedés, halál) a fájdalmakon túl a múlandósága miatt. Valóban rossz érzés elveszíteni dolgokat, főleg, ha nagy munkát fektettünk annak kialakításába. Így a vágy megszüntetését nevezte ki célnak, és ehhez sok újjászületés kell a buddhizmus tanai szerint, így tudjuk elérni a szenvedély mentességet, vagyis az örök boldogságot. Hiszen ennek köszönhetően nem a helyzet dönti el, hogy hogyan érezzük magunkat, hanem mi, a helyzettől függetlenül. Vajon mikor a pikniket elmossa az eső, a rossz érzést az eső hozta (melyben táncolni is lehet örvendezve) vagy ez a mi reakciónk, mi döntésünk az adott helyzetre?

 

A buddhizmus kialakulása, alapjai tibeti buddhizmus

Egyes felfogások szerint régen létezett egy Atlantisz nevű fejlett, társadalom, ahol nem a pénz és a hatalom, hanem a valódi tudás volt az első helyen és a megszabadulás, a nirvánába érkezés mely maga a megvilágosodás. Akkor még a földünk tiszta volt, és pár százezer, nagy tudású ember élt rajta állítólag. Ebből a tudásból merítkezett később Egyiptom, majd India, Kína, Japán és Tibet. A valódi tudás egy, és ahogy a különféle országokba megérkezett, ezt az egységet más-más nyelven és megközelítésben tálalták. Ez persze csak egy feltételezés.
Buddháról tudni kell, hogy egyetlen sort sem hagyott hátra tanításaiból, mert a leírhatatlant valószínűleg értelmetlen a leírás szándéka alá vetni. Lao-ce-t a kínai bölcs embert sem volt könnyű rávenni, hogy megírja gyönyörű költeményét a Tao Te King-et. Vagy gondoljunk Szókratészra, Jézusra stb. És a nyelv amúgy is torzít, akad olyan szankszkrit szó, aminek 10-15 jelentése van, de a páli, prákrit nyelv is ősinek mondható. És a nyelv kifejezi az adott nép gondolkodásmódját, ahogy azt pl. a német, vagy magyar nyelvben is megtalálhatjuk a pszichoszomatikában. Példának okért a ,,Nem veszi be a gyomrom” a gyomor problémák lelki okaira utal.
Lásd: Mit árul el rólunk a betegségünk? I. – pszichoszomatika, pszichoszomatikus, pszichoszomatikus betegség, pszichoszomatikus tünetek, pszichoszomatikus jelentése, pszichoszomatikus betegségek tünetei

 

Buddha észrevételei

A megvilágosodás, megszabadulás azt jelenti, hogy olyannak látjuk a világot, amilyen. Így véget ér az, hogy saját elvárásaink, neveltetésünk elfogult szemüvegén nézzük a valóságot. Véget ér a szenvedés. A buddhizmus szerint a világunk átmeneti és a világ alkotóelemeinek múlékony tánca hatja át (dharma): föld, víz, tűz, levegő, színek, hangok, látás, hallás képességei, érzékelése stb.
Ha ilyen racionális ez a vallás, akkor mitől vallás? Attól, hogy hisz a reinkarnációban. De lehet, hogy ez csak nézőpont kérdése? Lehet, hogy a magzat kineveti azt, aki hisz a születés utáni életben, ahogy mi is kinevetjük ezt a reinkarnációval kapcsolatos tételt? De, ha Indiában születtünk volna meg, akkor pedig az európai felfogáson, történetesen a reinkarnáció elutasításán nevetnénk? A buddhizmus alapjai, kialakulása kapcsán ha elmerülünk ebben a vallásban észrevehetjük, hogy a vallásokban előforduló parancsolatokat is teljes mértékben kielégíti. És a nirvána (végtelen boldogság) elérése a cél, több életen keresztül. A nirvánát nem hajlamok (szanszkárák) által érhetjük el.

 

De vajon miért lenne ez a nirvána más, mint a filozófiában felbukkanó logosz vagy az advaitáknál megjelenő egység? Vajon ugyanarról van szó, csak más szavakat használunk? Ugyan Buddha tagadta az örök ős-szubsztancia létezését, melyet az upanisadoknak a Minden-Egy-tana szerintenamáció vagy evolúció útján minden szellemi és anyagi keletkezett, de szerintem ennek ellenére ugyanarról van szó. Az egységről, melyet mindegy hogyan nevezünk. Tehát a buddhizmus ott válik a racionalitást kinőve vallássá, mikor a metafizikai elemeket (lásd karma) is beleszövi a vallásába. Pedig cselekedetünk azonnal visszahat ránk. Ha beleütök a betonba, fájni fog a kezem, igaz? Én amondó vagyok, hogy teljesen mindegy milyen pszichológiai irányzatot, vallást, filozófiát követünk, akár sajátot is létrehozhatunk, csak legyünk benne teljes szívvel, kitartással és akkor az eredmény egész biztosan előbb vagy utóbb megérkezik megváltoztatva életünket.

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

20 év munka, több, mint 800 cikk (köztük van több 30 oldalas írás is), mely letesztelt, gyakorlati megoldásokon alapszik. Segítesz egy nemes ügyben, hogy minél több embernek segíthessünk megtartva az objektivitást?

Cikk kategória (angol, magyar)

keresés

AJÁNLOTT CIKKEK
gyermekpszichológiareklámpszichológia, manipuláció