Gyermekpszichoterápia II. – gyermek pszichoterápia, gyermekpszichológia, gyermekpszichológiai könyv

 In Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek), gyermekpszichoterápia


Forrás: Viktor E. Frankl, A logoterápia dióhéjban, …és mégis mondj igent az életre, Pszichoteam Mentálhigiénés Módszertani Központ , A pszichológia története, Kapcsolatok és összefüggések, B. Michael Thorne, Tracy B. Henley


FIGYELEM! Tankönyvszagú elméletek. Ezeket a cikkeimet azoknak javaslom, akik komolyabban pszichológiát tanulnak (rendelkeznek már valamilyen alappal) és szeretnének még jobban elmélyedni ebben a tudományban a klasszikus megközelítéseket illetően. De az út végtelen hosszú (főleg az abszolút igazság tekintetében) és a kedves olvasó talál olvasmányosabb, játékokban gazdag egyéb cikkeket is ezen az oldalon.

Ezek a cikkek sajátságos életszemléletemről szólnak, kérem ne tekintse őket szakpszichológiai írásoknak.

1. rész

A három bécsi iskola legfontosabb alapelvei – gyermek pszichoterápia, gyermekpszichológia könyv (folytatás)

 

Strukturális modell: a topológiai modell továbbfejlesztett része. A lélek három része az ösztönén, én és felettes én. Eleinte az egyénben csak az ösztönén létezik, ami a fejlődéssel differenciálódik és kiválik belőle az én, majd a felettes én. Az ösztönén „alantasabb” tartalmait az én a tudattalanban próbálja tartani, vagy szocializálva cselekvéssé alakítja. Az ösztönén szexuális energiája a libidó és a felettes én a libidó visszavonásával keletkezik, vagyis akkor alakul ki, mikor a libidót vissza kell vonni a szeretet elsődleges tárgyiról (szülőktől) – gyermek pszichoterápia, gyermekpszichoterápia, gyermekpszichológia, gyermekpszichológiai könyv.

 

Ösztöntan: az emberi jellem kialakulásáért az ösztönfejlődés kora gyerekkori átalakulását tette felelőssé. Az ösztönenergia, mindig azt a testtájat szállja meg, amelyik az adott életkorban funkcionálisan a legalkalmasabb az örömszerző viselkedés kivitelezésére. A fejlődési szakaszok: orális, anális, fallikus (3-5 év) fázis, látencia periódus, genitális fázis. A lelkileg egészséges, felnőtt ember számára ez a legfőbb örömforrás.

Ha gyerekkorban nem tudott végighaladni a szakaszokon és fixálódott ez az energia, akkor beszélünk kóros lelki működésről. Ekkor a megfelelő erogén zóna nem elégült ki megfelelően. A fixációból következik, hogy hajlamos regrediálni az adott szintre, vagy a fixálódott szint kielégülési mintái jellemvonásként rögzülnek a személyben.

II. Alfred Adler

Individuálpszichológiai személyiségelmélet megteremtője, és egyik legismertebb elmélete, hogy a születési sorrend nagy hatással van a személyiségre.
Az elsőszülöttek a család figyelmének központjában vannak. A szülők általában büszkék rá, mely nagy eredményre sarkallja őket.
Érdekességként említem meg cikkemben a kronobiológiára, mely a születési évszám alapján határozza meg számunkra, hogy az illető milyen személyiség szerveződés, és, hogy milyen betegségei vannak, vagy melyekre hajlamos.

Freud után 1911-ben dolgozta ki saját elméletét, mely individuálpszichológia néven vált ismertté. Fontos, hogy az embert társadalmi késztetések motiválják, mert nem csupán a társadalmi hatások szocializálnak, hanem maga a szociális érdeklődés veleszületett tulajdonság. Freud a nemiséget hangsúlyozta, Jung a veleszületett gondolatmintákat, Adler pedig a társadalmi érdeklődést.

Kreatív fogalom alatt egy messzemenően személyes, szubjektív rendszert ért, amely értelmezi és jelentéssel látja el a szervezet élményanyagát. Emellett Adler hangsúlyozz a személyiség egyediségét és a saját életstílust.

