A mentális egészség hónapja: amikor a lélek is figyelmet kap

A fizikai egészségünk fontosságát már gyerekkorunk óta belénk nevelik. Tudjuk, hogy mit kell tennünk a testünk fitten tartásáért: sportolunk, egészségesen étkezünk, és rendszeresen járunk orvosi ellenőrzésre.

De vajon ugyanennyi figyelmet szentelünk-e a lelkünknek, a mentális jóllétünknek? A válasz sokak számára sajnos nemleges. Pedig a mentális egészségünk legalább annyira meghatározza életminőségünket, mint a testi állapotunk. Éppen ezért van kiemelkedő jelentősége annak, hogy minden évben megünnepeljük a mentális egészség hónapját, és az általa felvetett témákat egész évben napirenden tartsuk.

Miért fontos a mentális egészség hónapja?

A mentális egészség hónapja, melyet hagyományosan májusban tartanak, arra szolgál, hogy felhívja a figyelmet a mentális betegségekre, a stigma csökkentésére és a segítségnyújtás lehetőségeire. Ez az időszak lehetőséget ad arra, hogy nyíltabban beszéljünk a lelki problémákról, amelyek gyakran rejtve maradnak a társadalmi elvárások és a tévhitek miatt. Bár ez a kiemelt időszak már mögöttünk van az évben, a mögötte álló üzenetek és célok továbbra is rendkívül aktuálisak és fontosak.

Ebben a hónapban (és persze az év többi részében is!) különös figyelmet fordítunk arra, hogy:

• Csökkentsük a stigmát: A mentális betegségeket még mindig gyakran kíséri szégyen és előítélet. Ez megnehezíti a szenvedők számára, hogy segítséget kérjenek, vagy nyíltan beszéljenek problémáikról.

  A hónap és az azt kísérő kampányok célja, hogy lebontsa ezeket a falakat, és megmutassa: a mentális betegségek ugyanúgy gyógyíthatók és kezelhetők, mint a fizikaiak. Egy betegség nem minősíti az embert, és a lelki nehézségek sem tehetnek kivételt.

• Növeljük a tudatosságot: Sok ember nincs tisztában a mentális betegségek tüneteivel, vagy nem tudja, hová fordulhatna segítségért. A kampányok, előadások és rendezvények révén informáljuk a társadalmat, és eszközt adunk az emberek kezébe, hogy felismerjék saját vagy mások problémáit. Az ismeretek terjesztése folyamatos feladat, hiszen a tévhitek makacsul tartják magukat.
• Ösztönözzük a megelőzést: A mentális egészség megőrzése nem csak a betegségek kezeléséről szól, hanem a megelőzésről is. A hónap során hangsúlyt kapnak azok a módszerek, amelyekkel erősíthetjük lelki ellenállóképességünket: a stresszkezelés, a megfelelő alvás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a testmozgás és a szociális kapcsolatok ápolása. Ezek az alapvető szokások egész évben fenntarthatók, és kulcsfontosságúak a lelki egyensúly megtartásához.
• Felhívjuk a figyelmet a segítségnyújtásra: Legyen szó terapeutáról, pszichológusról, orvosról, vagy támogató csoportról, fontos tudni, hogy hol és milyen formában kaphatunk segítséget. A mentális egészség hónapja platformot biztosít a szakembereknek és szervezeteknek, hogy bemutatkozzanak és elérhetővé váljanak, de az információk elérhetőek az év minden napján. A segítő hálózatok ismerete és elérhetősége életmentő lehet.

A lelki egészség mindannyiunk ügye

Nem csak azoknak kell foglalkozniuk a mentális egészséggel, akik diagnosztizált betegségben szenvednek. Mindannyiunknak vannak nehéz időszakai, amikor szükségünk van extra támogatásra, önismeretre és a stressz hatékony kezelésére.

A modern élet kihívásai, a gyors tempó, a digitális túlterheltség, a bizonytalanság, a gazdasági vagy társadalmi nyomás, mind hozzájárulhatnak a szorongáshoz, depresszióhoz, kiégéshez. A pandémia időszaka különösen rávilágított arra, hogy a mentális rugalmasság és az ellenállóképesség kulcsfontosságú a váratlan helyzetek kezelésében.

