Mérje le játékunkkal, hogy a jobb vagy bal agyféltekéjét használja-e – női és férfi agy, önismeret, önmegvalósítás

 In Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek), önismereti problémák

Ezek a cikkek sajátságos életszemléletemről szólnak, kérem ne tekintse őket szakpszichológiai írásoknak.


A férfi és a női agy

A női agynak a jobb agyféltekénk felel meg, hiszen ez felelős az intuícióért. A férfi agynak pedig a bal agyfélteke felel meg, ami a racionális gondolkodást biztosítja számunkra. Mind a kettőre szükség van. De valamelyik általában erőteljesebben dominál. Ám vannak gyakorlatok, ahol egyszerre tudjuk mind a kettőt használni, mely életünket és szemléletünket és képes megváltoztatni.

Konkrét játék agyféltekénk lemérésére

Női és férfi oldal – min múlhat az, hogy kit választunk magunk mellé?

Az önismeretben fontos megemlíteni a női és férfi oldalt. Mindannyian egy férfitől és egy nőtől származunk(lásd Jung anima és animus), tehát rendelkezünk egy férfi és egy női oldallal. Ennek fejlesztésével azt tudjuk elérni többek között, hogy ahogy mi fejlesztjük magunkat, annak megfelelően tudatosabb illetővel hoz minket össze a sors a rezonancia törvény alapján, mert hasonló általában a hasonlót vonzza.

[adrotate group=”4″]

Ezért a lelki úton haladva gyakran előfordul, hogy megváltozik életünk, ,,elhagynak” barátaink és újak jönnek, hiszen belül változtunk és ez tükröződik kívül is. Olyan ez, mint amikor elvégzünk egy főiskolát és ezzel párhuzamosan megváltoznak ismereteink, új tapasztalatokra teszünk szert, máshogy kezdjük el szemlélni a világot és ezáltal megváltozhat az ismeretségünk tábora is, vagy éppen a munkahelyünké.

Nem attól nőies valaki, hogy szexuálisan vonzó ruhában tetszeleg, mert akkor, ha leveszi a ruhát, már nem is lesz az. Ez valami olyan sajátságunk, ami nem a ruhánkban vagy más tárgyainkban van benne – azok legfeljebb felerősítik –, hanem sokkal inkább önmagunkban. Ez a kisugárzás.

Nem érdemes másokhoz viszonyítanunk magunkat, mert a más az más…- egy önismereti gyakorlat a tulajdonságaink tesztelésére

Nyilván, ha nálunk ügyetlenebb emberhez hasonlítjuk magunkat, akkor jobban, míg, ha nálunk ügyesebbekkel tesszük ugyanezt, akkor rosszabbul fogjuk magunkat érezni. Figyeljük meg az ekkor jelentkező érzéseinket. Emellett érdemes különféle életterületeket megvizsgálnunk a sikerességünket illetően (magabiztosság, önbizalom, őszinteség stb.). Végiggondolni, mi a pozitív és mi a negatív tulajdonságunk. Érdemes kikérni mások véleményét és összegezni őket, majd összevetni a saját eredményünkkel.

[adrotate group=”6″]

Nagyon tanulságos szokott lenni ez a fajta vizsgálódás.
Az önelfogadás, mely szerves része az önismeretnek általában automatikusan megtörténik azáltal, hogy foglalkozunk magunkkal, vesszük a fáradtságot, hogy megismerjük önmagunkat. Rájövünk, hogy csak egy tudatlan elképzelés miatt nem szerettük önmagunkat eléggé.

Esetleg túlságosan magunkra vettük a környezet negatív véleményét, azonosulva azzal. Nem tudtuk, kik vagyunk valójában, de valamit mégis gondolnunk kellett magunkról. Így ,,kapóra” jött mások elképzelése.
Az általános ,,ön-zéssel”, ,,ön-szeretettel” nincs probléma, mert az általános kijelentés alapján, aki nem szereti ön-magát az mást sem tud szeretni. Aki szereti saját magát, az oda is figyel önmagára. Ugyanúgy, ahogy mások iránt kifejezett szeretetünket egy csokor rózsa kíséretében tolmácsoljuk, magunkra is odafigyelhetünk, magunkat is meglephetjük néhány aprósággal.

[adrotate group=”4″]

Fontos megemlíteni a döntésfolyamatokat is. Szinte biztos, hogy a haragon kívül a félelem is rossz tanácsadó. Érdemes a döntések meghozatalánál a másik emocionális oldalt erősíteni, ami pozitív élményt jelent számunkra. Tanuljunk meg az intuitív oldalunkra hallgatni, ez a nőknél általában természetesen alakul ki, de az ő esetükben is fejleszthető. Sokszor előfordul, hogy vívódunk valamin és azt mondjuk, hogy már hatvankétszer eldöntöttük, hogy ezt meg ezt fogjuk tenni. Azonban, ha valamit eldöntünk, akkor a többi hatvanegy alkalom felesleges volt, hogy újból latolgassunk.

Hozzuk meg tehát a döntést és utána zárjuk le a dolgot, mert teljesen mindegy, hogy jobbra vagy balra megyünk, jobbról vagy balról jutunk el a végállomásra, előbb vagy utóbb úgyis átéljük, amit át kell élnünk, esetleg a sorrendet tudjuk megváltoztatni.

[adrotate group=”4″]

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

Cikk kategória (angol, magyar)

AJÁNLOTT CIKKEK
önismeretpszichoszomatika