A szívrohamok sok esetben visszavezethetőek a légzésre. A lélegzetről, az elme erejéről és az emberi agy és elme különbözőségeiről

 In SPIRITUÁLIS CIKKEK, tudatváltás meditációval

Forrás: Svámí Ráma: Tudatos élet, A spirituális átalakulás kézikönyve

A lélegzet ereje

Erről már írtam, lásd A jóga és a pszichológia, pszichoterápia és gyógyítás egyesítése. Gyakorlat a cikkben a gondolataink, hangulatink megváltoztatására – biofeedback, tudatos légzés, prána légzés

A lélegzet a híd a test és az elme között. A jógik, az ősi szent iratokban, akik a légzést kutatják a pránavédinek. Ők állítólag akár hónapokra képesek leállítani a légzésüket. De a gondolkodó és fizikai mivoltunk vajon miért működik együtt a légzéssel? A kettő közti kapcsolódást nevezzük pránának (lélegzet). Az élet maga a lélegzet. A lélegzetről nem nagyon beszélnek sehol. Pedig alapvető fontosságú. A jógatudomány nem véletlenül fektet hangsúlyt a pránajámára (magasabb szintű légző gyakorlatok, lásd 4. szint a Rádzsa-jógában), de ennek a rekeszizomlégzés az alapja. A szívrohamok sok esetben visszavezethetőek a légzésre. Nem véletlen, hogy az, az állat amelyik felületesen lélegzik hamarabb elpusztul – lélegzet, elme ereje, emberi agy.

Nem kell hangot kiadni a légzéskor, mint pl. az ujjai légzés alkalmával és nem kell szünetet sem tartani sem a ki és belégzésnél javasolja Swami Rama. A légzésszünetek kontrolálásával egyébként a múrcshá pránájáma gyakorlat foglalkozik. A légzésszünettel azonban agysejtek pusztulhatnak el. A jógatudományban a légzést három szakaszra osztják fel:
– belégzés (púraka)
– kilégzés (récsaka)
– szabályozott visszatartás (kumbhaka)

A kumbhaka tehát a légzésszünet. Vajon mi hangolja össze az énünk gondolkodó részét és a testünket? Hogy, hogy arra megy a testünk amerre szeretnénk? Amint ez szétválik a légzéssel jön a halál. Az egység pedig maga az élet. A halál ugyan szétválást jelent, de nem teljes megsemmisülést mondják a bölcsek. Csupán a test és elme tudatos része válik külön az elme tudattalan részétől és a lélektől. Tehát a testünk, a lélegzetünk, és elménk tudatos része, mely az ébrenléti állapotban működik alkotják a halandó énünket. Az elme tudattalan része és az egyéni lélek kombinációja félig halhatatlanok. Az egyéni lélek pedig önmagában halhatatlan.
A halálról a jógik szemszögéből már írtam, lásd Van, aki a legnagyobb élménynek éli meg a test halálát. Gyakorlat a cikkben – jógi, bógi, rogi, samadhi, a halál művészete

.
A halál tehát az elválás: az egyéni lélek és az elme tudattalan része leválik a tudatos elmétől, lélegzettől, testtől. De a halál nem oldja meg a problémákat, ahogy a nyolc óra alvás sem oldja meg az anyagi gondjainkat. A problémákat tehát itt és most kell megoldanunk.
A belégzésnek (prána) és kilégzésnek (apána) egyenletesnek kell lennie. Ezen kívül a horkolás nem jó jel Swami Rama szerint. És a kipihentség jele a kisimult arc.
A legjobb akkor meditálni mikor a nappal és az éjszaka egybekel, ez a szandhjájá (egyesülés). Ez hajnalban és alkonyatkor történik meg. A légzésünk is néha egyszerre történik meg a két orrlyukon keresztül (ida és pingala). Hold és Nap. Nő és Férfi. Az Egység. A szusumná alkalmazása szól erről. Swami Rama háromszor öt perc légzést javasol, reggel felkelés után, evés előtt és lefekvés előtt. Az első lépés az elcsendesedés, a második a harmonikus légzés, majd ezt követi az elengedés. Az elme és a légzés olyan, mint két jó barát, mindig együtt dolgoznak. Az elején erőfeszítésre van szükség, hogy megzabolázzuk az elménket, de gyakorlat teszi a mestert és idővel egyre jobban belejövünk.

Elme vagy agy? – az emberi agy és az elme ereje
.
Fontos még tisztázni az elme és az agy különbözőségeit. Az agy a villanykörte, akkor az elme az elektromosság. A vezetékek hálózata pedig az idegrendszer. Ha kiégett a körte hiába épek a kábelek és hiába van áram… Mind a háromra szükség van az összhanghoz. A lélek már adott, azt nem kell megismernünk, csak az elménket. A tudattalan tartományt. Így jutunk túl rajta… Ha boldogság a külvilágban lenne már rég felfedeztük volna. Még a Holdra is elmentünk. Az elme megismerése adja meg a valódi boldogságot. A test egésze az elmében van, de az elme egésze nincs benne a testben. Az elmét kell megismerni, nem Istent, mert ő már itt van. És, ha megismerjük az elmét, Istent is meglátjuk végre. A szent iratok ezt mondják: ,,mano éva manusjánám káranam bandha-móksajóh.” Az elme megértése által az ember minden köteléktől megszabadulhat.

Ha az elmét egyhegyűvé tesszük és befelé fordítjuk a forrás felé, óriási boldogságot tapasztalunk meg. Ez a bennünk élő élet forrása, maga a tudatosság.

Keresztes Attila

Keresztes Attila, a cikkek írója. 2005 óta foglalkozom emberekkel, orvosi szaklapokban publikálok legújabb felfedezéseimről, 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (nyugati és keleti medicina). 300+ a nyilvános ajánlások száma a honlapon. 

„Belső szabadság – bárhol, bármikor” díjmentes online, önismereti tréning

Iratkozz fel a programra, amíg van szabad kapacitás!

 E-mail cím:*  



bővebb infó

Cikk kategória (angol, magyar)

Attention

Please turn to your doctor with any psychological problems and for treatments. User’s and customer’s conditions and privacy policy valid for all visitors of our pages

 

AJÁNLOTT CIKKEK

A KERESENDŐ SZÖVEGET ITT KELL BEGÉPELNI ÉS UTÁNA ENTER-T NYOMNI

Privacy Policy Settings

google-analytics
rák ellenszerevallások, pszichológia