A mentális egészség hónapja alkalmat ad arra, hogy elgondolkodjunk saját lelki állapotunkon. Kérdezzük meg magunktól, nemcsak májusban, hanem bármikor, amikor bizonytalanságot érzünk:

• Hogyan érzem magam mostanában? Vannak-e tartósan fennálló negatív érzések, mint a szomorúság, a fáradtság, az érdektelenség?
• Van-e valami, ami különösen aggaszt, és nem tudok vele egyedül megbirkózni? Elborítanak-e a gondolatok, vagy épp ellenkezőleg, eltompultnak érzem magam?

• Tudok-e hatékonyan pihenni és feltöltődni, vagy állandóan fáradt és kimerült vagyok, még a pihenés után is? Elég időt szánok-e a kikapcsolódásra és a hobbikra?
• Kikre támaszkodhatok a környezetemben, és élek-e a támogató kapcsolataimmal? Megosztom-e érzéseimet a szeretteimmel, vagy elszigetelődöm?
• Milyen tevékenységek segítenek a stressz levezetésében, és beépítem-e ezeket a mindennapjaimba? Elég időt szánok-e a mozgásra, a természetben való tartózkodásra, a kreatív tevékenységekre?

Ha úgy érezzük, hogy a problémák felülkerekednek rajtunk, vagy huzamosabb ideig rosszul érezzük magunkat, ne féljünk segítséget kérni! Ahogy egy fizikai fájdalommal is orvoshoz fordulunk, úgy egy lelki nehézséggel is bátran keressünk szakembert. A pszichológusok, terapeuták, pszichiáterek azért vannak, hogy segítsenek.

A korai felismerés és beavatkozás gyakran megelőzheti a súlyosabb állapotok kialakulását. Ne feledjük, a segítségkérés nem gyengeség, hanem erő, és a gyógyulás első lépése.

A munkahelyi mentális egészség jelentősége

A modern társadalomban életünk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, így a munkahelyi környezetnek is kulcsszerepe van a mentális jóllétünkben. Egy támogató, stresszmentes, elfogadó munkahely nagyban hozzájárulhat a dolgozók mentális egészségéhez, míg egy toxikus, túlterhelő környezet komoly károkat okozhat.

A munkaadóknak is felelősségük van abban, hogy felismerjék és kezeljék a munkahelyi stressz és kiégés jeleit, és támogassák a dolgozókat a lelki egészségük megőrzésében.

Ez nemcsak etikai kérdés, hanem gazdasági szempontból is előnyös: a mentálisan egészségesebb munkavállalók motiváltabbak, hatékonyabbak és kevesebb hiányzást produkálnak. A mentális egészség hónapja jó alkalom arra, hogy a vállalatok is felülvizsgálják saját gyakorlataikat, és tegyenek lépéseket a mentálisan támogatóbb munkahelyi kultúra kialakításáért.

A digitalizáció és a mentális egészség

A digitális technológiák térnyerése, a közösségi média és az okostelefonok állandó jelenléte kettős hatással van a mentális egészségre. Egyrészről összekapcsol minket, információkhoz juttat, és támogatást nyújthat.

Másrészről azonban növelheti a szorongást, a FOMO-t (fear of missing out), az összehasonlítást, és a „mindig elérhetőnek lenni” nyomását. Fontos, hogy megtaláljuk az egyensúlyt, tudatosan használjuk a digitális eszközöket, és szükség esetén tartsunk digitális detoxot. A mentális egészség megőrzése érdekében kulcsfontosságú, hogy ne hagyjuk, hogy a virtuális világ eluralkodjon a valóságunkon.

Hosszú távú elkötelezettség a lelki jóllétért

Bár a mentális egészség hónapja kiemelt figyelmet biztosít a témának, fontos, hogy a lelki jóllétünkről való gondoskodás ne korlátozódjon erre az egy hónapra. Az önismeret, az öngondoskodás, a támogató környezet kiépítése és a szükség esetén történő segítségkérés egy életen át tartó folyamat.

Támogassuk egymást, beszélgessünk nyíltan, legyünk türelmesek mind önmagunkkal, mind másokkal szemben. Ne ítélkezzünk, hanem empátiával forduljunk azok felé, akik lelki nehézségekkel küzdenek. Együtt sokat tehetünk azért, hogy a mentális egészség ne legyen többé tabu, hanem a mindennapi beszélgetéseink természetes része, és mindenki megkapja a szükséges támogatást a teljes, boldog élethez. A mentális egészség nem egy célállomás, hanem egy utazás, amelyen mindannyian együtt haladunk.