Saját gondolatainkat sem tudjuk irányítani, de azt álmodjuk mi irányítjuk életünket

 In Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek), tapasztalatokról - a létezés öröme

Az igazán nagy dolgok maguktól történnek

Mikor anno arra kértem magamat, vagy másokat, hogy figyeljük meg a gondolatokat, általában 2-3 perc után elkalandoztunk. Eddig sikerült egy gondolatot megtartani… Miután azonosulunk a fejünkben felmerülő gondolatokkal, azt gondoljuk, hogy mi irányítjuk az életünket. Megbotránkoztató ez a gondolat? Zavaró? Illúzióromboló? Az illúziókat muszáj lerombolni, feltéve, hogy a valóság, igazság meglátása a cél. Ha valóban mindig mi irányítunk mindent, akkor miért van ennyi szenvedés a világunkban? Miért van több ezer éve folyamatosan háború? Miért nem boldog minden ember?

Valójában minél jobban akarunk irányítani annál kevésbé érezzük azt, hogy a kezünkben van a gyeplő. Ha őszinték vagyunk, akkor tényleg minden sikerünk önmagunknak köszönhető? Vagy valahogyan az élettől kaptuk, ami nem jelenti azt, hogy mi semmit nem tettünk érte. Életünk társát hogyan ismertük meg? Min múlt, hogy találkoztunk vele és egymásba szerettünk?
Mi alapján választottunk szakmát? Gyümölcsöző befektetéseink, vagy üzleti lehetőségeink hogyan szökkentek szárba? Különféle betegségekből hogyan gyógyultunk meg mi, vagy a környezetünkben lévő emberek? Ha őszintén, tiszta szívvel vizsgáljuk a dolgokat azt fogjuk látni, hogy a valóság egy nagy misztérium.

[adrotate group=”4″]

Sokszor aki nem tett semmit érte komoly szerencse éri és fordítva. Klassz állást kap valaki váratlanul, vagy mindent megtesz, hogy elpusztítsa fizikailag és lelkileg testét, mégis sokáig él vele… A másik az egészséges életmód híve, nem görcsöli túl a dolgokat mégis fiatalon meghal. Esetleg zárkózott emberből komoly cégvezető lesz és sok-sok embert irányít stb. Persze az elmének mindig megvan a magyarázata, hogy a kivétel erősíti a szabályt, pedig ez egy értelmetlen mondás. Uralni akarjuk az életet, birtokolni, hogy biztonságban lehessünk. Ezért születnek az egymásnak is ellent mondó elméletek… A pszichológia, a spirituális világ tele van velük. És így születik meg a szenvedés, amiért nem az történik, amit mi akarunk, hanem amit az élet akar…

 

A szenvedés valódi oka

Az elme szenved, mert mindig ellen áll annak, ami van. Így születik meg az elkülönültség érzete, melyet hitünkkel erősítünk meg. Így marad életben egy hamis elképzelés, egy hipnózis. Honnan lehet ezt észrevenni? Onnan, ha ilyen gondolataink vannak: „nem így kellene lennie”, ,,nem ezt kellene csinálnia, mondania, akarnia”, ,,nem ennek kellene történnie” stb. Ha vitatkozunk folyton azzal, ami van, ami a valóság… Ha mindig mást akarunk, mint ami van, ami a valóság… akkor ellenálláson, harcon, szenvedésen keresztül éljük életünket nem együtt áramolva vele.

 

[adrotate group=”6″]

A negatív családi minták, melyek mindenkit érintenek

Ezen kívül felmerülnek a generációs problémák, akadályok. Minták, melyek tovább öröklődnek tudattalanul. Mindig vannak hibarendszerek, melyek összekötnek egy családot. Mikor egy érzelem felmerül édesapánk, vagy édesanyánk jut eszünkbe? Kihez köthető? Mik az alapvető tulajdonságok, gondolatok, érzelmek, melyek végig vonulnak szüleinken, nagyszüleinken? Mik az azonosságok? Vizsgáljuk meg továbbá, hogy, mely gondolatok húznak be a szenvedésbe és, mely hiedelmek okoznak konfliktust számunkra. Ha nem akarjuk fenntartani a szenvedéssel teli álomvilágunkat.

 

A negatív gondolatok, érzelmek kezelése és a megoldás

A megoldás az elfojtás helyett az, hogy nem állunk ellen annak, ami felmerül. A körülményektől függetlenül. Nem harcolunk. De nem is merülünk bele, nem gondoljuk tovább, hanem hagyjuk megjelenni az érzelmet, gondolatot teljes mértékben. Nem mondjuk azt, hogy meg kell állítanom a gondolatot, érzelmet, ami jön. Valójában többnyire még azt sem mi döntjük el, hogy milyen gondolat, érzelem merül fel. És a fent leírt megfigyelésen alapuló módszer a gyász feldolgozásánál is működik. Kik vagyunk a hiedelmeink, véleményeink, gondolataink, érzelmeink nélkül? Mi történik, ha nem mástól, körülménytől, világtól várjuk a boldogságot?
Maga az „erőszakos” elcsendesedés, meditáció sem megoldás, mert abban is lehet akarás. A létezést pedig nem lehet csinálni, akarni… Vajon a béke, meditáció, csend azelőtt is létezik mielőtt megpróbálok ellazulni, meditálni és rálelni minderre?

[adrotate group=”4″]

Maga a gondolat, hogy mi akarunk irányítani arroganciáról tanúskodik elnyomva az életet… És, ha azt képzeljük a gondolat erejével megváltoztathatunk mindig mindent, akkor gondoljunk arra, hogy vajon ez a gondolat honnan merült fel bennünk? Hiszen ez sem nekünk köszönhető, csupán mivel azonnal azonosultunk a gondolattal azt álmodjuk, hogy mi akartuk, hogy így legyen… A lényeg: “legyen meg a Te akaratod…” És, csak az akarja folyton irányítani az életet, aki nem fogadja el a valóságot olyannak, amilyen…

 

Keresztes Attila

Keresztes Attila, a cikkek írója

Elakadtál? Szükséged van a megoldásra? Kérj konzultációt!

2005 óta foglalkozom emberekkel, ötvözve a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával, orvosi szaklapokban publikálok, 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keleti és nyugati medicina). 350+ a nyilvános ajánlások száma a honlapon. Egészséges embereknek tartok egyéni konzultációt integrált önfejlesztéssel és csoportos önfejlesztést gyors felismerésekkel, különleges, lényegre törő gyakorlati módszerek segítségével.

Belekóstolnál?

 

 

Cikk kategória (angol, magyar)

Attention

I’m not a psychologist or a doctor, I do not have a degree in science, what I do have is an individual attitude to life I have given interviews and published articles … So this is not a psychological treatment and not a cure! Please turn to your doctor with any psychological problems and for treatments. User’s and customer’s conditions and privacy policy valid for all visitors of our pages

AJÁNLOTT CIKKEK
lelki szenvedésúj pszichológiai megközelítés, depresszió, stressz, pánik