Az elhárító mechanizmusok és az agresszió kezelése (passzív agresszió, frusztráció)

 In agresszió, Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek)

Mi köze a fóbiának az agresszivitáshoz?

Mikor elhagy minket az alázat és csak úgy tudjuk a dolgokat elfogadni, ahogy mi elképzeljük könnyen feszültséggel találhatjuk magunkat szembe, melyet akár aktív vagy passzív agresszióval tudunk kiadni magunkból. Emellett mag a félelem, frusztráltság is okozhat agressziót. Pl. mikor összekoccan két autó a sofőröket kilendíti az élethelyzetből, megijednek, hogy képtelenek kezelni a helyzetet és ennek folyománya lehet az agresszív viselkedés.
Érdekes módon magát ag agressziót nemcsak üvöltözéssel és mások bántalmazásaként lehet megélni, hanem el is fojthatjuk, akár az is lehet, hogy ennek köszönhető, ha különféle fóbiák alakulnak ki ezáltal. Itt is feszültség van, csak az el lett fojtva.

[adrotate group=”4″]

Passzív agresszió

Mikor elfojtjuk a feszültséget, akkor különféle úgynevezett elhárító mechanizmusok lépnek életbe. Az „én” ezzel védi meg magát a vélt vagy valós támadástól. Ezek közül néhány, melyeket Sigmund Freud lánya, Anna Freud dolgozott ki részletesen:

Passzív agresszió: a nem akart, de elvállalt feladatok elvégzését az egyén hosszú ideig halogatja, majd nem végzi el. Ez konfliktuskerülő helyzetben szokott megjelenni.

Projekció (kivetítés): Saját hibánkat a másikra vetítjük ki.

Meg nem történtté tevés: mikor egy szituációt képtelenek vagyunk elfogadni töröljük emlékezetünkből.

[adrotate group=”6″]

Izoláció: érzelemnélküliség, tárgyilagos hangnemben beszélünk pl. egyik szerettünk elvesztése kapcsán, hogy ne legyünk érzelmileg bevonódva.

Acting out (kiélés): nem tudatos konfliktus kifejeződése pl. bántalmazása a családtagoknak. Az illető úgy éli meg, mintha az adott élményen kívül lenne, így nincs bűntudata.

Hasítás: a személyeket magunk körül pozitív és negatív szempontok szerint két egymással ellentétes csoportra osztunk fel.

Tagadás: a valóság bizonyos részének tagadása.

Eszményítés (idealizálás): A pozitív tulajdonságoknak saját magunkra és másokra vonatkoztatott túlméretezett bemutatása.

Elaboráció: általában a művészetekben jelenik meg, a lényege az elmélyült munkálkodás, melyben a feladat elvégzésének különlegességében rejlik a feszültség levezetése.

Szublimáció: elaboráció magasabb szinten, az illető művészeti alkotásokban, vagy komoly tudományos munkákban, illetve bármilyen kulturálisan elfogadott cselekvéssel vezeti le a feszültségét, társadalmilag értékes célra képes felhasználni azt.

Identifikáció (azonosulás, bevetítés): más vagy mások gondolataival, véleményével való azonosulás, mely során azt saját magáénak éli meg.

Intellektualizáció: az absztrakt dolgok, gondolkodás túlzott előtérbe helyezése az érzések kiküszöbölése miatt.

Autisztikus vágyak: a problémák megoldását ábrándok helyettesítik.

Szomatizáció:
Túlzott foglalatoskodás a betegségek testi tünetei kapcsán.

Alulértékelés (devalváció): a saját személy alulértékelése, ill. mások negatív tulajdonságainak eltúlzása.

Eltolás: Mikor egy tárgyon vezetjük le a feszültségünket pl. becsapunk egy ajtót.

Áttolás: Mikor a feszültséget egy másik személyen vezetjük le.

Elfojtás: zavaró gondolatok, érzések, vágyak felidézésének, megjelenítésének megakadályozása.

Racionalizálás: racionális magyarázatokkal fedjük el cselekedetünk valódi okát.

Reakcióformálás: saját érzéseinknek, gondolatainknak ezekkel ellentétes értelműekkel való helyettesítése.

Leszakítás: Mások tulajdonságainak szemlélése (függetlenül attól, hogy ezek jók vagy rosszak) a személyiségbe történő tulajdonságokként történő integrálás nélkül.

Elnyomás: mikor zavaró problémáknak, érzéseknek nem nézünk utána.

Kompenzáció, túlkompenzáció: Egy hiány (pl. testi) fogyatékossága miatti pótcselekvések.

Regresszió: a fejlődés korábbi fázisaiba való visszaesés, miután más stratégiák kudarcot vallanak.

[adrotate group=”4″]

Az agresszió és frusztráció kezelése

Először is el kell döntenünk, hogy mi fogunk megváltozni, ahelyett, hogy ezt a környezettől várnánk. Utána kell egy cél az idő megjelölésével és érdemes naplót is vezetnünk, miután a megfelelő technikák rendelkezésre állnak. A naplózás is segít, illetve, ha megtanulunk önmagunknak megbocsátani. Illetve megkeressük, hogy mi okozza valójában a feszültséget, melyet valamilyen elhárító mechanizmussal kompenzálunk életünk során.

 

Keresztes Attila

Keresztes Attila, a cikkek írója

2005 óta foglalkozom emberekkel, ötvözve a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával, orvosi szaklapokban publikálok, 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keleti és nyugati medicina). 350+ a nyilvános ajánlások száma a honlapon. Egészséges embereknek tartok egyéni konzultációt integrált önfejlesztéssel és csoportos önfejlesztést gyors felismerésekkel, különleges, lényegre törő gyakorlati módszerek segítségével.

Belekóstolnál?

 

 

Cikk kategória (angol, magyar)

Attention

I’m not a psychologist or a doctor, I do not have a degree in science, what I do have is an individual attitude to life I have given interviews and published articles … So this is not a psychological treatment and not a cure! Please turn to your doctor with any psychological problems and for treatments. User’s and customer’s conditions and privacy policy valid for all visitors of our pages

AJÁNLOTT CIKKEK
halálpánik, félelem