Ha nem keresni, hanem megérkezni szeretnénk – Mooji, Maharshi, Papaji, Ganga, megvilágosodás, felszabadulás 4/4

 In advaita, PSZICHOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETGYÓGYÁSZATI CIKKEK

4/3. rész

7. Ganga gyakran mondogatta, hogy adjuk neki oda a szenvedésünket.

Hamis képzetek pl. karma elengedése: A valódi lényünk túl van a létforgatagon. Mi a megszabadulás? Megszabadulni a karmától, tehát engedjük el ezt az elképzelést is… Ha hiszünk benne, akkor akadály lesz a képzeteinkből… Pedig ez csak egy újabb gondolat.

Gondolkodás, filozofálás, halogatás:
  Az elme imád agyalni, filozofálni, ami a halogatás egy formája. A „ha” kezdetű mondatok, amik feltételes idejűek, így nem sok értelműk van. Azt pedig, hogy mi fog történni akkor fogjuk látni, ha megtesszük, kár agyalni rajta és a következő lépésen.

Gyakorlatok, módszerek:
Azért vannak, hogy elegünk legyen belőle és rájöjjünk, hogy már ott vagyunk és mindig is ott voltunk… Gondoljunk Buddhára, aki mindent megtett, majd elengedett mindent, mert úgy látta ez nem működik és még aznap éjjel megvilágosodott. Ehhez nem kell idő, mert ez is csak egy képzet, gondolat, ami akadály. Ganga szerint a másodperc tört része alatt megtörténhet ez a felismerés. Tehát csak erre az időre kell mindent elengednünk. És eldobnunk ezeket a képzeteket. Mindegyiket. Másrészről előfordulhat, hogy némi időre szükség van, hogy a csendben a régi beidegződések feloldódjanak… Pl. Nisargadatta 3 évig gyakorolt.

8. „Ki vagyok én?” kérdés használata. Bármilyen választ is kapunk, mikor keresésünk valódi tűzében feltesszük ezt a kérdést, nem az a lényeg, hogy az elme milyen választ ad, hanem az, hogy ami leírást kapunk az nem egyenlő a leírttal. Neti-neti (sem ez, sem az.) Így elengedjük azonnal és megyünk még tovább, még beljebb. Mindent eldobunk ezzel a módszerrel. Tehát ez nem egy mantra, amit ismételgetnünk kell. Idővel az is előfordul, hogy már csak a „vagyok” marad meg. Semmi más nem bukkan fel. Ez is még egy gondolat, de Nisargadatta ezt tartotta meg 3 évig mielőtt öntudatra ébredt. Vagyok, aki vagyok (soham-shivoham). Már csak a forrást látjuk, amiből a gondolatok felbukkannak.

Ganga azt mondta, hogy amíg van ÉN, aki megtapasztal valamit, addig még nem ért véget a téves azonosulás. Mindegy, hogy ez spirituális élmény, vagy bármi más. Tegyük fel a kérdést, hogy ki látja mindezt? Amíg van Én, addig még nem érkeztünk meg… Becsaphatjuk magunkat, hogy ezt az ÉN-t Létezőnek, Mindenhatónak, Igazságnak stb. nevezzük, de sok mindenen ez nem változtat. Szóval, ki éli meg mindezt?

„Szeretném a szabadságot, de mégsem lelem meg? Miért?”
Mert ugyanilyen érdeklődéssel öleljük át a többi dolgot, ami szembe jön velünk az életben. De az lenne a jó, ha a megszabadulás iránti vágyunkat megtartjuk, mint tűzet és a többit eldobjuk… Így nem veszünk el minden másban…

Rántsuk le a leplet: csak egy gondolat, hogy pl. nem vagyunk még ott. Nem az életet kell megváltoztatnunk, hanem a valótlanról lerántani a leplet. Akik valójában vagyunk, az megelőzi a kinti és benti világot…

9. Bármi merül fel a múltból meg se érintsen minket. Ne menjünk oda vissza. Ne inogjunk meg. Vissza kell mennünk a keresésünk elé…

Valakinek szüksége van útra, valakinek nincs. Nincs szabály, nem kell az utazásból elméletet gyártanunk, csak a megérkezésre fókuszáljunk. A megszabadulásról a tanítványnak általában misztikusabb elképzelései vannak, mint a mesternek. Egyszer egy mester fia meghalt és az elsírta magát. A tanítvány csodálkozott, hogy ha ő megvilágosodott, akkor ennek mi az oka. „Csak a körülményekre válaszolok.” Mondta. Sosem a formán van a hangsúly, a látszaton…

Az élet körülményei: A megszabadulással az élet körülményei nem változnak meg. Legalábbis nem szükségszerű, nem érdekből, emiatt választjuk tehát a megszabadulást.

Maharsi:

Az ő mestere egy hegy volt… Ritka az olyan, mikor valaki mester nélkül ébred öntudatra.

Maharsi szerint, a mindennapokban, mikor a vágyainkat kergetjük, nem azért leszünk boldogok, mert megkaptunk valamit, amire vágytunk, hanem mert egy pillanatra békén hagy az elménk, mert megszereztünk valamit…

10. Legyünk csendesek. Ez azt jelenti, hogy dobjunk el mindent, mert nekünk valójában semmit nem kell csinálnunk, ez az egyszerűbbnél is egyszerűbb, mert semmit nem kell hozzá tennünk…

Papaji:

A mesterek nem egy misztikus állapotban vannak. Ugyanúgy vannak negatív pl. félelmeik, vagy boldogságérzetük, de már nem azonosulnak soha az érzelmekkel, gondolatokkal, így azonnal átsuhan rajtuk. És egyfajta gondtalanságot élnek meg, amiért semmihez nem kötődnek már, nincsenek vágyaik, számukra minden úgy jó, ahogy éppen van. Egyek a teremtéssel, létezéssel.

11. keressük meg az ÉN-t. Ne menjünk tovább. Ki szenved? Ki akar változni? Hol ez az ÉN? Mutassuk meg. Most. Ilyenkor az elme egyik része az elme másik részét kezdi el keresni, melynek hatására szintén megtörténhet a megszabadulás, pontosabban észre vehetjük, hogy sosem volt mester, sem tanítvány, hanem minden egy, a többi pedig, az eddigi életünk csak egy rossz álom volt csupán…

Keresztes Attila

Keresztes Attila, a cikkek írója. 2005 óta foglalkozom emberekkel, orvosi szaklapokban publikálok legújabb felfedezéseimről. 300+ a nyilvános ajánlások száma a honlapon. 

“Belső szabadság – bárhol, bármikor” díjmentes online, önismereti tréning

Iratkozz fel a programra, amíg van szabad kapacitás!

 E-mail cím:*  


bővebb infó


Cikk kategória (angol, magyar)

Attention

Please turn to your doctor with any psychological problems and for treatments. User’s and customer’s conditions and privacy policy valid for all visitors of our pages

 

AJÁNLOTT CIKKEK

A KERESENDŐ SZÖVEGET ITT KELL BEGÉPELNI ÉS UTÁNA ENTER-T NYOMNI

Privacy Policy Settings

google-analytics
megvilágosodásútkeresők