Tévhitek, hírek, érdekességek : a haj nem szürkül meg idővel, nem a szemünkkel érzékeljük a fényt – érdekes tudomány 2/2.

 In Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek), pszichológiai érdekességek

2/1. rész

Nem a szemünkkel érzékeljük a fényt?

A fényérzékelő receptorok a szemünkben, mely a nappali és éjszakai látásban segít a csap és a pálcika. De a kutatók rájöttek, hogy ezen kívül másfajta fényérzékelő sejtek is vannak a szemünkben.

A retina ganglionsejtes (idegsejteket tartalmazó) rétegében található különleges sejtekről van szó, melyek elsősorban a rövid hullámhosszú (480 nanométer körüli) fényre reagálnak, ami megegyezik a kék fény tartományával. Mindjárt kiderül miért érdekes ez és, hogy hangulatunkat hogyan befolyásolhatja a kinti fény, vagy a lámpafény, de előtte…

 

Élőlények, akik szem nélkül is képesek érzékelni a fényt – mi köze a napi rutin követésének a szemünkhöz?

Vélhetően azért van szükség néhány állatnak arra, hogy érzékelje a fényt hogy az UV sugárzásnak vagy ragadozók által történő támadásnak ne essen áldozatul. Erről jut eszembe az a meditációs technika, mikor bekötött szemmel sétálunk lakásunkban.

 

Próbálunk megérzéseinkre hagyatkozni és folyamatosan a jelenben létezni. Hihetetlen mélységet hozhat el számunkra a belső látást illetően ez a gyakorlat. Nem véletlen, hogy akik megvakulnak, jobban tudnak érzékelni másik érzékszerveikkel. Dr. Clyde E. Keeler (1920) nevéhez fűződik az a kutatás, ahol vak egerek pupillájának tágulását figyelte meg a fény hatására. Ahogyan a fülünk nemcsak a hallás, hanem egyensúlyozó szerv szerepét is betölti, ugyanígy, a szemünk felelős abban, hogy a bennünk lévő biológiai óra szerint érzékelni tudjuk pontosan az idő múlását. Egész pontosan a csapokkal, pálcikákkal együtt felelősek a napi rutin kialakításában.

.

A mesterséges fény káros hatásai

A melanopszint tartalmazó idegsejtek a 480 nanométer körüli kék fényre érzékenyek, így ez az a fény, amelynek a leginkább hatása van a biológiai óránkra. Azonban a modern lámpák fénye egyre kékebb lesz. A kellemetlen hatások úgy megzavarhatják az alvás-ébrenlét ciklust, mint egy több időzónát átívelő repülőút. Ennek a hosszú távú felborulása olyan betegségeket hozhat létre, mint a rák, vagy a cukorbetegség, szívbetegség.

 

A mesterséges fény káros hatása a lelki értelemben vett nyomott hangulat kialakulásáért felelős. Tudjuk, hogy a napfény D vitaminja kedélyjavító. De ezen kívül a sötét teleken a melatonin hormon felel a nyomott hangulatért, mely kizárólag sötétben vagy halvány megvilágítás mellett választódik ki, és álmosságot okoz. Ekkor az erős benti világítás segít a jó közérzet megóvásában, és csökkenti ezt a nyomott, anhedónikus (örömtelen) érzést.

 

A rák és a fény-sötétség kapcsolata

De nézzünk meg más kutatási eredményeket is. Dr. David Blask kutatásai alapján tudjuk, hogy a teljes sötétség a rákos tumor növekedését lelassította, amíg a mesterséges megvilágítású helyszín felgyorsította azt.

Más kísérletekben egereken kimutatták, hogy a váltott műszak követése vagy az időzóna-váltási szindróma (jetlag) esetén szintén felgyorsult a tumorok növekedése.

Emiatt 2007-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a váltott műszakot már a rák lehetséges kiváltó okai közé sorolja.

.

A tévézés és a lámpafény mellékhatásai, melyek elalvás előtt jelentkeznek

Dr. Steven Lockley szerint kevesebb mint 8 lux erősségű fény elegendő ahhoz, hogy megzavarja a belső óránkat. Emiatt szenved sok ember attól, hogy nehezen tud elaludni, és aztán fáradtan kel fel reggel. A vizsgálatok szerint nemcsak az éjszakai erős világítás, de még az otthoni lámpafény vagy a televízió fénye is megzavarhatja a szervezetet elalvás előtt.

.

Hogyan nézzük a monitort?

Köztudott hír, hogy a mesterséges fény károsíthatja a szemet. Ezért is javasolt néha kikapcsolni a monitort, ha munkánkból eredően sokat ülünk előtte, illetve gyakrabban pislogni és félkörös fejkörzést csinálni. Ugyanis a sugárzása alacsony a monitoroknak, de elfelejtünk pislogni és a retina közepét irritáljuk ekkor. Emellett érdemes egy párnát a hátunk mögé betenni a székünkre és a fejünket vállunkkal egy vonalban hagyni (ne toljuk előre nyakunkat), így testtartásunk minden erőlködés nélkül egyenes marad.

 

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

Cikk kategória (angol, magyar)

AJÁNLOTT CIKKEK
alkoholboldogság, önismeret