 

Fiktív finalizmus: a jövőre vonatkozó várakozás jobban motivál minket a múltbélivel ellentétben. A lélektani események hatására az emberek fiktív célokkal rendelkeznek, és elképzelhető, hogy ezek közül sokat nem lehet realizálni, de ösztönzik az ember törekvését.

Fölényre törekvés: A végső cél a fölényre való törekvés. Először az agresszió és hatalomvágy jelent meg elméleteiben végső célként, majd ezt váltotta fel a fölényre való törekvés. Ez alatt Jung fogalmának önvalóját érti (Selbst), önmagunk teljes befejezését. A törekvés kényszere nem szűnik meg és velünk született tulajdonság. Mindenkinek más a módszere, hogy elérje a tökéletességet.

Kisebbrendűségi érzés és kompenzáció: Az élet bármely részéről jelentkezhetnek ezek az hiányok érzései, melyek a tökéletlenség érzéseiből származnak. Ez nem a normálistól való eltérés, hanem a fejlődés motorja. Ezek az érzések kínosak, de nem jelent feltétlenül örömöt a tőlük való megszabadulás. Az élet célja nem az öröm, hanem a a tökéletesség.

Társadalmi érdeklődés: Az emberi ösztön hatalomra való törekvését hangsúlyozta, amely miatt sok bírálat érte őt, hiszen a társadalmi motivációt nem vette figyelembe. Később a társadalmi érdeklődést is bele foglalta elméletébe. Ez velünk született tulajdonság és elismerte a nevelés fontosságát a társadalmi érdeklődés kibontakoztatása kapcsán.

Életstílus: Személyiségelméletének rendszere, ami által a személy egyénisége funkcionál. 4-5 évesen alakul ki bennünk, és ehhez idomulnak a személyes élmények. A kialakult életstílus pedig nem változik már meg, legfeljebb új módokat keresünk azok megjelenítésére. Az életstílus egy adott kisebbrendűségi tényező kompenzációja.

Kreatív én: Ez ad értelmet az életnek, megteremti a célt és az elérés módszereit, ez központi szerepet játszik munkásságában. Ő maga nem észlelhető, de láthatjuk hatását.

 

III: Victor E. Frankl

Az élet komoly feszültséget provokál, értelem, célok, értékek és ideálok nélkül. Legsúlyosabb formája akár öngyilkossághoz is vezethet. Aki koncentrációs táborban célját vesztette, nem sok esélye van a túlélésre. Akinek van céltudata, könnyebben néz farkasszemet a halállal. Ebből következik, hogy szükségünk van ideálokra, érvényes abszolútumokra és szilárd irányelveke, hogy biztonságba érezve magunkat boldogok lehessünk. Frankl unkássága arra irányult, hogy az ,,élet értelme” milyen szerepet tölt be életünkben, illetve a pszichopatológiában és pszichoterápiában. 1920-as években használja a logoterápia szót (logos, mint értelem). Az egyén hitvesztettnek, elveszetnek érzi magát, ha egzisztenciális kétségbeesés, frusztráció szállja meg. Az értelemnélküliség két formáját különböztette meg:

Egzisztenciális vákuum: apátia, üresség jellemzi. Az egzisztenciális frusztrációval analóg. Az egyén tevékenységi értelmét megkérdőjelezi.

Egzisztenciális vagy noogén neurózis: Ha az értelemnélküliség mellett a páciens klinikailag észlelhető neurotikus tünet együttest is mutat. A pszichés zavarok bármely formáját felveheti (alkoholizmus, depresszió, bűnözés, kényszeresség). A tünetek az értelemgátolt akarásával kapcsolatosak és magatartásminták is tükrözik a céltalanságot (ez különbözteti meg a normál értelemben vett neurózistól).

3. rész

 

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

20 év munka, több, mint 800 cikk (köztük van több 30 oldalas írás is), mely letesztelt, gyakorlati megoldásokon alapszik. Segítesz egy nemes ügyben, hogy minél több embernek segíthessünk megtartva az objektivitást?

Cikk kategória (angol, magyar)

AJÁNLOTT CIKKEK
gyermekpszichológia, gyermekpszichiátriagyermekpszichológia