Forrás: Közép-európai Egyetem (CEU/Magyar Tudományos Akadémia/SISSA) Kovács Ágnes Melinda, Téglás Ernő, Ansgar D. Endressel (MIT/SISSA)
Vajon mi az a legfontosabb dolog, amit érdemes lenne tudnia mindenkinek, aki gyermeket vállal? És annak is, érdemes tisztában lenni vele, akinek olyan problémái vannak, ami egyértelműen gyerekkorunkra vezethető vissza – csecsemők, babák, újszülött fejlődése és a tanulás?
Hogyan tanulunk és mely évek a legmeghatározóbbak?
A pszichológusok körében teljesen egyértelmű a tény, miszerint utánzással tanulunk. Ezért is szokás azt mondani, hogy a legjobb tanítás a példamutatás. És emiatt van az is, hogy a kisgyermek úgy sajátítja el a nyelvet tökéletesen, hogy nincs szüksége nyelvtan könyvekre, egyszerűen a gyakorlat teszi a mestert alapon működik a dolog. Ezen kívül többféle szakaszelmélet rendelkezésre áll, pl. az egyik klasszikus Sigmund Freud elmélete, melyről biztosan hallott már a kedves olvasó. A lényege, hogy az első öt év a legmeghatározóbb ilyenkor mindenre sokkal érzékenyebbek vagyunk (a jó vagy a rossz tekintetében). Sőt, már a születés előtti (prenatális) időszak is nagy szerepet játszik életünkben. Ezt olyan kísérletek támasztják alá, hogy a magzatnak lejátszott komoly zenét felismerte az újszülött és egyes muzsikát jobban preferált. Visszatérve Freudra, szerinte a gyerekek különböző pszichoszexuális szakaszokon mennek át. Az első év az orális szakasz, ilyenkor ugyanis a csecsemők fő örömforrása ekkor a szájuk és környéke (játékok rágcsálása, szopás stb.)
A második életévben pedig az anális fázisról beszélünk, mert a baba ekkor tanulja meg a szobatisztaságot, és abban leli örömét, ha önmagát tudja szabályozni. Ha itt fixáció történik, akkor elképzelhető, hogy fukar emberré válik majd a kisgyermekből. 3-6 éves korban beszélünk a fallikus szakaszról, a gyermekek ekkor ismerkednek meg a nemi szerveikkel, ekkor figyelnek fel a nemek közti különbségekre, és ez az Oidipusz-komplexus időszaka is (lányoknál pedig Elektra-komplexusnak hívják). Ezután jön a látens, majd a genitális időszak. Ha ezekben a szakaszokban sérülés történik, akkor szintén fixáció áll be. Pl. ha bántják a gyermeket, amikor az ártatlanul felfedezve nemi szervét játszani kezd vele, hiszen neki ugyanolyan természetese, mint a füle, vagy orra, akkor ez egy egész életen át végig kísérheti őt (fixálódik). De problémát okozhat a korai elválasztás a szoptatásról, ilyenkor orálisan történik fixáció Freud szerint.
Mi az a tudatelmélet?
A tudatelmélet lényege az a képesség, mely mások gondolatainak, érzelmeinek, céljainak figyelembe vétele és ez alapján történő bejóslása, illetve az ehhez történő alkalmazkodás a mi viselkedésünk tekintetében. Így viselkedésünket a környezeti tényezőkön kívül, belső mentális állapotunk vezérel, amit a különféle helyzetekről gondolunk. Az a képesség, hogy tudomásunk van a környezetről vélhetően velünk született képesség és nem évek alatt alakul ki.
Mivel a csecsemőket lehetetlen lenne megkérni arra, hogy egy gomb megnyomásával jelezzék a kutatás során az észrevételüket, ezért a tudósok a fenntartott figyelmet tanulmányozták, mely elárulja hogy melyek voltak azok a helyzetek, melyek ellentmondanak elvárásaiknak. Kiderült, hogy a csecsemők nézési ideje ugyanolyan jól differenciált a bemutatott esemény sorozatok között mint a felnőttek reakcióideje, arra utalva hogy ők is figyelembe vették mások tudását.
Keresztes Attila
A tünet mögött mindig egy téves önkép áll
Kezelheted a fizikai tüneteket vagy elemezheted a pszichológiai problémáidat évekig – de amíg nem látod be, hogy ki az, aki valójában szenved, a probléma vissza fog térni. Nem módszerekre vagy újabb technikákra van szükséged, hanem a tévedések azonnali, logikus átlátására.
2005 óta ötvözöm a nyugati logikát a keleti szemlélettel. Nem vagyok sem orvos, sem pszichológus (bár 3 egészségügyi szakvizsgám van és orvosi lapokban publikálok), és nem kínálok újabb spirituális taposómalmot.
Ha készen állsz a sablonos megoldások mögé nézni, kezdd itt egy 2 perces, objektív vizsgálattal: