A bölcsesség az ősvallásokban: kínai, japán, ősi magyar, keresztény, buddhista vallás és pszichológia egysége – Isten segít? Isten neve

 In PSZICHOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETGYÓGYÁSZATI CIKKEK, vallások

Lehet, hogy mindegyik ősvallás ugyanarról beszél, amit könnyű félreérteni? – kínai, japán, ősi magyar, keresztény és buddhista vallás és a pszichológia lehetséges azonosságai

Elképzelhető, hogy a különféle tudatállapotainkban más-más részét látjuk a világnak? Pl. egy részeg a saját feleségét sem ismeri fel. A tudatállapotokról, ebben a cikkben írtam: „tudatalatti”, tudattalan, tudatfeletti stb. Lehet, hogy ennek segítségével kerülünk istenhez egyre közelebb, ha létezik valóban egy magasabb intelligencia?

A másik szemében a szálkát is meglátjuk, a magunkéban a gerendát sem. Ez egy bölcs mondás a Bibliából, hiszen mindenki elfogult, így minden szentnek maga felé hajlik a keze. De ezt az igazságot a pszichológia elhárító mechanizmusként úgy magyarázza meg, hogy ez egy önvédő mechanizmus. De ugyanarról az igazságról van szó. Az Énünket védjük azzal, hogy a saját hibáinkat kivetítjük másra, kiprojektáljuk (lásd projekció).

Az ősmagyar hite a Büün egyébként rendelkezett filozófiával, etikával, teológiával és liturgiával hasonlatos volt a Bon tibeti vallásra , hiszen közös Észak-eurázsiai hagyományokról van szó. A Büün szerint Isten nem abszolút tökéletes és a táltosok elismerik Jézust és Buddhát, azonban Jézusnak nem kellett volna a leendő apostolok elhívásával magukra hagyni a családokat, és Buddhának pedig gyermekágyas hitvesét otthagynia. Véleményem szerint ezek szimbólumok és az üdvözülésnek sokszor látszólag fájdalmas ára van. Gondoljunk a zen mesterekre, akik az ablakon hajigálták ki a boodhiszatvákat (tanítványokat) vagy felpofozták őket. Ez egy elég erős konfrontációs módszer a pszichológia szerint, igaz?:)

A Büün szerint a jó cselekedet a leghasznosabb útravaló a szellemek világába. Ez a tanítás a karmában hívő buddhista iratokban is jelentkezik, ahol ugyanígy a jó cselekedet hasznosságát hangsúlyozzák, hogy ne karmát, hanem akarmát gyűjtsünk, hogy kikerüljünk a lét forgatagából (szamszara).

Nézzük most meg a japán összefüggéseket. Az ősurali Istenség kezdetben osztódással szaporodott. Égitesteket, hegyeket, völgyeket, kisebb-nagyobb ,,szellemgyerekeket”, tehát kisebb Isteneket teremtett saját anyagából. Ez hasonlatos a KO-DZSI-KI Istenséghez.

A Büünben kiolvasható a polaritás elve is. Tovább szőve a gondolatot ez az agyfélteki specializációra is utal. Hiszen jobb agyféltekénk az ,,érzelmekért felelős”, többek között, az intuícióért. Ezen érzelmeket ez az őshit SZUSZ-nak nevezte el, a bal agyféltekéhez köthető racionális gondolkodást pedig, az értelmet ISZ-nek nevezte el.

A dualitás (a kínai medicinában, jin és jang), nálunk pedig női-férfi oldal, amely nem feltétlenül egymás kiegészítésére törekszenek, hanem egymás hiányát keresik. És ez az elmélet pedig alátámasztja azt az újonnan feltételezett koncepciót (ez szintén sokkal később született az őshitünkhöz képest), amely szerint fogantatásunk előtt mi egységben éltünk önmagunkkal és utána kettéhasítottak minket és mindenki keresi a társát (a férfi a nőt, a nő a férfit, tisztelet a kivételnek, bár nem mindig a formán van a hangsúly).

Erről pedig Jung elmélete jut eszembe, akihez kapcsolható az anima és az animus. A Büün a nőstény-hím dualitás megfogalmazás mellett arra is felhívja a figyelmet, hogy az asszony színvonala a család színvonala. Itt cseng össze ez a nagyszerű vallás a Talmuddal. A Büünben a Yotengrit az első Isten, és ebből a Férfi-Isten a GÖNÜZ (Nap a jelképe) és a Nő-Isten az UKKÓ (Hold a jelképe, ez a Boldogasszony) nimbusza. A dualitás jegyében a nő és a férfi egyenértékű.

