Nincs semmi Ön és Isten között, csak az ego: a személyiségről, a gyermekkorról, a társadalomról és a gyermek elméjéről

 In Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek), gyermekpszichoterápia

Angol verzió: There is nothing between you and God but your ego: about personality, childhood, society and child’s mind

A személyiségről

Jung véleménye szerint a perszóna (álarc) a személyiség feltételezett dolog az egyéniség részéről, mely segít alkalmazkodni a külvilágban. Úgy gondolom a „feltételezett” a kulcsszó. Mikor azt mondom, hogy „Itt Attila beszél”, az elmém elfogad egy képet erről, ami 32 év alatt erről kialakított… Ezeket a képeket használtam, és ezek közül vetítem ki a valóságra őket. Egy kép lehet maga a valóság? És emellett amit Ön elolvas itt, az nem az én érzésem, nem az én boldogságom, hanem csak szavak, ahogyan próbálom csöpögtetni a „semmit” (’no-thing’) – a személyiségről, a gyermekkorról, a társadalomról, a gyermek elméjéről

A pszichológiában beszélnek az elme különféle osztályozásáról (Freud), az egyes impulzusokat az egónak (Én) tulajdonítják, néhányat pedig a szuperegónak, és néhányat az Id-nek (Ösztön-én). Ezen kívül megemlítik a tudatos és tudattalan tartományokat is. De minden ilyen felosztás az elméhez tartozik. Ne értsen félre, ezek a besorolások hasznosak mikor az elméről beszélünk, de a létezés tartalmaz minden aspektust, beleértve az elmét is.

 

A gyermekkorról és a gyermek elméjéről

Az elme nem ismeri a harmóniát, csak hintázik ide-oda, mint egy inga. Nincs semmi Isten és köztünk, csak az egónk, de gyermekként hamar megtanulunk bizonyos viselkedési formákat válaszként a szülőktől. A gyermek hat a szülőkre is, de a szülők erősebbek. Mi történik a gyermek elméjével? „Hogyan tudom rávenni a mamit, hogy adjon nekem egy újabb szelet sütit? Talán egy mosoly megteszi. Ő azt akarja, hogy jó fiú legyek.” De mit jelent ez pontosan?

Próbálom Önnek megmutatni az egót, a személyiségünket, ami egy társadalmi jelenség. Így a jó és rossz társadalmi koncepció. A logikus elménk és elképzeléseink a jóról és rosszról az ego részei. A bölcs Shakespeare mondta: „Nincs jó vagy rossz, csak gondolkodás teszi azzá.” Ez valójában az elme és a természetes Self fokozatosan eltűnik ez alatt a nyomás alatt. A társadalmi struktúra az egóra épült. Én nem mondom, hogy a kondicionálás az rossz, ami létrehozza az elmét és az egót, mert ez abszolút szükséges, és nekünk át kell mennünk rajta, aztán ki kell lépnünk belőle.

A társadalomról

Mi a politikus? Egy ember egy nagy egóval. El tud Ön képzelni egy alázatos politikust? A politikus nem más, mint egy közös tükörkép. Ezért az emberek karakterekre szavaznak. És a rendszer nem lehet semmi más, mint ami. A társadalom csak a mi tükörképünk. Be vagyunk börtönözve a saját magunkról alkotott elképzeléseinkbe. Akkor mi is a probléma pontosan? Az, hogy azonosulunk a személyiséggel…

Például, ha a korai gyermekkorban azt a kondicionáltságot sajátítja el, hogy Ön arab – ezért a zsidó vallásúak az ellenségei -, vagy fordítva, ha Ön zsidó vallású – ezért az arab az Ön ellensége -, és teljesen készen áll arra, hogy meghaljon a hitéért, mely csupán a születésének a véletlen eredménye. Ez nem az Ön választása zsidó vallásúként, vagy arabként…

Csupán belezuhant ebbe a szituációba és most azt hiszi, hogy Ön azonos a szituációval, pedig nem, Ön csak egy megfigyelő… Tehát, Ön nem egy robot. Egy arab vagy zsidó vallású robot. Aztán ez a kép manipulálja Önt a társadalom révén. Felejtse el, hogy Ön egy olyan ember, aki „le van butítva” egy szabvány alapján.

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

20 év munka, több, mint 800 cikk (köztük van több 30 oldalas írás is), mely letesztelt, gyakorlati megoldásokon alapszik. Segítesz egy nemes ügyben, hogy minél több embernek segíthessünk megtartva az objektivitást?

Cikk kategória (angol, magyar)

AJÁNLOTT CIKKEK
vallásokIndia bölcsessége