Meghalt mikor megtudta, nyert a lottón… – érzelmek fajtái, érzelmek kimutatása, tudatos életmód 2/2. rész

 In Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek), érzelmek

Az első részhez klikk ide: érzelmek, érzelmek fajtái, érzelmek kimutatása, elfojtott érzelmek, tudatos élet, tudatos életmód, félelmek

Forrás: Szvámí Ráma, Szamádhi, A bölcsesség legfelsőbb szintje, A valóság megpillantása

Az információ továbbítása és az elme működése (érzelmek kimutatása)

Az érzetek az agyba futnak, onnan a tudatos tartományon át a tudattalanba. Tehát az érzet az anyagi világból a tudatos tudatunkba kerül, itt a gondolkodásunk átalakítja vagy kiszínezi ezt az információt. Ezért nem a valóságot látjuk, hanem amit alkotunk róla képet azt. A lokneszi tónál (Loch Ness) végrehajtottak egy pszichológiai kísérletet. Egy turistacsoport előtt pallót emeltek ki a vízből imitálva a szörnyet.

Utána azonnal lerajzoltatták a mit sem sejtő turistákkal a látványt. Nagyon sokan rajzolták le az azt hiszem hatvanas években elhíresült fényképet a „lokneszi szörnyről”. De, ha ezt a pallót egy építkezésen láttuk volna, akkor is lokneszi szörnyet rajzoltunk volna le ? – érzelmek, érzelmek fajtái, érzelmek kimutatása, elfojtott érzelmek, tudatos élet, tudatos életmód, félelmek.

Magára a folyamatra is nézzünk egy szemléletes példát, melyben a kávé (amit megiszunk) az, ami tudatos számunkra. De a teljes kávé őrlemény (összes inger) ezen túl is tartalmaz részeket, de ezeket megszűrjük. A kávé őrlemény a benyomásunk és érzeteink összessége.

 

Tehát minden érzet a tudatos elmén átmegy, majd a tudattalanba tárolódik, impresszióként. Érzelmeink ebből származnak. Ha számunkra érdekes ingerrel találkozunk, akkor mikor a tudatosból a tudattalanba kerül akkor esetleg a régi információt átírja bennünk. Tehát az érzet a tudattalanba jut és ott érzelmet alakít ki. Onnan várja, hogy felszínre kerüljön és mikor ez megtörténik akkor aktívvá válik és benyomást hoz létre. De mielőtt a felszínre jönne ismét átmegy a tudatos tartományon (az ellenőrző kapun).

Mikor az érzet, az érzékelés az alapvető ösztönök szintjére süllyed, felbukkan az érzelem (vágy, düh, féltékenység, egoizmus, ragaszkodás). Az ösztönök erősebbek az érzelmeknél. Az érzelem nem más, mint egy vak ember, aki tud mozogni, de nem tudja merre van a helyes irány. Keleten szokták mondani, ha a vak ember (érzelem) egy másik emberrel találkozik, aki menni nem tud, de lát (értelem), akkor együtt győztes csapatot alkotnak. Ez ennek a szimbolikája.

Az érzelem, gondolat és cselekedet három szintje (érzelmek fajtái)

Függetlenül attól, hogy negatív vagy pozitív érzelemről, gondolatról vagy cselekedetről beszélünk, három szintet választunk el egymástól:
– mérsékelt (külsőségek, pl. ruha alapján megítélni a másik embert)
– közepes (mikor a sok ítélkezés a negatív gondolatok alapján felépíti ezt a fokozatot)
– intenzív (mikor már nem tudjuk uralni cselekedetünket és kirobbanva másokat bántunk)

 

Az intenzív forma sok esetben megtörténik, mikor hirtelen felindulásból csinálunk valamit, amit később megbánunk. A pszichológia beszél az eltolás és áttolás elhárító mechanizmusáról mikor egy tárgyon vagy emberen vezetjük le a feszültségünket plusz energiánkat. Vegyük azt a példát mikor az asztalnak megyünk, vagy belerúgunk egyet.

Nyilván nem tehet az asztal róla, ha neki megyünk. Valószínűleg ugyanis az asztal mindig ugyanott marad, azt teszi, aminek teremtették. A probléma az, hogy a mérsékeltből lehet intenzív, sőt, ha valaki folyamatosan táplálja magában a gyűlölködést az odáig is elmehet, hogy megöli az illetőt, saját frusztrációjának, agressziójának köszönhetően. Hiszen a legkisebb impresszió is hatalmassá nőhet a tudattalanunkban.

A tudatos életben minden felerősödik (félelmek)

Amikor az érdeklődés növekszik, a cselekedeteink, gondolataink ismétlődnek és az impresszió megerősödik. Swami Rama elmesél egy történetet egy emberről, aki nyert a lottón és mikor ezt megtudta meghalt, pedig rendszeresen sportolt és egészséges volt. Mi a halálának az oka? Az, hogy ennek az intenzív érzelemnek az erejét nem tudta kontrollálni (sajnos nem olvasta ezt a cikket:)) így az kiváltotta ezt a reakciót. Ugyanis az érzelmi szokások betegségeket is létrehozhatnak. Így Swami Rama négy csoportra osztja a betegségeket:

– szellemi probléma
– érzelmi probléma (ebből ered a pszichoszomatika, ami az eltárolt impressziók alapján vált át betegségre)
– idegrendszeri probléma (organikus, pl. fertőzések, de ezek általában nem komolyak)
– agyi megbetegedés (ilyenkor már elég előrehaladott az állapot, így nehéz segíteni)

Az érzelem nem más, mint egy kapcsolódás

Az érzelem mindig valamilyen kapcsolatra utal. Így ezt úgy tudjuk fejleszteni, ha megvizsgáljuk kapcsolatainkat. Ez a tünet. A környezet folyamatosan befolyásol minket. Nem saját érzelmeinket éljük, hanem a külvilágból vagy ösztöneinkből felmerülőket. Újra megismétlem ezt a gondolatot is: A külvilág és az ösztöneink határozzák meg érzelmeinket.

 

A 4 alap ösztönön túl a 7 kiegészítő áramlat az érzelmeket illetően

– düh (krodha)
– vágy (káma)
– féltékenység (matsarya)
– ragaszkodás (moha)
– egoizmus (ahamkara)
– mohóság (lobha)
– büszkeség (mada)

Az elmélet csupán az első lépés. Tanulmányozzuk, figyeljük meg a forrást, ahonnan ezek felbukkannak és kezdjük megtanulni a szelíd szabályozást.

 

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

Te MEGTALÁLTAD MÁR, AMIT AZ ÉLETBEN KERESEL?

Cikk kategória (angol, magyar)

AJÁNLOTT CIKKEK
lottótársadalom