Az is-ten talán az is-tengrit ,,kerekedett”, azaz leegyszerűsödött az alakja. Az is elképzelhető, hogy a buddhizmus hatására ,,kerekedett le”, hasonult a kínai tien = ég alakhoz. Az ,,is” vagy az ,,isz” változata, vagy pedig az ,,ős”-é. Ebből következik, hogy ,,Szellem-ég” a jelentése vagy ,,Ős-ég”, esetleg ,,Ég-ős”.
Ezen kívül találtam még más bizonyítékokat, például a kínai szám-mágia, az ,,I-Csing” (Ji-King), a ,,Változások könyvé”-nek szám-mágiája is nyomokat hagyott, s ez épp azt bizonyítja, hogy a kapcsolatok a taoistákkal is léteztek, méghozzá a Honfoglalás után is. Hiszen a kínai szám-mágiának az a változata jutott bele a magyar orákulum praktikákba, amely a Honfoglalás előtt Kínában nem létezett. A kínai öt elem (víz, tűz, föld, fa, fém) a Büünben is megtalálható (ég, föld, tűz, víz, levegő).

Tűz jegyében gyógyítanak példának okáért égetéssel, füstöléssel. A víz jegyében pedig víz-kúrákkal, gőzökkel, teákkal. A föld jegyében a gyógynövényeket használják, míg az ég jegyében a szellem erejét használják fel, gondoljunk az igézésre. A táltosok révülésére. Talán ezt az agykontroll Alfa állapotnak hívná (jobb és bal agyfélteke szintézisbe kerül). Vajon vonható-e párhuzam a később kifejlesztett hipnózis és igézés között?
Valószínűleg Freud és mestere Charcot nem olvasta az ősmagyar tanokat…

A Büünben az Aja tartalmazza azt a tizennégy könyvet, amely a szeretet, szerelem és szeretkezés könyve. Ennek a három fogalomnak a gyakorlása hozza el az egészséget számukra. Tehát érdemes a különféle kulturális megközelítésekben keresni mélyebb összefüggéseket és véleményem szerint nem az a lényeg, melyiket választjuk, hanem, hogy milyen szándékkal tesszük azt meg. Mi a célunk vele. Hiszen mindegyik meggyőződés ugyanarról a világról (legfeljebb a megközelítés változik), valóságról szól, így felesleges felosztanunk őket.

Van-e Isten? Isten segít? Isten háta mögött? Isten neve, szeretete, igéje, szava

Nézzük meg a gyökereket, amely nem sokban különbözik legyen szó buddhizmusról, vagy magyar ősvallásról, vagy a Bibliáról stb.
,,Ne járva közelítsd Istent, mert nem leled sehol. Nézöl jobbra, nézöl balra, előre, hátra, magad elé, magad mögé, alád, föléd. Nem leled, és azt mondod nincs is! Nézz magadba, kövesd őt bensődben, kövesd érzelmeiddel, kövesd tekinteteddel, eszeddel. Járd az Utat saját belső végtelenségeid terein. Az Út végén megtalálod Őt, s ha megtaláltad, te sem vagy többé, Ő sincs többé, mert elérvén, egy lehetsz Vele.” – ISZ-TIEN VILE GEN mai szóval, Égi Szellem és ember, Első rovat, Istenségről, Büün vallás ősi irataiból, Máté Imre, Yotengrit

Ez az ősi magyar igazság megtalálható szinte minden más ősi vallásban. Gondoljunk a Bibliára. ,,Keressétek először Isten országát és minden megadatik néktek.”
,,Isten országa ti bennetek van.” ,,Eggyé váltam Istennel. Én és az atya egyek vagyunk.” Ezek Jézus szavai. Vagy gondoljunk Gótama Buddhára, aki haldoklása alkalmával mondta a mosolyogva a tanítványainak, hogy ne sírjanak, mert együtt maradnak örökké, hiszen a Buddha a szívünkben él, és mindenki önmaga mestere.
“Legyetek önmagatok lámpása, legyetek önmagatok menedéke, minden más menedék nélkül”… ” – Govinda Anagarika, A korai buddhista filozófia lélektani attitűdje
Utalt a tudatunk kivirágoztatására Buddha utolsó beszédében.

Jelentkezzen az online vagy személyes (Bp. 3. ker. mellett) egyéni, öngyógyító konzultációra

Személyre szabott megoldás már első alkalommal: érdekel a program

Keresztes Attila

Keresztes Attila, a cikkek írója

 

AJÁNLOTT CIKKEK

A KERESENDŐ SZÖVEGET ITT KELL BEGÉPELNI ÉS UTÁNA ENTER-T NYOMNI

Privacy Policy Settings

google-analytics
testbeszédcsaládterápia